Ugrás a tartalomhoz

LibreOffice

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
LibreOffice
A LibreOffice indítóközpontja
A LibreOffice indítóközpontja
FejlesztőThe Document Foundation
Legfrissebb stabil kiadás26.2.5 (stabil verzió, 2026. július 24.)[1]
Legfrissebb fejlesztői kiadás
  • 26.8 RC1 (release candidate version, 2026. július 22.)[2]
  • 27.2.0.0.alpha0 (daily build, kiadás előtti verzió, 2026. június 16.)[3]
Programozási nyelvC++, Python és Java
Operációs rendszerLinux
Mac OS X
BSD
Unix
Windows
PlatformIA-32, x64, PowerPC, armel, armhf, MIPS, MIPSel, s390, s90x, SPARC IA-64[4]
Elérhető120 nyelven[5]
Kategóriairodai programcsomag
LicencMozilla Public License (MPL) 2-es verzió[6]
Kódtárhttps://git.libreoffice.org
A LibreOffice weboldala

A LibreOffice (rövidítése LibO vagy LO) egy platformfüggetlen irodai programcsomag, amely kompatibilis más jelentős irodai programcsomagokkal. A 2010-ben indult projekt célja olyan vállalatoktól független irodai szoftvercsomag készítése, amelynek alapértelmezett fájlformátuma az ODF, és mentes minden szerzői jogi kötelezettségtől. A projekt nevében a Libre („szabad”) és az „Office” („iroda”) a nyílt forráskódú irodai programcsomagra utal. Mint szabad szoftver, a felhasználók szabadon letölthetik, módosíthatják, használhatják környezettől függetlenül és terjeszthetik a LibreOffice-t. A LibreOffice teljes körű, a helyesírási szabályzat új, 2015-ös 12. kiadásának is megfelelő magyar nyelvi támogatással rendelkezik, ezen túl több mint száz más nyelven is elérhető.

Beépített alkalmazások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
LibreOffice Impress Ubuntu operációs rendszer alatt
LibreOffice Math szoftver az Ubuntu rendszeren futtatva
KomponensMegjegyzések
Writer Szövegszerkesztő a Microsoft Word-höz és a WordPerfecthez hasonló funkciókkal.[7]
Calc Táblázatkezelő program, ami a Microsoft Excelhez és a Lotus 1-2-3hoz hasonlít. Néhány egyedi szolgáltatással.[7][8]
Impress Grafikus bemutató készítő program, amelyet a Microsoft PowerPoint ihletett.[7][9]
Draw Vektorgrafikus képszerkesztő és diagram készítő, amely a Microsoft Visiora és a CorelDRAWra hasonlít.[10] PDF fájlok szerkesztésére is képes.
Math Matematikai képletek készítésére és szerkesztésére szolgál. Az XML egy változatát használja a képletek tárolására. A létrehozott ábrák beimportálhatóak az egyéb LibreOffice alkalmazásokba.[11]
Base Adatbázis kezelő program, hasonló a Microsoft Access-hez. A LibreOffice Base lehetővé teszi adatbázisok és kimutatások kezelését, valamint riportok készítését. Az Access-hez hasonlóan lehetőséget ad kisebb méretű adatbázisoknak a dokumentumokba ágyazására (a Java-alapú HSQLDB és a C++-alapú Firebird adatbázis motorok használatával). Szintén lehetővé teszi a csatlakozást különféle adatbáziskezelő rendszerekhez, többek között Access adatbázisokhoz (JET), ODBC/JDBC adatforrásokhoz, MySQL-hez, MariaDB-hez, PostgreSQL-hez, Microsoft Access-hez .[7][12][13][14]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. szeptember 28-án az OpenOffice projekt több tagja megalapította a The Document Foundation szervezetet, és létrehozta az OpenOffice.org 3.3 béta változatának egy származtatott változatát. Az új programcsomag létrejöttéhez jelentősen hozzájárult az Oracle által keltett bizonytalanság, amelyben tartani lehetett attól, hogy a vállalat megszünteti az OpenOffice.org projektet, úgy ahogy ezt megtette az OpenSolarisszal. Az alapítók remélték, hogy a LibreOffice név csak átmeneti lesz, mivel felkérték az Oracle-t is, hogy csatlakozzon a szervezethez és adja át nekik az OpenOffice.org márkanevet.[15] Ezt az Oracle visszautasította és arra kérte az átállt fejlesztőket, hogy mondjanak le az OpenOffice.org irányítótestületében betöltött pozíciójukról, így a projekt végleges neve a LibreOffice lett. 2010. október végére, 33 OpenOffice.org fejlesztő mondott le, és állt át a The Document Foundation szervezethez.[16][17][18]

A Go-oo projekt szintén megszűnt, támogatva ezzel a LibreOffice egységes fejlődését.[19] A projekt által kifejlesztett funkciók beolvadtak a LibreOffice-ba. Más OpenOffice változatok szintén beolvadtak a LibreOffice programcsomagba.[20][21]

A Canonical, Novell és Red Hat kijelentette, hogy a jövőben kiadott operációs rendszereikben az alapértelmezett irodai programcsomag szintén a LibreOffice lesz.[17] 2011. január 20-án, az Ubuntu 11.04 fejlesztői kiadásában a LibreOffice vált az alapértelmezett irodai programcsomaggá.[22][23]

A 3.3-as kiadás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A The Document Foundation fejlesztői 2010. szeptember 28-án kiadták a LibreOffice 3.3.0 beta 1-et, amelyet október 14-én követett a Beta 2 majd 2010. november 17-én a Beta 3. Az első kiadásra jelölt változat december 5-én jelent meg, a második pedig karácsony előtt, december 23-án.[24] A harmadik kiadásra jelölt változat 2011. január 13-án került kiadásra,[25] és ezt gyorsan követte a negyedik január 20-án.[26] Az első stabil változatot 2011. január 25-én adta ki a szervezet.[27]

A Pardus lett az első Linux disztribúció amely fő kiadásában az alapértelmezett irodai programcsomag a LibreOffice volt. Ezt 2011. január 20-án adták ki.[28]

Ryan Paul az Ars Technica riportere a LibreOffice 3.3.0 kiadásának napján, a következőképpen értékelte a programcsomagot: „Több figyelemre méltó fejlesztés került be a programcsomagba amely kibővítik a programcsomag részeként szállított alkalmazásokat. Még ennél is fontosabb az, hogy a kiadás egyértelműen tükrözi a LibreOffice projektben rejlő hatalmas erőforrásokat. A LibreOffice 3.3-ban található fejlesztések elősegítik a jobb használhatóságot és az interoperabilitást más formátumokkal. Például jelentősen javult a Lotus Word Pro és Microsoft Works formátumainak támogatása. Egy másik nagyon jelentős fejlesztés az SVG fájlok importálása és szerkesztése a LibreOffice Draw programmal”[29]

A 3.4-es kiadás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 3.3-at követő fő kiadás[30] a LibreOffice-ból a 3.4-es.[31] A 3.4-es (.0) elsősorban az újdonságok iránti érdeklődőknek szól. Nem feltétlenül tökéletes. A vállalati felhasználóknak illetve azok, akik a stabilitást és a kevés hibát szeretik, célszerű megvárni a későbbi javító (pl. 3.4.1; 3.4.2 stb.) kiadásokat, vagy az előző szériát (3.3-as ág) használni. Többek között a következő újdonságokat hozza a LibreOffice 3.4:[32]

  • A memóriahasználat javítása.
  • A LibreOffice Java-függésének csökkentése. (Hosszú távon a teljes Java-függetlenség elérése a cél. Helyette a Python programozási nyelv preferált.)
  • A LibreOffice migrálásának folytatása GCC és GNU Make programokra, Windows platformon is.
  • A forráskód tisztítása (német nyelvű megjegyzések fordítása angolra, nem használt kódsorok törlése.

A 3.5-ös kiadás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
LibreOffice 3.5.5 képernyőképe

A 3.5-ös verziót 2012. február 14-én adták ki.[33] és a főbb funkciói a következők: Visio .vsd importálás, natív PostgreSQL meghajtó, Java 7 támogatás, AES kódolás támogatása az ODF fájlok titkosításához, új .msi Windows Installer,[34] és jobb Office Open XML támogatás.[35] A 2012 februári kiadás tartalmazott továbbá egy online frissítés ellenőrzőt is.[36] Alapértelmezetten, ez a funkció nem teljesen automatikus.

A 3.6-os kiadás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A LibreOffice negyedik nagy kiadása, a 3.6-os verzió 2012. augusztus 8-án jelent meg. Főbb újdonságai: új CorelDRAW importáló, Alfresco integráció a CMIS protokoll használatával, korlátozott Microsoft SharePoint integráció, színskálák és adatsávok a táblázatkezelő celláiban, PDF exportálás vízjelekkel, tökéletesített automatikus formázási funkció a szöveges dokumentumok táblázataiban, jó minőségű képátméretezés, Microsoft SmartArt importálás szöveges dokumentumokba és javított CSV kezelés.[37] A kiadási ütemtervet[38] követő, eddig megjelent hibajavító kiadások: 3.6.1 (2012. augusztus 29.),[39] 3.6.2 (2012. október 4.),[40] 3.6.3 (2012. november 1.)[41]

A 4-es kiadásoktól az 5.0-s kiadásig

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A programcsomag ötödik nagy kiadása, a 4.0-s verzió 2013. február 7-én jelent meg. A fejlesztők, a jelentős kódtisztítás mellett, a LibreOffice-t számos tulajdonsággal ruházták fel: integráció a tartalom- és dokumentumkezelő rendszerekkel (Alfresco, IBM FileNet P8, Microsoft Sharepoint 2010, Nuxeo, OpenText, SAP NetWeaver Cloud Service és más rendszerekkel) a CMIS szabványon keresztül; jobb interoperabilitás a DOCX és RTF dokumentumokkal; a Microsoft Publisher dokumentumok importálása és a Visio importálószűrő továbbfejlesztése; mindezekről bővebben és a további újdonságokról a bejelentésben és a kiadási megjegyzésekben olvashatunk.[42][43]

A 4-es fejlesztési ág soron következő kiadásai a további kódtisztítás és -optimalizálás, valamint az új alapokra helyezett, átméretezhető, egyszerűen lokalizálható és akadálymentesített párbeszédablakok mellett olyan hasznos lehetőségekkel bővítették a LibreOffice-t, mint a betűkészletek beágyazása a dokumentumokba, a digitális aláírással ellátott PDF-ek exportálása, vagy a diát egyből a rendelkezésre álló munkaterülethez méretező ikon az Impress állapotsoron.

Az 5.0-s kiadás több régi hiányosságot is pótol: feltételes cellastílusok hozhatók létre a Calcban, közvetlenül vághatóak a képek a Writerben és a Calcban. A programozási felület bővítését a mobil és webes platformon való megjelenés követte: a LibreOffice Android és online (például az OwnCloud webes tartalomkezelővel integrált) fejlesztői változatban is elérhetővé vált.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Italo Vignoli (2026. július 24.). "LibreOffice 26.2.5 is available for download". Hozzáférés: 2026. július 24.
  2. ↑ x1sc0 (2026. július 22.). "LibreOffice 26.8 RC1 is available for testing". Hozzáférés: 2026. július 24.{{cite web}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link)
  3. ↑ "Index of /daily/master/". Hozzáférés: 2026. augusztus 5.
  4. ↑ packages.debian.org/wheezy/libreoffice
  5. ↑ "LibreOffice Fresh download – pick language". The Document Foundation. Hozzáférés: 2024. június 7.
  6. ↑ About Us / Licenses. www.libreoffice.org (angolul) (Hozzáférés: 2018. szeptember 5.)
  7. 1 2 3 4 "What is LibreOffice?". The Document Foundation. Hozzáférés: 2019. május 4.
  8. ↑ "LibreOffice Calc". Libreoffice.org. Hozzáférés: 2014. november 24.
  9. ↑ "LibreOffice Impress". Libreoffice.org. Hozzáférés: 2014. november 24.
  10. ↑ "LibreOffice Draw". Libreoffice.org. Hozzáférés: 2014. november 24.
  11. ↑ "LibreOffice Math". Libreoffice.org. Hozzáférés: 2014. november 24.
  12. ↑ "LibreOffice Base". The Document Foundation. Hozzáférés: 2014. november 24.
  13. ↑ "LibreOffice 4.2 released with new SQL preview feature : Firebird SQL backend". Firebird News. 2014. január 30. Hozzáférés: 2015. május 2.
  14. ↑ "HSQLDB to be replaced by Firebird". LibreOfficeForum.org. 2015. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. május 2.
  15. ↑ "Az OpenOffice.org közösség bejelenti a The Document Foundation szervezetet". The Document Foundation. 2010. szeptember 28. 2010. november 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. október 21. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  16. ↑ Ricky (2010). "És így az exodus elkezdődött – 33 fejlesztő hagyta ott OpenOffice.org projektet". Digitizor. Hozzáférés: 2010. november 1. {{cite news}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  17. 1 2 Collins, Barry. "OpenOffice group breaks away from Oracle". PC Pro. 2012. március 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 29.
  18. ↑ Clarke, Gavin. "OpenOffice files Oracle divorce papers". The Register. Hozzáférés: 2010. szeptember 29.
  19. ↑ "Go-oo homepage". 2011. november 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. november 9.
  20. ↑ "A The Document Foundation GYIK". The Document Foundation. 2010. szeptember 28. 2010. október 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. október 5. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  21. ↑ Edge, Jake (2010. szeptember 28.). "Michael Meeks a LibreOffice és A Document Foundation jövőjéről nyilatkozik". Linux Weekly News. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
  22. ↑ Canonical Ltd (2011). "A "libreoffice" csomag megjegyzései az Ubuntuban". Hozzáférés: 2011. január 20. {{cite web}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  23. ↑ Proffitt, Brian (2011). "Az Ubuntu nem cseréli le az OpenOffice.org-t LibreOffice-ra ... most". News Organization. 2012. január 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 20. {{cite news}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  24. ↑ LibreOffice 3.3 Release Candidate 2 Available For Download
  25. ↑ LibreOffice 3.3 Release Candidate 3 Available
  26. ↑ A LibreOffice 3.3 4. kiadásra jelölt verziója elérhető
  27. ↑ A The Document Foundation kiadta a LibreOffice 3.3-at
  28. ↑ Pardus 2011 Béta áttekintés – az év legizgalmasabb disztribúciója?
  29. ↑ Paul, Ryan (2011). "A LibreOffice túlszárnyalja az OOo képességeit". Ars Technica. Hozzáférés: 2011. január 25. {{cite news}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  30. ↑ "A LibreOffice kiadási politikája". LibreOffice.hu. 2011. május 20. 2011. május 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 28.
  31. ↑ "Megjelent a LibreOffice 3.4.0". LibreOffice.hu. 2011. június 3. 2011. június 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 28.
  32. ↑ "Az újdonságok magyarul is olvashatóak". 2011. június 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 28.
  33. ↑ Thomson, Iain (2012. február 14.). "LibreOffice debugs and buffs up to v.3.5". The Register. Hozzáférés: 2012. február 15.
  34. ↑ "v3.5 release notes". Wiki.documentfoundation.org. 2012. augusztus 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. február 15.
  35. ↑ Noyes, Katherine (2012. január 23.). "10 Things to Look Forward to in LibreOffice 3.5". PCWorld. 2012. július 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 3.
  36. ↑ Gorman, Michael (2012. február 14.). "LibreOffice updates to version 3.5, brings grammar check, bigger Calc workbooks, and more". Engadget. 2019. június 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. március 29. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  37. ↑ "LibreOffice 3.6.0". LibreOffice.hu. 2012. augusztus 8. 2012. augusztus 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 29.
  38. ↑ "Release Plan". The Document Foundation.
  39. ↑ "LibreOffice 3.6.1". LibreOffice.hu. 2012. augusztus 29. 2012. augusztus 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 29.
  40. ↑ "LibreOffice 3.6.2". LibreOffice.hu. 2012. október 4. 2012. október 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. október 27.
  41. ↑ "LibreOffice 3.6.3". LibreOffice.hu. 2012. november 1. 2012. november 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. november 2.
  42. ↑ "A The Document Foundation bejelenti a LibreOffice 4.0-t". LibreOffice.hu. 2013. február 7. 2013. február 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 13.
  43. ↑ "4.0 New Features and Fixes". LibreOffice.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:LibreOffice
A Wikimédia Commons tartalmaz LibreOffice témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=LibreOffice&oldid=28230377”