Geopolitika
A geopolitika a politikának az az ágazata, amely az állam társadalmi, gazdasági viszonyait és fejlődését, nemzetközi kapcsolatait és külpolitikai törekvéseit elsősorban a földrajztudományi feltételekre vezeti vissza, ezeknek döntő jelentőséget tulajdonít,[1] a földrajzi helyzethez és tényezőkhöz kapcsolódó politikai hatalomra összpontosít, a földrajzi tényezők külpolitikai magatartásra gyakorolt hatását vizsgálja.[2]
Hozzá kapcsolódik a politikai földrajz tudománya.[3]
Etimológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Összetett szó, amely a görög γῆ – gê (föld) és πολιτική – politika szavakból származik.
A nemzetközi kifejezés először Gottfried Wilhelm Leibniz 1679-es kiadatlan kéziratában jelent meg,[4][5] de ezután még sokáig nem terjedt el, majd a 19. századvégi svéd politológus, Rudolf Kjellén népszerűsítette, de csak az 1930-as években terjedt el ez a fogalom.[6]
Tartalma
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A geopolitika objektív szükségszerűségnek tekintette, hogy az egyes országokat természetes határok válasszák el egymástól (meghatározott folyók, hegységek) és az "uralkodó népnek" joga van saját természetes határáig terjeszkednie, s ennek érdekében más népeket leigáznia.[7]
Az irányzatai sokat köszönhettek Friedrich Ratzel német geográfus munkásságának, aki az államot térben létező organizmusként fogta fel. Egyik legismertebb képviselője Halford Mackinder (1861-1947) brit földrajztudós volt, aki azt állította, hogy a világtörténelem eseményeinek hátterében a szárazföldi és tengeri hatalom vetélkedése áll. Eurázsia központját – amelyet tengelyterületnek nevezett – a világhatalom tengelyének tartotta. Mackinder világnézetét számos módosítással sokan próbálták a második világháborút követően kialakult két szuperhatalom (USA, Szovjetunió) viszonyára alkalmazni, különösen az eurázsianizmus hívei.[3]
A geopolitika mint náci ideológiai támasz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A II. világháború előtt és alatt előszeretettel támaszkodtak erre az elméletre a náci ideológia hívei. A geopolitika jegyében született meg a nagytér-gazdaság elmélete, amely a nácizmus hivatalos gazdasági elmélete lett.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Politikai kisszótár. Kossuth.
- ↑ "Geopolityka (Sykulski)/Geopolityka - znaczenie pojęcia - Wikiźródła, wolna biblioteka". pl.wikisource.org (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2022. október 31.
- 1 2 Bogdanor, Vernon (2001.). Politikatudományi Enciklopédia.
{{cite book}}: Check date values in:|year=(súgó)CS1 karbantartás: year (link) - ↑ Florian Louis, Les grands théoriciens de la géopolitique, Paris, Puf, 2014, p. 13.
- ↑ André Robinet, L'il a été: destin et liberté. Paris : J. Vrin, 2006, p. 115.
- ↑ Ferenc, Mező. "A geopolitika formaváltozásai". Polgári Szemle. Hozzáférés: 2021. november 7.
- ↑ Akadémiai Kiadó (1962.). Új Magyar Lexikon.
{{cite book}}: Check date values in:|year=(súgó)CS1 karbantartás: year (link) - ↑ "Timóth Ferenc: A weimari demokrácia és a hitleri birodalom rövid története (Z-könyvek)". ezredveg.vasaros.com. Hozzáférés: 2020. november 15.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Geopolitics című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Geopolitikai szöveggyűjtemény; szerk. Csizmadia Sándor, Molnár Gusztáv, Pataki Gábor Zsolt; SVKI, Bp., 1999
- Bárdos-Féltoronyi Miklós: Bevezetés a geopolitikába; L'Harmattan, Bp., 2006 (Geopolitika)
- Hubai József: Geopolitika, geostratégia. Távoktatási tankönyv; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2009
- Garaczi Imre: Identitás és stratégia; Stratégiakutató Intézet, Bp., 2010
- Szilágyi István: A geopolitika elmélete; Pallas Athéné, Bp., 2018
- Csizmadia Norbert: Geofúzió. Miért fontos a földrajz a 21. század gazdasági és geopolitikai világában?; Budapest : Pallas Athéné, Bp., 2020
- Világgazdasági körkép. Geopolitika, geoökonómia; szerk. François Bost et al., ford. Beták Patrícia, Varga Emese; Pallas Athéné, Bp., 2021
