Encsi járás

Encsi járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Járási székhely	Encs
Települések száma	29
városok	1
Népesség
Teljes népesség	21 059 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	379,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Az Encsi járás elhelyezkedése Magyarországon

Az Encsi járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Encs. Területe 379,09 km², népessége 21 562 fő, népsűrűsége 57 fő/km² volt a 2011. évi adatok szerint. Egy város (Encs) és 28 község tartozik hozzá, melyek mindegyike az Encsi kistérséghez tartozott 2012-ig.

Az Encsi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett 1921 és 1938, majd 1945 és 1983 között.

Települései

Település	Rang	Népesség (2011. január 1.)	Terület (km²)
Encs	város	6 197	25,8
Alsógagy	község	96	6,28
Baktakék	község	716	18,85
Beret	község	274	6,82
Büttös	község	174	18,22
Csenyéte	község	451	10
Csobád	község	680	11,86
Detek	község	279	9,72
Fancsal	község	301	9,81
Fáj	község	364	19,32
Felsőgagy	község	173	14,47
Forró	község	2 466	19,03
Fulókércs	község	400	18,63
Gagyapáti	község	13	3,26
Garadna	község	441	9,78
Hernádpetri	község	254	17,11
Hernádszentandrás	község	465	7,04
Hernádvécse	község	1 001	16,94
Ináncs	község	1 268	10,98
Kány	község	59	9,25
Keresztéte	község	70	4,01
Krasznokvajda	község	441	11,44
Litka	község	49	6,7
Méra	község	1 754	15,11
Novajidrány	község	1 398	14,35
Perecse	község	40	12,57
Pusztaradvány	község	257	7,18
Szalaszend	község	1 108	18,26
Szemere	község	373	26,3

Története

Az Encsi járás első ízben a trianoni békeszerződést követően jött létre, ekkor lett Encs először járási székhely, mivel a térség hagyományos központjai (Kassa és Szepsi) az országhatáron túlra kerültek. 1938-ban, amikor az említett települések ismét magyar uralom alá kerültek, az Encsi járás megszűnt. 1945-ben, az országhatárok visszaállítását követően ismét megalakították, és ezután 1983-ig folyamatosan fennállt, miközben területe jelentősen meg is nagyobbodott. 1962-től az egykori Abaúj vármegye Magyarországhoz tartozó területének nagy részét magába foglalta, miután megszűnt a szomszédos Abaújszántói és Szikszói járás. Ekkor már az ország legnagyobb területű járásai közé tartozott.

1984-től, a járások megszűnésekor Encs város lett, az addigi Encsi járás pedig (Szikszó kivételével) lényegében átalakult az Encsi városkörnyékké. 1994 és 2012 között, a kistérségek fennállása alatt Encs mindvégig kistérségi központ volt, de a hozzá tartozó terület kisebb volt, mint a járás területe 1983-ban.

A 2013-tól az Encsi járáshoz tartozó települések 2012-ig valamennyien az Encsi kistérséghez tartoztak, viszont a megszűnő Encsi kistérség települései közül kettő (Pamlény, Szászfa) a Szikszói járáshoz, öt (Abaújalpár, Abaújkér, Gibárt, Hernádbűd, Pere) pedig a Gönci járáshoz került.

Történeti adatai

1983-as megszűnése előtt területe 1431,75 km², népessége pedig mintegy 58 ezer fő volt.

Források

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
• A KSH 2011. évi helységnévkönyve