Atirau
| Atirau | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kazahsztán | ||
| Irányítószám | 060001–060011 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 323 295 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | −20 m | ||
| Időzóna | UTC+5 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 07′, k. h. 51° 53′47.116667°N 51.883333°EKoordináták: é. sz. 47° 07′, k. h. 51° 53′47.116667°N 51.883333°E | |||
 | |||
| Atirau weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Atirau témájú médiaállományokat. | |||
Atirau (kazak: Атырау, Atyraý; orosz: Атырау) város Kazahsztánban, az Urál folyó torkolatánál, a Kaszpi-tenger északi partjának közelében. Az azonos nevű terület (oblıs) központja. 1991-ig az orosz neve Gurjev (Гу́рьев) volt. Atirau egy transzkontinentális város, mivel az Urál folyó osztja ketté, mely Ázsia és Európa határának számít.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kaszpi-tenger mellett, az Urál folyó torkolatánál fekszik, Almatitól 2700 km-rel nyugatra és 351 km-re az orosz Asztrahán városától.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A folyó torkolatánál fekvő fa erődöt 1645-ben a Jaroszlavlból származó Gury Nazarov orosz kereskedő alapította, aki Xiva (Khiva) és Buhara kereskedelmére szakosodott. Az erődöt a jajki kozákok lerombolták, de a Guriev család kőből (1647–62) újjáépítette. 1699-ben és 1668-ban Stepan Razin kozák-lázadó tartotta hatalmában a várost. Az erőd később fokozatosan elvesztette stratégiai jelentőségét, majd 1810-ben lebontották. 1708 és 1992 között a város Guriev néven volt ismert.
A modern Atirau híres olaj- és halágazatáról. A városnak a 2007 évi népszámláláskor 154 100 lakosa volt (2007), a város etnikai összetétele 90% kazah, a többiek többnyire oroszok és más etnikai csoportok, főleg tatárok és ukránok.
Éghajlat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Éghajlata kontinentális, a tél zord és hideg, a nyár forró és száraz. A csapadékmennyiség évente átlagosan 150-200 mm.[2]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város lakosságának változása:
| 1959 | 1970 | 1979 | 1989 | 1999 | 2009 | 2014[3] |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 78 143 | 114 277 | 130 916 | 149 261 | 142 497 | 165 387 | 195 674 |
Népcsoportok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2014-es adatok alapján a város és környékének etnikai csoportjai a következők:[4]
| összesen | kazah | orosz | koreai | tatár | üzbég | ukrán | német | más |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 280 600 | 239 905 | 29 616 | 2 945 | 1 952 | 1 055 | 735 | 407 | 3 985 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "stat.gov.kz/api/iblock/element/122719/file/en/". Hozzáférés: 2026. május 12.
- ↑ pogoda.ru.net
- ↑ http://pop-stat.mashke.org/kazakhstan-cities.htm
- ↑ Kazah Köztársaság Statisztikai Hivatala
