Togaviridae

Togaviridae
	Chikugunyavírusok elektronmikroszkópban
Vírusbesorolás
Csoport:	IV. csoport; Pozitív szálú ssRNS vírusok
Család:	Togaviridae;
genus
	Alphavirus; Rubivirus;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Togaviridae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Togaviridae témájú kategóriát.

A Togaviridae a vírusok egyik családja. Az ebbe a csoportba tartozó fajok emlősöket (köztük az embert), madarakat, szúnyogokat fertőznek meg és encefalitisszel, ízületi gyulladással, kiütésessel járó betegségeket okoznak. A családba két nemzetségben (Alphavirus és Rubivirus) 32 faj tartozik.^[1]^[2]

Szerkezete

A család a Baltimore-féle osztályozási rendszer szerinti IV. csoportba tartozik, genomja pozitív szenzitású, lineáris, egyszálú RNS. Hossza 10-12 ezer nukleotid. 5'-végén metilált nukleotid "cap" ("sapka"), a 3'-végen poli-A farok található, vagyis szerkezetében az mRNS-re hasonlít. Ha bejutott a sejtbe, a genom önmagában is fertőzőképes. A vírusrészecske (virion) 60-70 nm átmérőjű, külső lipidburokkal rendelkezik. Alatta a fehérjekapszid ikozaéder alakú és 240 db monomerből tevődik össze. T-száma 4.^[1]^[3]^[4]

Életciklusa

A vírus felszíni receptora az E-glikoprotein, amely a sejt receptorához kapcsolódik. Utóbbi nem ismert, de tudjuk hogy a togavírusok többféle sejttípust is képesek megfertőzni. A kapcsolódás után klatrin-indukálta endocitózissal a virion bekerül az endoszómába, ahol a lipidburka fuzionál az endoszóma membránjával és a kapszid átjut a citoplazmába, ahol a replikáció történik.

A vírusgenomról mint mRNS-ról átíródik egy poliprotein, amely feldarabolódva létrehozza azokat a fehérjéket, amelyek szükségesek az RNS-genom másolásához. Az egyszálú vírus-RNS kettős szálúvá egészül ki, majd szétválva az új szál templátul szolgál az új vírusgenomok szintéziséhez. A replikáció későbbi fázisában átíródnak a kapszidfehérjék, és amelyek szükségesek a virionok összeállásához. A kapszidok a citoplazmában szerelődnek össze, majd a genom befogadása után bimbózással szabadulnak ki a sejtből és közben a sejthártyából beszerzik a külső lipidmembránjukat.

A togavírusok gazdaszervezetei különböző emlősök (közte az ember), madarak, erszényesek, szúnyogok lehetnek. Az átadódás szúnyogcsípéssel vagy aeroszol útján történhet.^[1]

Kutatásának története

A togavírusokat eredetileg a flavivírusok közé (azon belül az Alphavirus nemzetségbe) sorolták; a két család szétválasztására akkor került sor, amikor a szekvenciaadatok felgyülemlésével fény derült a két csoport közötti különbségekre.^[3]

19. század eleje - a rubeola betegség elkülönítése.
1930 — a nyugati lóencefalitisz-vírus izolálása az Egyesült Államokban (az első izolált alphavírus).
1933 — a keleti lóencefalitisz-vírus azonosítása az Egyesült Államokban.
1938 — a venezuelai lóencefalitisz-vírus megtalálása.
1941 — nyugati lóencefalitisz-járvány az USA-ban. 300 ezer ló és 3336 ember betegszik meg.
1941 — Norman Gregg egy rubeolajárvány után feltűnően nagy számú, szürkehályoggal született csecsemőre lesz figyelmes. Felfedezi, hogy a terhesség alatti vírusfertőzés fejlődési rendellenességet okozhat.
1942 — Ugandában izolálják az embert is megfertőző, enyhe encefalitiszt okozó Semliki Forest-vírust.
1952 — Egyiptomban izolálják az ízületi gyulladást, kiütéseket okozó Sindbis-vírust.
1959 — Ausztráliában izolálják az ízületi gyulladást, lázat okozó Ross River-vírust
1962 — Sikerül sejttenyészetben szaporítani a rubeolavírust
1964 — az utolsó nagy amerikai rubeolajárvány. Kb. 20 ezer csecsemő születik maradandó károsodással.^[5]
1969 — kidolgozzák a rubeola elleni oltást
1971 — az utolsó venezuelai lóencefalitisz-járvány az USA-ban
1972 — a rubeola-kanyaró-mumpsz (MMR) együttes vakcina kifejlesztése
1986 — az embert is megfertőző Barmah Forest-vírus azonosítása Ausztráliában.^[6]

1991–92 — a legutolsó rubeola-világjárvány.
2001 — Kutatók megfejtik a Semliki Forest-vírus felszíni fehérjének 3D szerkezetét.
2005–2006 — chikungunya-járvány Réunion szigetén.^[7]
2006 — Chikungunya-járvány Indiában, több mint másfél millió megbetegedéssel.^[8]

Jegyzetek

1 2 3 "Viral Zone". ExPASy. Hozzáférés: 2015. június 15.
↑ ICTV. "Virus Taxonomy: 2014 Release". Hozzáférés: 2015. június 15.
1 2 "Togaviridae". stanford.edu.
↑ Murray; et al. (2005). Medical Microbiology (5 ed.). Philadelphia: Elsevier Mosby. ISBN 0-323-03325-3.
↑ Meissner, H. C.; Reef, S. E.; Cochi, S. (2006). "Elimination of Rubella from the United States: A Milestone on the Road to Global Elimination". Pediatrics. 117 (3): 933–935. doi:10.1542/peds.2005-1760. PMID 16510677.
↑ Boughton, C. R.; Hawkes, R. A.; Naim, H. M. (1988). "Illness caused by a Barmah Forest-like virus in New South Wales". The Medical Journal of Australia. 148 (3): 146–147. PMID 2828896.
↑ Tsetsarkin, K.; Higgs, S.; McGee, C. E.; Lamballerie, X. D.; Charrel, R. N.; Vanlandingham, D. L. (2006). "Infectious Clones of Chikungunya Virus (La Réunion Isolate) for Vector Competence Studies". Vector-Borne and Zoonotic Diseases. 6 (4): 325–337. doi:10.1089/vbz.2006.6.325. PMID 17187566.
↑ Lahariya, C.; Pradhan, S. K. (2006). "Emergence of chikungunya virus in Indian subcontinent after 32 years: A review". Journal of vector borne diseases. 43 (4): 151–160. PMID 17175699.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Togaviridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[ViralZone-1] 1 2 3 "Viral Zone". ExPASy. Hozzáférés: 2015. június 15.

[ICTV-2] ICTV. "Virus Taxonomy: 2014 Release". Hozzáférés: 2015. június 15.

[Stanford-3] 1 2 "Togaviridae". stanford.edu.

[Murray-4] Murray; et al. (2005). Medical Microbiology (5 ed.). Philadelphia: Elsevier Mosby. ISBN 0-323-03325-3.

[5] Meissner, H. C.; Reef, S. E.; Cochi, S. (2006). "Elimination of Rubella from the United States: A Milestone on the Road to Global Elimination". Pediatrics. 117 (3): 933–935. doi:10.1542/peds.2005-1760. PMID 16510677.

[6] Boughton, C. R.; Hawkes, R. A.; Naim, H. M. (1988). "Illness caused by a Barmah Forest-like virus in New South Wales". The Medical Journal of Australia. 148 (3): 146–147. PMID 2828896.

[7] Tsetsarkin, K.; Higgs, S.; McGee, C. E.; Lamballerie, X. D.; Charrel, R. N.; Vanlandingham, D. L. (2006). "Infectious Clones of Chikungunya Virus (La Réunion Isolate) for Vector Competence Studies". Vector-Borne and Zoonotic Diseases. 6 (4): 325–337. doi:10.1089/vbz.2006.6.325. PMID 17187566.

[8] Lahariya, C.; Pradhan, S. K. (2006). "Emergence of chikungunya virus in Indian subcontinent after 32 years: A review". Journal of vector borne diseases. 43 (4): 151–160. PMID 17175699.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]