Ugrás a tartalomhoz

Peter Singer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Peter Albert David Singer
Született1946. július 6. (80 éves)
Melbourne, Victoria, Ausztrália
Állampolgárságaausztrál
SzüleiCora Singer
Ernst Singer
Foglalkozása
  • filozófus
  • egyetemi tanár
  • író
  • politikus
Tisztségetanácsadó testület
Iskolái
  • Scotch College
  • Preshil
  • Melbourne-i Egyetem (–1967, BA, MA)
  • University College, Oxford (–1971, Bachelor of Philosophy)
Kitüntetései
  • Ethics Prize of the Giordano Bruno Stiftung
  • Fellow of the Australian Academy of the Humanities (1981)[1]
  • Banjo Award for Non-Fiction (nem ismert, 1995)
  • Emperor Has No Clothes Award (2004)
  • Companion of the Order of Australia (Professor Peter SINGER, 2012. június 11.)[2]
  • BBVA Foundation Frontiers of Knowledge Award (2022)[3]
Filozófusi pályafutása
Iskola/Irányzatanalitikus filozófia · utilitarizmus
Érdeklődésalkalmazott etika · bioetika
Akikre hatottPeter Unger · Colin McGinn · Roger Crisp · Dale Jamieson · Gregory Pence · Julian Savulescu · James Rachels · Mylan Engel · Steven Best · Toby Ord · Bill Gates  · William MacAskill
Akik hatottak ráCharles Darwin · John Stuart Mill  · Henry Sidgwick  · Jeremy Bentham ' R. M. Hare  · Jonathan Glover  · Derek Parfit  · Karl Marx
Fontosabb művei
  • Animal Liberation
  • The Life You Can Save

A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Albert David Singer témájú médiaállományokat.

Peter Albert David Singer (Melbourne, 1946. július 6. –) ausztrál erkölcsfilozófus, a Princeton Egyetem[4] és a Melbourne-i Egyetem[5] professzora. Kutatási területe az alkalmazott etika, melynek kérdéseit szekuláris és utilitárius irányból vizsgálja.

2004-ben az Ausztrál Humanista Társaságok Tanácsa Az Év Ausztrál Humanistája díjjal tüntette ki.[6] 2005-ben a Sydney Morning Herald  Ausztrália tíz legbefolyásosabb értelmiségije közé sorolta.[7] Ugyanebben az évben a Time a világ 100 legnagyobb hatású embere közé sorolta.[8]


A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

Tanulmányai, karrierje

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Melbourne-i Egyetemen jogot, történelmet és filozófiát tanult, ahol 1967-ben BA,[9] 1969-ben MA diplomát szerez. Ez után ösztöndíjjal az Oxfordi Egyetemen tanul, ahol 1971-ben BPhil fokozatot nyer.

Singer 2009-ben

Két évig tanít az Oxfordi Egyetemen, majd a New York-i Egyetem vendégprofesszora. Melbourne-be 1977-ben tér vissza. 1999-ben Princeton-ba költözik.[10]

Gyakorlati etika (1979) című könyvében azt elemzi, hogy miért és hogyan ütköztethetők az élőlények különböző érdekei.

Effektív altruizmus és világ szegénység

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Singer egy effektív altruizmus konferencián Melbourne-ben, 2015-ben.

Singer munkássága hozzájárult az effektív altruizmus fejlődéséhez.[11] Amellett érvel, hogy nem elég a szenvedést csökkenteni, hanem ezt a lehető leghatékonyabb módon kell tenni. 2015-ös könyve, A legnagyobb jó, amit tehetsz, szintén erről szól.

2012-ben az Ausztrál Lovagrend tagjává választják „a filozófia és a bioetika kiemelkedő szolgálatáért mint társadalmi viták vezetője és a globális szegénységgel, az állatok jólétével és az emberek körülményeivel foglalkozó elképzelések terjesztője”.[12]

Önállóan írt könyvek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Animal Liberation: A New Ethics for our Treatment of Animals (Az állatok felszabadítása: új etika az állatok kezelésére). New York Review/Random House, New York, 1975; Cape, London, 1976; Avon, New York, 1977; Paladin, London, 1977; Thorsons, London, 1983. Harper Perennial Modern Classics, New York, 2002. Harper Perennial Modern Classics, New York, 2009
  • Democracy and Disobedience (Demokrácia és engedetlenség) Clarendon Press, Oxford, 1973; Oxford University Press, New York, 1974; Gregg Revivals, Aldershot, Hampshire, 1994
  • Practical Ethics (Gyakorlati etika) Cambridge University Press, Cambridge, 1980; második kiadás: 1993; harmadik kiadás: 2011. ISBN 0-521-22920-0, ISBN 0-521-29720-6, ISBN 978-0-521-70768-8
  • Marx, Oxford University Press, Oxford, 1980; Hill & Wang, New York, 1980; újra kiadva Marx: egy nagyon rövid bevezetés címen. Oxford University Press, 2000; teljes terjedelmében bekerült K. Thomas (szerk..) Nagy politikai gondolkodók: Machiavelli, Hobbes, Mill és Marx. című könyvébe. Oxford University Press, Oxford, 1992
  • The Expanding Circle: Ethics and Sociobiology (A bővülő kör: etika és szociobiológia) Farrar, Straus and Giroux, New York, 1981; Oxford University Press, Oxford, 1981; New American Library, New York, 1982. ISBN 0-19-283038-4
  • Hegel, Oxford University Press, Oxford and New York, 1982; újra kiadva Hegel: egy nagyon rövid bevezetés címen. Oxford University Press, 2001; teljes terjedelmében bekerült a Német filozófusok: Kant, Hegel, Schopenhauer, Nietzsche című könyvbe. Oxford University Press, Oxford, 1997
  • How Are We to Live? Ethics in an Age of Self-interest (Hogyan éljünk? Etika az önérdek korában) Text Publishing, Melbourne, 1993; Mandarin, London, 1995; Prometheus, Buffalo, NY, 1995; Oxford University Press, Oxford, 1997
  • Rethinking Life and Death: The Collapse of Our Traditional Ethics (Az élet és a halál újragondolása: hagyományos etikánk összeomlása) Text Publishing, Melbourne, 1994; St Martin's Press, New York, 1995; reprint 2008. ISBN 0-312-11880-5 Oxford University Press, Oxford, 1995
  • Ethics into Action: Henry Spira and the Animal Rights Movement, Rowman and Littlefield, Lanham, Maryland, 1998; Melbourne University Press, Melbourne, 1999
  • A Darwinian Left, Weidenfeld and Nicolson, London, 1999; Yale University Press, New Haven, 2000. ISBN 0-300-08323-8
  • One World: The Ethics of Globalisation (Egy világ: a globalizáció etikája), Yale University Press, New Haven, 2002; Text Publishing, Melbourne, 2002; 2nd edition, pb, Yale University Press, 2004; Oxford Longman, Hyderabad, 2004. ISBN 0-300-09686-0
  • Pushing Time Away: My Grandfather and the Tragedy of Jewish Vienna, Ecco Press, New York, 2003; HarperCollins Australia, Melbourne, 2003; Granta, London, 2004
  • The President of Good and Evil: The Ethics of George W. Bush (A jó és az ördögi elnöke: George W. Bush etikája), Dutton, New York, 2004; Granta, London, 2004; Text, Melbourne, 2004. ISBN 0-525-94813-9
  • The Life You Can Save: Acting Now to End World Poverty (Az élet, amit megmenthetsz: cselekvés most, hogy megszűnjön a világ szegénység) New York: Random House 2009[13]
  • The Most Good You Can Do: How Effective Altruism Is Changing Ideas About Living Ethically (A legnagyobb jó, amit tehetsz: hogyan változtatja meg az etikus életről alkotott elképzeléseinket az effektív altruizmus) Yale University Press, 2015[14]
  • Ethics in the Real World: 82 Brief Essays on Things That Matter (Etika a való világban: 82 rövid értekezés fontos dolgokról) Princeton University Press, 2016

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Minden állat egyenlő (in Lányi András, Jávor Benedek, ed. (2005). Környezet és etika. Szöveggyűjtemény. Budapest: L'Harmattan. 39–56. o. ISBN 9637343172.)
  • Az állatok felszabadítása (Animal Liberation); előszó Yuval Noah Harari, Kovács József, ford. Garai Attila; Oriold és Társai Kft., Bp., 2019 ISBN 9786155981081
  1. ↑ "humanities.org.au/fellows/fellow-profile/?fellow_id=529".
  2. ↑ Australian honours system, 1145733
  3. ↑ "www.premiosfronterasdelconocimiento.es/galardonados/peter-singer/".
  4. ↑ "Peter Singer | University Center for Human Values". uchv.princeton.edu (angol nyelven). Hozzáférés: 2018. augusztus 20.
  5. ↑ "PROF Peter Singer - The University of Melbourne". www.findanexpert.unimelb.edu.au (angol nyelven). 2018. augusztus 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 20.
  6. ↑ "Australian Humanist of the Year". Humanism Australia (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2018. augusztus 20.
  7. ↑ Visontay, Michael (2005. március 12.). "Australia's top 100 public intellectuals". The Sydney Morning Herald. Hozzáférés: 2018. június 25.
  8. ↑ "The 2005 TIME 100 - TIME". TIME.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2018. augusztus 22.
  9. ↑ Vulliamy, Ed (2009. február 15.). "Peter Singer: Moral arbiter of life and death". The Guardian. Hozzáférés: 2011. október 24.
  10. ↑ Peter Singer's university website
    Centre for Applied Philosophy and Public Ethics Archiválva 2018. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
    Peter Singer. Archiválva 2018. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Resources on Singer, including book excerpts, articles, interviews, reviews, and writings about him.
    Peter Singer biography.
    Peter Singer debates his views on a BBC/RSA panel in London, 5 September 2006 Archiválva 2006. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.
    Peter Singer's monthly Project Syndicate commentary series "The Ethics of Life" Archiválva 2012. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
    Singer's article in Greater Good Magazine about the ethics of eating locally grown good
    The Singer Solution to World Poverty
    Peter Singer on animal rights Archiválva 2008. február 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. (PDF)
  11. ↑ Jollimore, Troy (2017. február 6.). "Impartiality". The Stanford Encyclopedia of Philosophy. Metaphysics Research Lab, Stanford University. Hozzáférés: 2017. március 11.
  12. ↑ "Companion (AC) in the General Division of the Order of Australia – The Queen's Birthday 2012 Honours Lists" (PDF). Official Secretary to the Governor-General of Australia. 2012. június 11. 2012. június 16. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
  13. ↑ Reviewed at Dwight Garner (2009. március 10.). "If You Think You're Good, You Should Think Again". The New York Times. Hozzáférés: 2009. július 14. {{cite news}}: Italic or bold markup not allowed in: |publisher= (súgó); More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  14. ↑ Camosy, Charles (2018). "Book Reviews: Peter Singer, The Most Good You Can Do: How Effective Altruism is Changing Ideas About Living Ethically and Peter Singer, Ethics in the Real World: 82 Brief Essays on Things That Matter". Studies in Christian Ethics. 31 (3): 370–373. doi:10.1177/0953946818769552u. Hozzáférés: 2018. július 29.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Peter Singer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]