Ugrás a tartalomhoz

Epidendrosaurus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Epidendrosaurus
Evolúciós időszak: késő jura, 154 Ma
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Csoport: Coelurosauria
Család: Scansoriopterygidae
Nem: Epidendrosaurus
Zhang et al., 2002
Fajok
  • E. ninchengensis
    Zhang et al., 2002 (típus)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Epidendrosaurus témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Epidendrosaurus témájú kategóriát.

Az Epidendrosaurus (nevének jelentése 'fán levő gyík') a scansoriopterygida maniraptora dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura korban élt. Az Epidendrosaurus az első nem madarak közé tartozó dinoszaurusz, amely egyértelműen erdei vagy félig erdei életmódhoz tartozó adaptációkkal rendelkezett, és az ideje jelentős részét valószínűleg a fákon töltötte. Kevin Padian és Alan Feduccia a nemet a Scansoriopteryx szinonimájának tekintik, szerintük ugyanis a később elnevezett Scansoriopteryx megegyezik ezzel a nemmel.[1][2]

Az Epidendrosaurus egyetlen ismert példánya (az IVPP V12653 azonosítójú lelet) a jellemzői alapján egy fiatal egyed. A fosszília részben széttagolódott, és a legtöbb csont egy kőzetlemezben, lenyomatként és nem háromdimenziós szerkezetként őrződött meg.[3]

Az Epidendrosaurus egyik megkülönböztető jellemzője, a meghosszabbodott harmadik ujj, ami a leghosszabb a kézen (majdnem kétszer hosszabb, mint a theropodák esetében leghosszabb második ujj) feltehetően megfelel az emlősök közé tartozó véznaujjú maki rovarásó ujjának. Az egyetlen ismert dinoszaurusz, amelynek a második helyett szintén a harmadik ujja a leghosszabb, a közeli rokonságába tartozó (és talán szinonim) Scansoriopteryx. Az Epidendrosaurusra szintén jellemzőek a széles, kerek állcsontok. Az állkapocscsont legalább tizenkét fogat tartalmazott, melyek közül az elülsők nagyobbak a hátsóknál. Az állkapocs csontjai feltehetően összeforrtak, ami egyébként csak az oviraptorosaurusokra jellemző. A farok hosszú volt, hatszor vagy hétszer hosszabbra nőtt, mint a combcsont, és egy faroklegyezőben végződött.[3]

Mivel a típuspéldány fiatal, nagyjából házi veréb nagyságú állat volt, a teljesen kifejlett Epidendrosaurus mérete ismeretlen.[3]

Az Epidendrosaurus a Scansoriopterygidae ('mászó szárnyak') nevű családba tartozik, e csoport rendszertani helyzete azonban bizonytalan. A dinoszauruszok rokoni kapcsolatairól szóló tanulmányok szerint az Epidendrosaurus az Avialae klád tagjaként közeli rokonságban áll az igazi madarakkal.[4]

Az Epidendrosaurus név státusza valamelyest bizonytalan. A típuspéldány leírása a Naturwissenschaften online változatában 2002. augusztus 21-én vált megtekinthetővé, az ezzel azonos nyomtatott változat pedig csak 2002. szeptember 30-án jelent meg. Azonban a The Dinosaur Museum Journal 2002. augusztus 1-jei számában Scansoriopteryx heilmanni néven egy nagyon hasonló példányról szóló leírás látott napvilágot.[5][6]

Ez a két példány annyira hasonló, hogy elképzelhető, hogy ugyanahhoz a nemhez tartoznak, ebben az esetben pedig az ICZN 21. cikkelyét szigorúan értelmezve a Scansoriopteryx elsőbbséget élvez. Viszont a Scansoriopteryxről szóló cikket leközlő folyóirat ritkán jelenik meg, ezért csak 2002. szeptember 2-án került terjesztésre, az Epidendrosaurusról szóló leírás elektronikus változatának megjelenése után. Ez az eset példaként szolgál abban a kiegészítésben, amely alapján az ICZN névadási szempontból figyelembe veszi a később nyomtatásban is megjelenő, Digitális Objektum Azonosítóval (DOI-val) ellátott elektronikus cikkeket.[6] A szakirodalomban a Scansoriopteryx nemet Alan Feduccia az Epidendrosaurus idősebb szinonimájának, Kevin Padian pedig a fiatalabb szinonimájának tekinti.[1][2]

Az Epidendrosaurus ninchengensis holotípus példánya (az IVPP-V12653 azonosítójú lelet) többnyire csontok elülső és hátulsó oldali lenyomatából áll. A lenyomatok egy, a Scansoriopteryx rövid farkától eltérő, aránylag hosszú farkat jeleznek,

A Epidendrosaurus fosszilizálódott csontváza északkelet-kínai Daohugou-padokból (Taohukou-padok) került elő. A múltban volt némi bizonytalanság a padok kora körül. A különböző cikkek a fosszíliák korát a középső jurakora kréta korra (169, illetve 122 millió évvel ezelőttre) tették.[7] A formációk korából következtetés vonható le az Epidendrosaurus és a hasonló dinoszauruszok korára, valamint általában a madarak eredetére is. A középső jura kor azt jelentheti, hogy a Daohugou-padok első madárszerű dinoszauruszai korábbiak, mint az „első madár”, a késő jura kori Archaeopteryx. A Scansoriopteryx eredete bizonytalan, bár Wang Xiaolin (Vang Hsziao-lin) és szerzőtársai (2006-ban) a Daohugou-padok koráról szóló tanulmányukban kijelentették, hogy valószínűleg ugyanarról a helyről származik, és így az Epidendrosaurus szinonimája.

He Huaiyu (Ho Huaj-jü) és szerzőtársai 2004-es, a Daohugou-padok koráról szóló tanulmánya szerint e képződmények kora kréta koriak, azaz a Scansoriopteryx lelőhelyeként ismert Yixian-formációhoz (Jihszien-formáció) tartozó Jehol-padoknál valószínűleg csak néhány millió évvel korábbiak.[8] A 2004-es tanulmány a kort főként a Daohugou-padokban talált tufán elvégzett radiometrikus kormeghatározás segítségével állapította meg. Azonban Gao Ke-Qin (Kao Ko-csin) és Ren Dong (Zsen Tung) egy későbbi cikkükben kritikával illették He és kollégái tanulmányát, amiért az nem tartalmazott elegendő sajátosságot és részletet, továbbá a tufán elvégzett kormeghatározást is hibásnak találták. Gao és Ren szerint a tufában különböző, esetenként 1 milliárd éves radiometrikus korú kristályok találhatók, így még ha csak néhány kristály korát használták is fel, az már megakadályozza az Epidendrosaurust tartalmazó üledék (és más Daohugou-ból származó fosszíliák) korának meghatározását. Gao és Ren kiálltak amellett, hogy a padok középső jura korúak, ahogy azt a biosztratigráfia (a korjelzők) segítségével megállapították, és hogy a pad egy olyan réteghez kapcsolódik, ami a középső jura–késő jura határt jelzi.[9]

Egy 2006-ban Wang és szerzőtársai által megjelentetett tanulmány alapján a (159–164 millió éves) Tiaojishan-formáció a Daohugou-padok alatt helyezkedik el, nem pedig felettük. Mivel nagy a hasonlóság a Daohugou-fauna és a Yixian-formáció faunája között, a szerzők arra következtettek, hogy a Daohugou valószínűleg a Jehol-bióta legkorábbi evolúciós lépcsőjét képviseli, és „ugyanahhoz a vulkáni és üledékképződési körhöz tartozik, amihez a Jehol-csoport részét képező Yixian-formáció”.[10] Később, 2006-ban, Liu Yanxue (Liu Jen-hszüe) és szerzőtársai megjelentették a Daohugou-padokról szóló tanulmányukat, amihez cirkónium urán-ólom kormeghatározást végeztek az alulról és felülről szalamandrákat tartalmazó rétegekkel körülvett vulkáni kőzeteken (a szalamandrákat gyakran használják jelzőfosszíliaként). A szerzők úgy találták, hogy a padok 164–158 millió évvel ezelőtt, a középső, illetve késő jura korban alakultak ki.[11]

Az Epidendrosaurust meghosszabbodott keze és lába speciális tulajdonságai alapján erdei (falakó) maniraptorának tartják.[3] A szerzők kijelentették, hogy a hosszú kéz és az erősen görbült karmok a mászáshoz és a faágak közötti mozgáshoz szükséges adaptációk voltak. A karra a madárszárny evolúciójának korai állapotaként tekintenek, és azt állítják, hogy e végtagok elég fejletté váltak a mászáshoz és a fejlődés később a röpképes szárny kialakulásához vezetett. Véleményük szerint a hosszú fogó kezek alkalmasabbak voltak a mászásra, mint a repülésre, mivel a legtöbb röpképes madár aránylag rövid kezekkel rendelkezik.

Zhang Fucheng (Csang Fu-cseng) és szerzőtársai azt is megjegyezték, hogy az Epidendrosaurus lábfeje egyedülálló a madarak közé nem tartozó theropodák között. Bár az Epidendrosaurus példányok öregujja nem őrződött meg, a visszafelé álló lábujj látható az olyan kezdetlegesebb, ágakon pihenő madaraknál, mint a Cathayornis és a Longipteryx. A négy láb kapaszkodáshoz szükséges adaptációi valószínűvé teszik, hogy az Epidendrosaurus az élete jelentős részét a fákon töltötte.

Az Epidendrosaurus típuspéldánya a farka végén tollak halvány lenyomataival együtt őrződött meg, a dromaeosaurida Microraptorhoz hasonlóan.[3] Bár az Epidendrosaurus szaporodási stratégiája ismeretlen, a thaiföldi Phu Phoknál levő Sao Khua-formációban (melyben egy theropoda embrió fosszíliáját is megtalálták) több apró fosszilizálódott tojást fedeztek fel, melyet talán egy kis termetű, az Epidendrosaurushoz vagy a Microraptorhoz hasonló dinoszaurusz rakott le. A tojásokról leírást készítő szerzők becslése szerint a dinoszaurusz, melyhez a tojás tartozott a modern tengelic felnőtt példányához hasonló méretű lehetett.[12]

  1. 1 2 Padian, Kevin (2004). "Basal Avialae". The Dinosauria (Second Edition ed.). University of California Press. {{cite book}}: |edition= has extra text (súgó)
  2. 1 2 Feduccia, Alan. "Do feathered dinosaurs exist? Testing the hypothesis on neontological and paleontological evidence". Journal of Morphology. 266: 125–166. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  3. 1 2 3 4 5 Zhang, F. (2002). "A juvenile coelurosaurian theropod from China indicates arboreal habits". Naturwissenschaften. 89 (9): 394–398. doi:10.1007 /s00114-002-0353-8. {{cite journal}}: Check |doi= value (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  4. Senter, P. (2007). "A new look at the phylogeny of Coelurosauria (Dinosauria: Theropoda)". Journal of Systematic Palaeontology. 5 (4): 429–463. doi:10.1017/S1477201907002143.
  5. Czerkas, S.A. (2002). Czerkas, S.J. (ed.). "An arboreal maniraptoran from northeast China" (PDF abridged version). The Dinosaur Museum Journal. 1. Blanding, U.S.A.: The Dinosaur Museum: 63–95. Hozzáférés: 2010. július 30. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  6. 1 2 Harris, J.D. (2004). "'Published works' in the Electronic Age: recommended amendments to Articles 8 and 9 of the Code". Bulletin of Zoological Nomenclature. 61 (3): 138–148. 2007. szeptember 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 30.
  7. Ren, D. (2002). "On the biostratigraphy of the Jurassic fossil beds at Daohugou near Ningcheng, Inner Mongolia". Geol. Bull. China. 21: 584–591. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  8. He, H. (2004). "(^40)Ar/(^39)Ar dating of ignimbrite from Inner Mongolia, northeastern China, indicates a post-Middle Jurassic age for the overlying Daohugou Bed". Geophysical Research Letters. 31: L20609. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  9. Gao, K. (2006). "Radiometric dating of ignimbrite from Inner Mongolia provides no indication of a post-Middle Jurassic age for the Daohugou Beds". Acta Geologica Sinica English Edition. 80 (1): 42–45. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  10. "Stratigraphy and age of the Daohugou Bed in Ningcheng, Inner Mongolia". Chinese Science Bulletin. 50 (20): 2369–2376. 2005. {{cite journal}}: |first= missing |last= (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó); Unknown parameter |lasst= ignored (súgó)
  11. Liu, Y. (2006). "LA-ICPMS zircon U-Pb dating in the Jurassic Daohugou Beds and correlative strata in Ningcheng of Inner Mongolia" (abstract). Acta Geologica Sinica (English Edition). 80 (5): 733–742. Hozzáférés: 2010. július 30. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  12. Buffetaut, E. (2005). "Minute theropod eggs and embryo from the Lower Cretaceous of Thailand and the dinosaur-bird transition". Naturwissenschaften. 92 (10): 477–482. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Epidendrosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.