Ugrás a tartalomhoz

Lesotho

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lesothói Királyság
Muso oa Lesotho
Kingdom of Lesotho
Lesotho zászlaja
Lesotho zászlaja
Lesotho címere
Lesotho címere
Nemzeti mottó: Khotso – Pula – Nala
(Béke – Eső – Virágzás)
Nemzeti himnusz: Lesōthō fatše la bo ntat'a rōna

FővárosaMaseru
d. sz. 29° 18′, k. h. 27° 28′29.300000°S 27.466667°EKoordináták: d. sz. 29° 18′, k. h. 27° 28′29.300000°S 27.466667°E
Államformamonarchia
Vezetők
KirályIII. Letsie
MiniszterelnökSam Matekane
Hivatalos nyelvszotó, angol,
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
Államalapítás1824
kikiáltása1966. október 4.
Tagság
Lista
Népesség
Népesség2 007 201 (2016, népszámlálás)[1]
Becsült2,36 millió [2] (2025)
Népsűrűség78 fő/km²
HDI (2023)0,550 [3] (167.)  
Földrajzi adatok
Terület30 355 km²
Rangsorban137
IdőzónaSAST (UTC+2)
Egyéb adatok
PénznemLoti (LSL)
Nemzetközi gépkocsijelLS
Hívószám266
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 114
  • 115
Internet TLD.ls
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozóBS 546
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Lesothói Királyság témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

Lesotho, hivatalos nevén a Lesothói Királyság (szotó nyelven: 'Muso oa Lesotho) Dél-Afrikában, a Dél-afrikai Köztársaság területébe ágyazva található enklávé. Egyike annak a három államnak a világon (San Marino és a Vatikán mellett), amelynek teljes területe egy másik ország határain belül fekszik.

Területe nagyjából Magyarországénak harmada, népessége 2 millió fő. Fővárosa és egyben legnépesebb városa a kb. 350 ezer fős Maseru (2020). Az ország 1822 és 1966 között brit koronagyarmat volt Baszutóföld néven. Függetlenségét 1966-ban nyerte el.

Jelentős társadalmi-gazdasági kihívásokkal néz szembe: lakosságának csaknem fele a szegénységi küszöb alatt él, és a HIV/AIDS betegek aránya a második legnagyobb a világon.[4] Jelentős a politikai instabilitás és a korrupció.[5] A szokásgyakorlat és a jog a nők több jogát — tulajdonlás, öröklés, házasság, válás — erősen korlátozza.[5]

Tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az El nem kötelezettek mozgalmának, a Nemzetközösségnek, az Afrikai Uniónak és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségnek.

Lesotho neve az ott élő lakosság, a szotók nevéből ered, akik önmagukat basothónak nevezik, durva fordításban annyit tesz: „A sesotó nyelven beszélő emberek földje”.

Természeti földrajza

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Lesotho domborzati térképe
Maletsunyane-vízesés

Lesotho a világ 141. legnagyobb és 144. legnépesebb országa. Népsűrűsége szerint a 138. helyet foglalja el a világ országai között. Területe Magyarország területének mintegy harmada, népessége közel egyötöde.

Egy fennsíkon fekszik. Területének 80 %-a 1800 m felett van. Keleten a 2000–3000 m magasságú Sárkány-hegység határolja, míg nyugaton kb. 1400 m-re csökken a magasság, ami Lesothót a világ legmagasabban fekvő országává teszi. A legmagasabb hegy a 3482 m magas Thabana Ntlenyana.

Az 1980-as évek közepén Lesothóban indították be Afrika legnagyobb beruházását, a Lesothói Magasföldi Vízlétesítményt (Lesotho Highland Water Project). A teljesen kopár Maluti-hegységben, a Sárkány-hegység határán a nagy völgyeket gátakkal elzárják, a vizet pedig alagutakon keresztül visszavezetik északra Transvaalba, a Vaal folyóba. Nyáron ezzel a vízzel öntöznek; a Dél-afrikai Köztársaság fizet érte, s a víz közben energiát is termel a basothóknak.

Az országnak 909 km hosszú határa van. Az ország enklávé, vagyis a Dél-Afrikai Köztársaság teljesen körbeveszi. Egyúttal ez a világ legdélibb, tengerparttal nem rendelkező országa.

Koordinátái: déli szélesség 28,5-30,5°; keleti hosszúság 27,0-29,5°.

A nagy magasság miatt hőmérséklete alacsonyabb szomszédaiénál. A napi és az évszakos hőingás is nagy (-15 °C – +35 °C). Az átlagos évi középhőmérséklet a fővárosban 15 °C. A nyár novembertől márciusig tart. Nyaranta a fővárosban, Maseruban és környékén a hőmérséklet napi csúcsai gyakran elérik a 30 °C-ot. A hegyekben gyakran fagy. Telente az alacsonyabb vidékeken a -7 °C gyakori, a magasabb részeken a -18 °C is előfordul. A felföldön májustól szeptemberig gyakran havazik, a legmagasabb hegyeken ez az év bármely hónapjában előfordulhat. A legtöbb csapadék — tájanként változóan 650–2000 mm — a nyári zivatarokból esik.

Élővilága, természetvédelme

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Geronticus calvus

Egyetlen nemzeti parkja van, a Sehlabathebe Nemzeti Park.[6] Elhagyott, nehezen járható, aránylag érintetlen hegyvidék.

A „Dél-Afrika Svájcaként” emlegetett ország területét a 19. század elejéig főleg busmanok lakták.

A zulu uralkodó hadjáratai után, 1818-tól a lakosság egy kis csoportja és a kis bantu törzsek I. Moshoeshoe vezetésével a bászutó néppé egyesültek, akik 1824-ben foglalták el az alacsonyabban fekvő síkságot, majd fokozatosan kiterjesztették uralmukat a hegyvidékre is. A bászutók elkeseredett harcot vívtak az előrenyomuló búrok ellen, majd Moshoeshoe abban a reményben, hogy segítséget kap Nagy-Britanniától ellenük, brit védnökséget kért. 1868-ban az ország Basutoföld néven[7] brit protektorátus lett. A brit kormány 1958-ban adott alkotmányt az országnak, az első parlamenti választásokat 1960-ban tartották. 1965-ben belső önkormányzatot és új alkotmányt kapott, majd 1966. október 4-én Lesotho Királyság néven a brit Nemzetközösség független alkotmányos monarchiájává vált. A neve az ott élő lakosságra utal („szotók országa”). Az országban 1968 januárjában vértelen puccsot hajtottak végre, 1990-ben a Katonai Tanács a királyt megfosztotta hatalmától, és a fiát ültette a trónra.

1998-ban a vitatott választási eredmények közzététele után belső zavargások törtek ki, a hadsereg is fellázadt. Ekkor a dél-afrikai és botswanai csapatok – az SADC (South African Development Community) szerződésre hivatkozva – bevonultak, és stabilizálták a helyzetet. Később az alkotmányt megreformálták. 2014-ben a koalíciós kormány vezetői megállapodtak abban, hogy előre hozzák az eredetileg 2017-ben esedékes választásokat annak érdekében, hogy mielőbb véget vessenek a politikai krízisnek az apró dél-afrikai országban. Pontos dátum még nincsen, de a kormány jelezte, hogy az egyeztetések már folynak az előre hozott választás menetrendjéről és pontos részleteiről. Közben a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség tagállamainak vezetői felszólították a lesothói vezetést, hogy mielőbb hívják össze a júniusban feloszlatott parlamentet és állítsák helyre az alkotmányos rendet az országban. Az amúgy is zavart helyzetet ismét válságba fordította, hogy a 2017 óta hatalmon levő Thomas Thabanét felesége meggyilkolásával vádolták meg, aki emiatt lemondani kényszerült.[8]

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország alkotmányát 1993. április 2-án fogadták el. Lesotho alkotmányos örökletes monarchia. Parlamentje kétkamarás. A választójog korhatára 18 év.

Az alkotmány tiszteletben tartja az emberi jogokat, a sajtó-, a vallás-, gyülekezésszabadságot.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alkotmány elfogadása óta Lesothoban 3 választás volt. 1993-ban a Basotho Congress Party (BCP) nyerte a választásokat. 1998. május 23-án a Lesotho Congress for Democracy (LCD). 2002. május 26-án ismét a Basotho Congress Party (BCP).

Királyok és régensek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Név Hivatali ideje
II. Moshoeshoe 1965. április 10. – 1970. február 10.
Leabua Jonathan (államfő) 1970. február 10. – 1970. június 5.
Mamohato királynő (Régens) 1970. június 5. – 1970. december 5.
II. Moshoeshoe 1970. december 5. – 1990. november 12.
Mamohato királynő (Régens) 1990. március 10. – 1990. november 12.
III. Letsie 1990. november 12. – 1995. január 25.
II. Moshoeshoe 1995. január 25. – 1996. január 15.
Mamohato királynő (Régens) 1996. január 15. – 1996. február 7.
III. Letsie 1996. február 7. óta
Név Hivatali ideje Párt
Sekhonyana Nehemia Maseribane1965. május 6. – 1965. július 7.Basotho National Party (BNP)
Leabua Jonathan1965. július 7. – 1986. január 20.Basotho National Party (BNP)
Justin Metsing Lekhanya1986. január 24. – 1991. május 2.A hadsereg vezetője
Elias Phisoana Ramaema1991. május 2. – 1993. április 2.A hadsereg vezetője
Ntsu Mokhehle1993. április 2. – 1994. augusztus 17.Basotho Congress Party (BCP)
Hae Phoofolo1994. augusztus 17. – 1994. szeptember 14.független
Ntsu Mokhehle1994. szeptember 14. – 1998. május 29.BCP, Lesotho Congress for Democracy (LCD)
Bethuel Pakalitha Mosisili1998. május 29. – 2012. június 8.Lesotho Congress for Democracy (LCD)
Tom Thabane2012. június 8. – 2015. március 17.All Basotho Convention (ABC)
Bethuel Pakalitha Mosisili2015. március 17. – 2017. június 17.Lesotho Congress for Democracy (LCD)
Tom Thabane2017. június 17. – 2020. május 20.All Basotho Convention (ABC)
Moeketsi Majoro2020. május 20. – 2022. október 28.All Basotho Convention (ABC)
Sam Matekane2022. október 28. ótaRevolution for Prosperity (RFP)

A Freedom House Lesothót 2012 óta a részben szabad országok között tartja számon.[9] A leggyakrabban felhozott kifogások Lesotho ellen a rossz börtönkörülmények, a kínzás, a nők és gyerekek ellen elkövetett erőszak.[10] A homoszexualitás tabu, az LMBTQ tagjait üldözik.[10] Széles körben elterjedt a gyerekek dolgoztatása.[10]

Az országban szólásszabadság van, a média kritizálhatja a kormányt és a királyságot, azonban a legnagyobb rádió- és tévéállomás ellenőrzés alatt áll. A magánrádiók adásait a 2011-es megmozdulások idején igyekeztek zavarni.[10]

Vannak jelentések önkényes letartóztatásokról és politikai ellenfelek furcsa eltűnéséről.[10]

Az emberkereskedelem tekintetében tranzitország volt 2010-ben. A nemi erőszak és annak büntetlensége is gyakori jelenség az országban.

Közigazgatási beosztása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lesothót 10 körzet alkotja:

  1. Berea
  2. Butha-Buthe
  3. Leribe
  4. Mafeteng
  5. Maseru
  6. Mohales Hoek
  7. Mokhotlong
  8. Qacha's Nek
  9. Quthing
  10. Thaba-Tseka
Katse gát

Lesotho a Dél-afrikai Köztársasággal körülvett ország, amellyel emiatt szoros gazdasági kapcsolatok fűzik össze. Gazdasága főleg a mezőgazdaságra épül, főleg az állattartás, a növénytermesztés jellemző, valamint a bányászat és a gyáripar képviselteti még magát. Jelentős mértékben függ az ország gazdasága a külföldön dolgozók hazautalt pénzösszegeitől, illetve a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség által biztosított gazdaságfejlesztési pénzektől.[11][12] A háztartások túlnyomó többsége a háztáji mezőgazdaságon alapszik. A dolgozókat elsődlegesen a főleg női alkalmazottakat foglalkoztató ruhagyártás, a 6-9 hónap időtartamokat ledolgozó férfi külföldi munkások, a bányászat, valamint az állami szektor foglalkoztatja. Az ország nyugati részének alacsonyabban fekvő vidékein alapul az ország mezőgazdasági termelésének jelentős hányada. A népesség több, mint felének bevételeit a feketegazdaság biztosítja, mely mezőgazdasági termények betakarítását, illetve az állattenyésztést jelenti, jellemzően be nem jelentett módon. A lakosság kétharmadának jövedelmét a mezőgazdaság biztosítja. A vásárlóerő-paritáson mért kevesebb, mint 1,25 dollár/nap jövedelmet az 1995-ben mért 48 %-ról 2003-ra 44 %-ra sikerült csökkenteni. Emberi fejlettségi index alapján az ország az alacsony fejlettségű országok közé tartozik és mindössze a 160. helyen áll a vizsgált 180 ország közül. A születéskor várható élettartam mindössze 48,2 év.[13] A felnőttek körében az olvasni tudók aránya 82 %. Az öt évesnél fiatalabb korosztály körében az alacsony testsúllyal rendelkezők aránya 20 %.[14]

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya által megszavazott African Growth and Opportunity Act lehetőségeit az egyik leginkább kihasználó ország. A ruházati termékek gyártói közül az Egyesült Államok legnagyobb exportőre a Szaharától délre eső országok közül.[15] A Foot Locker, Gap, Gloria Vanderbilt, JCPenney, Levi Strauss, Saks, Sears, Timberland és a Wal-Mart is az országban gyártja ruházati termékeinek egy részét.[16] 2004 közepén a nőket foglalkoztató ruhaipar létszáma átlépte az 50 000 főt, amely egyúttal meghaladta a kormányzati szektorban dolgozók létszámát is. 2008-ban az exportált termékek értéke 487 millió dollárt ért, amelyek döntő többsége az Egyesült Államokba került. A ruházati szektorban dolgozók létszáma 45 000 fővel csökkent 2011 közepére a nemzetközi gazdasági válság, valamint a ruházati iparon belül folyó piaci verseny hatására. 2011-ben a reuházati ágazat volt a legnagyobb foglalkoztató a versenyszférában.[17] 2007-ben a textilipari dolgozók átlagbére 103 dollár/hónap volt és a hivatalos legalacsonyabb havi fizetés minimum 93 dollár volt az ágazatban. 2008-ban a bruttó nemzeti jövedelem egy főre eső értéke 83 dollár volt havonta. A ruházati ágazat hívta életre a HIV/AIDS elleni küzdelem jegyében az Apparel Lesotho Alliance to Fight AIDS programot. Ez egy ágazati megelőzési program, amely a megelőzésre és a kezelésre fordít pénzt.[18]

Az ország két legfontosabb erőforrása a gyémántbányászat, valamint a vízenergia.

A hegyi legelőkön a félnomád pásztorkodás a jellemző.

Az ország nagyszámú juh-, kecske- és szarvasmarha-állománnyal rendelkezik.

A szántóföldeken, amelyek mindössze az ország 10-ed részét foglalják el, naturálgazdálkodást folytatnak. Csak élelmiszernövényeket – búzát, cirokkölest, kukoricát, hüvelyeseket és gumósokat – termesztenek.

Egyetlen jelentős ásványkincse a gyémánt. A Letseng bányából származó gyémántoknak a legmagasabb a világon a karátonkénti átlagára, körülbelül 1500 dollár, ami az iparág 81 dolláros karátonkénti átlagának majdnem hússzorosa.A bánya 30%-ban a lesothói kormány, 70%-ban a Gem Diamonds vállalat tulajdona.

Az ipar rendkívül kezdetleges. Mindössze néhány bőr-, élelmiszer- és textilipari üzem működik.

Maseru, a főváros egy útja
Egy hegyi falu

Népességének változása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A népesség alakulása 1960 és 2017 között:
Lakosok száma
851 412
951 736
1 075 281
1 241 159
1 438 248
1 627 900
1 801 679
1 898 757
1 989 873
2 233 339
1960196619721978198419911997200320092017
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 99,7%-át a déli bantukhoz tartozó szotók alkotják. Rajtuk kívül kb. 2000 európai és 1000 indiai él a királyságban.

Kb. 45%-a katolikus, 40%-a protestáns, 8%-a egyéb keresztény, 7%-a ősi vallású.

Nagyjából 23%-uk HIV fertőzött.

A népesség növekedése abbamaradt, az átlagéletkor 33 év. A munkanélküliek aránya nagyon magas: 40%.

Az ország hivatalos nyelve a szotó (szeszotó) és az angol. Egy kis csoport még xhosza és zulu nyelven is beszél. A lakosság többségét nyolcvankét százalékát az ország névadói a déli bantukhoz tartozó szotók teszik ki. Ezen kívül él még itt tizennégy százaléknyi szintén bantu, nguni, fennmaradó négy százalék szintén bantu. Forrás: Afrika Országai II. 2011.

Osztályterem tanulókkal

Az országban 2005-ben az analfabéták aránya 36 % volt, ennek 72 %-a férfi és 28 %-a nő.

2000-ben megszűnt a tandíj, azóta ingyen tanulhatnak az elemi iskolában (primary school). A lányok 89 %-a, a fiúk 83 %-a jár elemibe. Magasabb iskolába (secondary school) csak 18–27 % jut el, mivel ez már tandíjas.

Lesotho egyetlen egyeteme a National University of Lesotho — Romában, Maserutól 35 km-re.

Kulturális intézmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lesothói konyha az afrikai hagyományos ételeket ötvözi az angol kulináris befolyással. Dél-Afrika, mely körbe veszi a kis országot, szintén hatással van az itteni étkezési szokásokra.

A nemzeti étel a likhobe nevű ragu, melynek összetevői a bab, bogyók és cirok, továbbá hús és zöldségek.[19] Fontos alapanyag még a kukorica, abból készül két további jellemző fogás a papa[20] és a motoho nevű kása[21] (ez utóbbihoz még cirok is kerül).

Népszerű fogások továbbá a mártások, amelyek más afrikai országokkal ellentétben nem annyira fűszeresek. Gyakori köretek a cékla és a sárgarépa.[22] A desszertek többnyire angol eredetűek.[23]

Az angolok terjesztették el az országban a sörfőzést. A legnépszerűbb fajta a gyömbérsör.

1967-ben itt bányászták a világ egyik legnagyobb gyémántját, amely 601 karátos és "Lesothói Barna" névre keresztelték.

Az ország legnagyobb állami televíziója a Lesotho Television. Emellett található még egy állami rádió is. 1998 óta 5 magánrádió alakult. A média angol nyelvű és még dél-afrikai rádió és televízió is fogható.

Egyéb telekommunikációs adatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hívójel prefix 7P
ITU zóna 57
CQ zóna 38
Lesotho-i rendszám
  • január 1. – Újév napja
  • március 11. – Moshoeshoe-nap (az államalapító király napja)
  • március/április – nagypéntek és húsvét
  • május 1. – a munka ünnepe
  • május 25. – a hősök napja
  • július 17. – III. Letsie születésnapja
  • október 4. – a függetlenség napja
  • december 25-26. – karácsony
  1. "catalog.ihsn.org//catalog/8293/download/89065".
  2. https://www.worldometers.info/world-population/lesotho-population/
  3. https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
  4. "HIV/AIDS - adult prevalence rate - 2022 World Factbook Archive". www.cia.gov. Hozzáférés: 2024. július 27..
  5. 1 2 "Lesotho: Freedom in the World 2023 Country Report". Freedom House (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. július 27..
  6. "Archivált másolat". 2009. június 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. június 3..
  7. Nemzetközi Almanach 1959
  8. Lemondott a felesége meggyilkolásával vádolt lesothói miniszterelnök (msn.com)
  9. "Freedom House – Lesotho". Freedom House. Hozzáférés: 2025. szeptember 6..
  10. 1 2 3 4 5 "Country Reports on Human Rights Practices for 2015". U.S. Department of State. Hozzáférés: 2025. szeptember 6..
  11. "World bank Lesotho: Country Brief". 2014. március 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. március 3..
  12. "CIA Lesotho Economy 2011". 24 február 2012 dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 3 március 2012.
  13. "UNDP Lesotho – Country Profile: Human Development Indicatos". 2013. május 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. március 10..
  14. Human Development Report 2009 Archiválva 2009. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben.. The United Nations. Retrieved 7 March 2012.
  15. "Central Bank of Lesotho – Africa Growth and Opportunities Act (AGOA): Economic Impact and Future Prospects" (PDF). 15 július 2012 dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 4 február 2012.
  16. "Purchase for Africa: An appeal for American apparel buys". 1 november 2009 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 28 október 2009.
  17. "World Bank – IFC – Africa Can Compete! The Miracle of Tiny Lesotho—Sub-Saharan Africa's Largest Garment Exporter". 31 július 2013 dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 4 február 2012.
  18. "Apparel Lesotho Alliance to Fight AIDS (ALAFA)". 2011. február 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. február 4..
  19. Two sustainable recipes for culinary summer travels (globallandscapesforum.org)
  20. Taste Atlas: Take a trip round Africa with our food guide (pulse.ng)
  21. Traditional fermented foods of Lesotho
  22. OUR JOURNEY TO LESOTHO (internationalcuisine.com)
  23. "Ethnic Food of Lesotho (USA Today)". 2021. augusztus 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 11..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Lesotho
A Wikimédia Commons tartalmaz Lesotho témájú médiaállományokat.