Kós
| Kós (Koš) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Privigyei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1367 | ||
| Polgármester | Štefan Závadinka | ||
| Irányítószám | 972 41 | ||
| Körzethívószám | 046 | ||
| Forgalmi rendszám | PD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1002 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 86 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 312 m | ||
| Terület | 13,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kós weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kós témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kós (szlovákul Koš, németül: Andreasdorf) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Privigyétőltól 3 km-re délnyugatra, a Nyitra-folyó bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést a német jog alapján alapították, 1367-ben „Andreasdorf” néven említik először. Bajmóc várának uradalmához tartozott. Gótikus templomát a 15. század elején építették. 1553-ban 27 portája létezett. 1675-ben 52 jobbágy és 21 zsellérháza volt 215 lakossal, községi és uradalmi malommal. 1681-82-ben Thököly hadai rabolták ki és a törökök 82 embert hurcoltak el fogságba.
A 18. század végén Vályi András így ír a faluról: „KOS. Tót falu Nyitra Vármegy. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Privigyébhez fél mértföldnyire, határja középszerű, réttye, legelője jó.”[2]
A 19. században a Pálffy család birtoka volt. 1828-ban 91 házában 634 lakos élt, akik földműveléssel, kosárfonással, gyógyolajkészítéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koss, Nyitra m. tót falu, 634 kath. lak. Kath. paroch. templommal. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Privigye.”[3]
1865-ben alapították szeszfőzdéjét.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Kós, tót község, Privigyétől délnyugotra, 7 kilométerre, 850 r. kath. vallásu lakossal. Vasúti megálló. Posta- és távirója Privigye. Egy XIV. századbeli német okiratban »Andreasdorf« néven szerepel. A XV. század első felében »Kas« név alatt a Bajmócz várához tartozó szabadalmasok telepe volt. Kath. temploma a XVIII. század végén épült és fallal van körülvéve. Kegyura gróf Pálffy János, kinek itt nagyobb birtoka van, melyhez egy gazdasági szeszgyár tartozik.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 799 | 963 | 1138 | 1002 |
| Különbség | +20,52 % | +18,17 % | -11,95 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1005 | 1002 |
| Eltérés | -0,29 % |
1910-ben 1238-an lakták, ebből 1209 szlovák, 19 magyar, 7 német és 3 egyéb anyanyelvű.
2001-ben 881 lakosából 867 szlovák volt.
2011-ben 1162 lakosából 1132 szlovák volt.
2021-ben 1041 lakosából 941 szlovák, 1 magyar, 7 (+1) egyéb és 92 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1409-ben épült gótikus stílusban.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1808-ban épült.
- A barnaszénbányászat talajsüllyedést idézett elő, s ennek következtében létrejött a kósi láp, mely ma természetvédelmi terület.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky. "Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2023. február 8.
{{cite web}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ján Kováč, 1976: Z dejín Koša do prvej svetovej vojny. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra VII.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Kós Szlovákia térképén
- Privigye város honlapja
- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben

