Ugrás a tartalomhoz

Hepatitisz A

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hepatitis A szócikkből átirányítva)
Hepatitis A
Hepatitisz A okozta sárgaság
Hepatitisz A okozta sárgaság
SzinonimákAkut vírusos májgyulladás
LatinulHepatitis A
AngolulHepatitis A
Osztályozás
BNO-10B15.0, B15.9
BNO-9
Epidemiológia
Földrajzi előfordulásFejlődő országokban gyakoribb
Prevalencia
Magyarországon0,3-5,5/100 ezer lakos
Európában1/100 ezer lakos
Halálozási arány
Világszerte11 200 évente
Leírás
Érintett szervekMáj.
EtiológiaHepatovírus A
Kockázati tényezőkszennyezett étel, nyers tengeri kagylók fogyasztása
Főbb tünetekhányás, hasmenés, sárgaság, hasi fájdalom
Szövődményekvérszegénység, ízületi fájdalmak, hasnyálmirigy-gyulladás
Kezelésa tünetek enyhítése, májleállás esetén szervátültetés
Megelőzéskézmosás, rossz higiénés viszonyok kerülése
DiseasesDB5757
MedlinePlus000278
A Wikimédia Commons tartalmaz Hepatitis A témájú médiaállományokat.

A hepatitisz A (vagy vírusos májgyulladás A) a máj fertőző megbetegedése, amit a hepatovírus A okoz.[1] A fertőzés az esetek nagy részében tünetmentes, főleg a gyerekek esetében.[2] Lappangási ideje 2-6 hét;[3] ezt követően hányinger, hányás, hasmenés, a bőr és a szemfehérje sárgasága, láz, hasi fájdalom jelentkezik.[2] Májelégtelenség csak ritkán fordul elő, és inkább csak az időseknél.[2]

A vírus többnyire ürülékkel szennyezett étellel vagy vízzel terjed;[2] de nyers vagy nem eléggé megfőzött kagylók által is elkapható.[4] A gyermekkori fertőzés többnyire tünetmentes és ezután az illető élete végéig immunis lesz a hepatovírus A-ra.[5]

Megelőzésére a gyakori kézmosás, általános higiéné, illetve védőoltás javasolt.[2] Specifikus kezelés nincs, a súlyos esetekben a tüneteket enyhítik.[2] A betegség több hétig (jellemzően két hónapnál rövidebb ideig) tart, de ezután krónikus májkárosodás nélkül gyógyul.[2]

A hepatitisz A a nagy népsűrűségű, rossz közegészségügyi viszonyokkal rendelkező régiókban gyakori. Évente mintegy 1,4 millió tünetes fertőzést regisztrálnak, amelyek kb. 11 200 áldozatot követelnek. Magyarországon 2018-2021 között 75-177 esetet jelentettek évente, ám egy járvány miatt 2022-ben 533-ra ugrott fel az esetszám.

Tünetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hepatitisz A korai tünetei hasonlítanak az influenzáéra, bár egyes esetekben (főleg gyerekeknél, ahol a fertőzések 90%-a is tünetmentes lehet) egyáltalán nem jelentkeznek tünetek. A tünetek általában két-hat héttel (átlagosan 28 nappal) a megfertőződés után lépnek fel.[6][3] A felnőttek esetében a fertőzések mintegy 80%-a jár együtt tünetekkel.[7]

A szimptómák jellemzően két hónapnál rövidebb ideig állnak fenn, bár megfigyeltek már 6 hónapig tartó hepatitisz A-t is.[8] A jellemző tünetek a következők: fáradékonyság, láz, hányinger, étvágytalanság, sárgaság (a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése a bilirubin felhalmozódása miatt), sötét borostyánsárga vizelet, hasmenés, világos vagy agyagszínű széklet, jobb oldali hasi fájdalom.[9] Ezenkívül felléphetnek ízületi fájdalmak, vérszegénység, hasnyálmirigy-gyulladás, nyirokcsomó-megnagyobbodás; nagyon ritkán veseelégtelenség vagy szívburok-gyulladás.[10]

Súlyos, kezeletlen esetekben a betegség halálos is lehet. Az Egyesült Államokban a betegség mortalitási rátája 0,015% a teljes népességet tekintve, de az 50 fölöttiek és májbetegek esetében már az 1,8–2,1%-ot is eléri.[11] A gyerekek fertőzése általában enyhébb lefolyású (az esetek döntő többségében tünetmentes) és csak 1-3 hétig tart; a betegség súlyossága a korral együtt nő.

Diagnózis

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az IgG, IgM és az alanin-transzamináz májenzim (ALT) szintje a vérszérumban hepatitisz A-fertőzés során

Bár a lappangási idő vége felé már maga a kórokozó vírus is megjelenik a székletben, a diagnózist rendszerint a vérben megjelenő IgM ellenanyagok alapján állítják fel.[12] Az IgM a betegség elején jelenik meg, általában 1-2 héttel a megfertőződés után és kb. 14 hétig mutatható ki a vérből. Az IgM-et az IgG váltja fel; jelenléte azt jelzi, hogy az akut fázis véget ért és a páciens immunis a további hepatitisz A-fertőzésekre. A vírus elleni IgG a védőoltás beadása után is megjelenik a vérben.[12]

A fertőzés akut stádiumában az alanin-transzferáz májenzim szintje a vérben jóval magasabb a szokásosnál; ennek oka, hogy a kiszabadul a vírus által elpusztított májsejtekből.[13] A tünetek megjelenése előtt mintegy két héttel már maga a vírus is kimutatható a vérből és a székletből.

Megelőzés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hepatitisz A-fertőzést védőoltás beadásával, valamint megfelelő higiénés körülményekkel (kézmosás étkezés előtt, megfelelő csatornázás) lehet megelőzni.[1][14]

Kétféle oltóanyag létezik; az egyik inaktivált, a másik élő, de legyengített vírust tartalmaz. Mindkettő mintegy 95%-os immunitást nyújt a fertőzések ellen, mintegy 25 éven át.[15] Beadása két adagban történik: az első a beadást követő 2-3 hét után kb. egy évig tartó védelmet biztosít; a második, amelyet 6-12 hónappal később adnak, 20 évnél tovább is megvéd.

A vakcinát 1992-ben vezették be, eleinte a magas kockázatú környezetben élők számára. Azóta egyes országok (mint Izrael vagy Bahrein) programot indítottak a hepatitisz A teljes felszámolására.[16] Azokban az országokban ahol korábban széleskörűen jelen volt a betegség és tömeges oltókampányokat hajtottak végre (mint Kína, India vagy Panama), a hepatitisz A előfordulása drasztikusan csökkent.[17][18][19][20]

Kezelés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hepatitisz A-fertőzésre nincs specifikus kezelési módszer, de a tünetek enyhíthetők és megfelelő étkezéssel, folyadékpótlással megszüntethető a hányás és hasmenés okozta kiszáradás. A teljes gyógyulásig hetekig vagy akár hónapokig is várni kell.[9]

Kórokozó

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hepatovírus A elektronmikroszkópos képe

A betegséget a hepatovírus A (régebbi nevén hepatitisz A-vírus) okozza.[21] A hepatovírusoknak 9 faja van, a többiek denevéreket, rágcsálókat, egyéb kisemlősöket fertőznek.[22][23]

A hepatitisz A-vírusnak egy szerotípusa és hat genotípusa ismert.[24] Az I-III genotípus általában embereket (altípusai: IA, IB, IIA, IIB, IIIA, IIIB), a IV–VI majmokat fertőz. [25] A III. genotípust emberekből és éjimajomfélékből egyaránt izolálták. Az emberek között az I. (azon belül is az IA) genotípus a leggyakoribb.[26] Mutációs sebessége alapján úgy becsülik, hogy az emberi és majomváltozat kb. 3600 évvel ezelőtt vált el egymástól.

Szerkezete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hepatovírus A a pikornavírusok közé tartozik, nem rendelkezik lipidburokkal és genomja egyszálú, pozitív-szenz RNS-ből áll.[24] Ikozaéder alakú kapszidjának átmérője 27 nm, amely 3 fehérje (VP1, VP2, VP3) 60-60 darabjából tevődik össze. Genomja kb. 7500 bázisnyi hosszú és 11, egymással részben átfedő gént tartalmaz.[27]

Szaporodása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vírus különféle gerinces fajokban szaporodik. Ürülékkel vagy vérrel terjed.[21]

A lenyelést követően a kórokozó a garat vagy a bél epitéliumán keresztül bejut a véráramba;[28] onnan pedig a májba. Gazdasejtjei a hepatociták és a Kupffer-sejtek (a máj makrofágjai). A gazdasejt felszínéhez kapcsolódva endocitózissal kerül be a citoplazmába, ahol a kapszid szétesése után az RNS-genomot közvetlenül mRNS-ként használva megkezdődik a fehérjeátírás és a genom másolása. Más pikornavírusoktól eltérően ehhez szüksége van a sejt eukarióta iniciációs faktor 4G-jére (eIF4G); emiatt nem is állítja le a gazdasejt saját fehérjeszintézisét.[29] A négy struktúrprotein (VP1-4) egyetlen hosszú fehérjeláncként íródik át, amelyet a vírus proteáza (a 3C gén terméke) vág megfelelő méretű darabokra. A kész vírusrészecskék felgyülemlenek a sejtben, majd annak pusztulásával kijutnak a sejtek közötti térbe. Innen bekerülnek az epébe, majd a székletbe. 10-11 nappal a fertőzés után, még a tünetek megjelenése előtt már megtalálható a béltartalomban és a vérben is.

A vírusnak nincs külön citotoxikus hatása, a májkárosodás jórészt a gazda immunrendszerének köszönhető, amely elpusztítja a fertőzött sejteket.

Terjedése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hepatitisz A-vírus elsősorban széklettel szennyezett étel fogyasztásával terjed,[30] elsősorban nagy népsűrűségű területeken, rossz higiéniai viszonyok között. Ezenkívül vér-vér érintkezéssel vagy anális-orális szexuális aktus során is átadódhat.[30]Ahol a tengerparti városok közvetlenül a tengerbe engedik a szennyvizet, a környéken élő kagylók is tartalmazhatják a kórokozót és fogyasztásuk hepatitiszt okozhat.[31] Maguk a kagylók nem fertőződnek, a vírus egyetlen természetes rezervoárja és továbbítója (vektora) az ember. Csak akut fertőzést okoz, krónikus vírusfertőzés nem ismert.[32]

Az Egyesült Államokban a vírusos májgyulladások mintegy 40%-áért a hepatovírus A felelős.[28] A vírus igen ellenálló a savas közeggel (2 órán át kibírja az pH 1-es oldatot), a magas hőmérséklettel (60 °C-ot egy órán át) és a detergensekkel szemben; jól tűri a kiszáradást is. A természetes vizekben hónapokig életképes marad. A vezetékes vízben alkalmazott klórozás elpusztítja; akárcsak az agresszívabb fertőtlenítőszerek, mint a formalin (0,35%, 37 °C, 72 óra), a perecetsav (2%, 4 óra), béta-propiolakton (0,25%, 1 óra). A fejlődő országokban a gyerekek szinte 100%-a átesik a fertőzésen, ám ezáltal immunitást szereznek életük hátralevő részére. Az életszínvonal (és a tiszta vízhez való hozzáférés) növekedésével a betegség gyakorisága csökken.[33] A fejlett országokban ritka, előfordulása sokszor a magas kockázatú országok látogatásával függ össze.[3]

Előfordulása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A hepatitisz A elterjedtsége a világon(
  magas: 8%-nál több
  közepes: 2-7%
  alacsony: kevesebb mint 2%

Becslések szerint évente világszerte mintegy 1,4 millió embernél fordulhat elő tünetes hepatovírus A-fertőzés.[2] 2015-ben a betegségnek 11 200 halálos áldozata volt. A fejlődő országokban jóval magasabb az esetszám;[34] ennek eredményeképpen a serdülők és felnőttek többsége már immunis az újabb fertőzésekre.[34] A legnagyobb kockázatnak a közepesen fejlett országok felnőtt lakosai, vagy a fejlődő országokba látogató turisták vannak kitéve, mivel gyerekkorban nem találkoztak a vírussal.[34]

2022-ben az Európai Gazdasági Térség (EU, valamint Norvégia és Izland) területéről 4548 hepatitisz A esetet jelentettek, ami jelentős csökkenés a 2018-as 14 999-hez képest; ez 1,0 esetet jelent 100 ezer lakosra vonatkoztatva (2018-ban 3,3 volt). A leginkább érintett országok Magyarország (5,5), Horvátország (3,3), Románia (4,8) és Bulgária (4,4) volt. Az első két állam esetében ez egy helyi járvány következménye, a korábbi években Magyarország 0,3-1,8; míg Horvátország 0,1-2,3-as előfordulásokat produkált. Románia és Bulgária jóval magasabb (23,2 és 19,1 2018-ban) értékekről fokozatosan javított a helyzeten. Általánosságban elmondható hogy a covid-19 karanténéveiben jelentősen csökkent az európai országokban a hepatitisz A előfordulása. A nyugat-európai országokban (mint Németország, Franciaország, Spanyolország) az esetek kétharmada volt köthető fejlődő országban (leggyakrabban Marokkó, Algéria és Pakisztán) tett látogatáshoz. Európában 2022-ben tízen haltak bele a fertőzésbe.[35]

A 2021-22-es magyarországi járvány egy szennyezett fagyasztott gyümölcs-szállítmányhoz és a belőle készített, közétkeztetésbe került gyümölcsleveshez volt köthető.[36] Ez a járvány hat másik EU-tagállamra és Nagy-Britanniára is kiterjedt. Az akut járványoktól eltekintve Magyarországon a legtöbb esetet a keleti régióban, a szociálisan hátrányos helyzetű közösségekben jelentik.[37]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Ryan KJ, Ray CG, eds. (2004). Sherris Medical Microbiology (4th ed.). McGraw Hill. 541–4. o. ISBN 978-0-8385-8529-0.
  2. 1 2 3 4 5 6 7 8 Matheny, SC; Kingery, JE (2012. december 1.). "Hepatitis A." Am Fam Physician. 86 (11): 1027–34, quiz 1010–1012. PMID 23198670. 2014. március 9. dátummal az eredetiből archiválva.
  3. 1 2 3 Connor BA (2005). "Hepatitis A vaccine in the last-minute traveler". Am. J. Med. 118 (Suppl 10A): 58S–62S. doi:10.1016/j.amjmed.2005.07.018. PMID 16271543.
  4. ↑ Bellou, M.; Kokkinos, P.; Vantarakis, A. (2013. március). "Shellfish-borne viral outbreaks: a systematic review". Food Environ Virol. 5 (1): 13–23. doi:10.1007/s12560-012-9097-6. PMID 23412719. S2CID 16273385.
  5. ↑ The Encyclopedia of Hepatitis and Other Liver Diseases. Infobase. 2006. 105. o. ISBN 978-0-8160-6990-3. 2017. szeptember 8. dátummal az eredetiből archiválva.
  6. ↑ "Hepatitis A Symptoms". eMedicineHealth. 2007. május 17. 2007. június 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2007. május 18.
  7. ↑ Ciocca M. (2000). "Clinical course and consequences of hepatitis A infection". Vaccine. 18: 71–4. doi:10.1016/S0264-410X(99)00470-3. PMID 10683554.
  8. ↑ "Hepatitis A Information for the Public". Center for Disease Control. 2009. szeptember 17. 2011. május 22. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. január 8.
  9. 1 2 "Hepatitis A". 2014. február 21. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. február 20.
  10. ↑ Mauss, Stefan; Berg, Thomas; Rockstroh, Juergen; Sarrazin, Christoph (2012). Hepatology: A clinical textbook. Germany: Flying publisher. 29–30. o. ISBN 978-3-924774-73-8.
  11. ↑ "AABB" (PDF). 2020. október 30. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. szeptember 22.
  12. 1 2 Stapleton JT (1995). "Host immune response to hepatitis A virus". J. Infect. Dis. 171 (Suppl 1): S9–14. doi:10.1093/infdis/171.Supplement_1.S9. PMID 7876654.
  13. ↑ Musana KA, Yale SH, Abdulkarim AS (2004). "Tests of Liver Injury". Clin Med Res. 2 (2): 129–31. doi:10.3121/cmr.2.2.129. PMC 1069083. PMID 15931347.
  14. ↑ "Hepatitis A — Prevention". NHS Choices. National Health Service (England). 2012. március 21. 2009. február 22. dátummal az eredetiből archiválva.
  15. ↑ Nothdurft HD (2008. július). "Hepatitis A vaccines". Expert Rev Vaccines. 7 (5): 535–45. doi:10.1586/14760584.7.5.535. PMID 18564009. S2CID 22452932.
  16. ↑ André FE (2006). "Universal Mass Vaccination Against Hepatitis A". Mass Vaccination: Global Aspects — Progress and Obstacles. Current Topics in Microbiology and Immunology. Vol. 304. 95–114. o. doi:10.1007/3-540-36583-4_6. ISBN 978-3-540-29382-8. PMID 16989266.
  17. ↑ Arankalle VA, Chadha MS, Chitambar SD, Walimbe AM, Chobe LP, Gandhe SS (2001. december 21.). "Changing epidemiology of hepatitis A and hepatitis E in urban and rural India (1982-98)". Journal of Viral Hepatitis. 8 (4): 293–303. doi:10.1046/j.1365-2893.2001.00279.x. PMID 11454182. S2CID 8761651.
  18. ↑ Estripeaut, Dora; Contreras, Rodolfo; Tinajeros, Olga; Castrejón, Maria Mercedes; Shafi, Fakrudeen; Ortega-Barria, Eduardo; Deantonio, Rodrigo (2015. június 22.). "Impact of Hepatitis A vaccination with a two-dose schedule in Panama: Results of epidemiological surveillance and time trend analysis". Vaccine. 33 (28). Elseiver: 3200–3207. doi:10.1016/j.vaccine.2015.04.100. PMID 25981490.
  19. ↑ Cui F, Hadler SC, Zheng H, Wang F, Zhenhua W, Yuansheng H, Gong X, Chen Y, Liang X, et al. (2009). "Hepatitis A surveillance and vaccine use in China from 1990 through 2007". J Epidemiol. 19 (4): 189–195. doi:10.2188/jea.JE20080087. PMC 3924108. PMID 19561383.
  20. ↑ Daniels D, Grytdal S, Wasley A (2009. május). "Surveillance for acute viral hepatitis — United States, 2007" (PDF). MMWR Surveill Summ. 58 (3): 1–27. PMID 19478727. 2012. május 19. dátummal az eredetiből archiválva (PDF).
  21. 1 2 "Viral Zone". ExPASy. 2015. június 17. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. június 15.
  22. ↑ "Virus Taxonomy: 2019 Release". talk.ictvonline.org. International Committee on Taxonomy of Viruses. 2018. március 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. május 11.
  23. ↑ Drexler, Jan Felix; Corman, Victor M.; Lukashev, Alexander N.; van den Brand, Judith M. A.; Gmyl, Anatoly P.; Brünink, Sebastian; Rasche, Andrea; Seggewiß, Nicole; Feng, Hui; Leijten, Lonneke M.; Vallo, Peter; Kuiken, Thijs; Dotzauer, Andreas; Ulrich, Rainer G.; Lemon, Stanley M. (2015. december 8.). "Evolutionary origins of hepatitis A virus in small mammals". Proceedings of the National Academy of Sciences (angol nyelven). 112 (49): 15190–15195. Bibcode:2015PNAS..11215190D. doi:10.1073/pnas.1516992112. ISSN 0027-8424. PMC 4679062. PMID 26575627.
  24. 1 2 Cristina J, Costa-Mattioli M (2007. augusztus). "Genetic variability and molecular evolution of hepatitis A virus". Virus Res. 127 (2): 151–7. doi:10.1016/j.virusres.2007.01.005. PMID 17328982.
  25. ↑ Ching KZ, Nakano T, Chapman LE, Demby A, Robertson BH (2002. január). "Genetic characterization of wild-type genotype VII hepatitis A virus". J. Gen. Virol. 83 (Pt 1): 53–60. doi:10.1099/0022-1317-83-1-53. PMID 11752700.
  26. ↑ de Paula VS, Baptista ML, Lampe E, Niel C, Gaspar AM (2002. január). "Characterization of hepatitis A virus isolates from subgenotypes IA and IB in Rio de Janeiro, Brazil". J. Med. Virol. 66 (1): 22–7. doi:10.1002/jmv.2106. PMID 11748654. S2CID 42775132.
  27. ↑ Encyclopedia of Virology, 3rd edition, Academic Press, 2008 ISBN: 978-0-12-373935-3
  28. 1 2 Murray, P.R., Rosenthal, K.S. & Pfaller, M.A. (2005). Medical Microbiology 5th ed., Elsevier Mosby.
  29. ↑ Aragonès L, Guix S, Ribes E, Bosch A, Pintó RM (2010. március). Andino R (ed.). "Fine-tuning translation kinetics selection as the driving force of codon usage bias in the hepatitis A virus capsid". PLOS Pathog. 6 (3): e1000797. doi:10.1371/journal.ppat.1000797. PMC 2832697. PMID 20221432.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  30. 1 2 Gilson, R; Brook, MG (2006. december). "Part 2: Testing guidelines for individual sexually transmitted infections — Hepatitis A, B, and C". Sexually Transmitted Infections. 82 (4). BMJ Group: 35–39. doi:10.1136/sti.2006.023218. ISSN 1472-3263. PMC 2563900. PMID 17151052. {{cite journal}}: Cite has empty unknown parameter: |1= (súgó)
  31. ↑ Lees D (2000). "Viruses and bivalve shellfish". Int. J. Food Microbiol. 59 (1–2): 81–116. doi:10.1016/S0168-1605(00)00248-8. PMID 10946842.
  32. ↑ "Hepatitis A." Centers for Disease Control and Prevention. Centers for Disease Control and Prevention, 2015. Web. 25 Oct. 2016.
  33. ↑ Jacobsen KH, Koopman JS (2005). "The effects of socioeconomic development on worldwide hepatitis A virus seroprevalence patterns". Int J Epidemiol. 34 (3): 600–9. doi:10.1093/ije/dyi062. PMID 15831565.
  34. 1 2 3 Jacobsen, KH; Wiersma, ST (2010. szeptember 24.). "Hepatitis A virus seroprevalence by age and world region, 1990 and 2005". Vaccine. 28 (41): 6653–7. doi:10.1016/j.vaccine.2010.08.037. PMID 20723630.
  35. ↑ Hepatitis A Annual Epidemiological Report for 2022 European Centre for Disease Prevention And Control
  36. ↑ Hepatitis A vírussal fertőzött fagyasztott terméket hívott vissza a Nébih 24.hu 2022. augusztus 25.
  37. ↑ Hepatitis A (vírusos májgyulladás) Országos Epidemiológiai Központ

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hepatitis A című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hepatitisz_A&oldid=28918037”