Zero Insertion Force
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A ZIF foglalat elnevezés a Zero Insertion Force-t takarja, ami annyit jelent, hogy egy adott, sok lábbal rendelkező elektronikai alkatrész foglalatba helyezéséhez nem szükséges erőt kifejteni, az alkatrész rögzítését általában egy kis, végállásban rögzülő kar biztosítja.
ZIF rendszerűek a számítógépek processzorfoglalatai is.
A '80-as években a PC korszak hajnalán, a processzorok (IBM XT, 286, 386) túlnyomórészt még tűlábaikkal a foglalatba betűzhető kivitelűek voltak. A 486-os gépektől kezdve lett általánosan elfogadott a Centronics gyár találmánya, amit a processzorok, EPROM-ok, EEPROM-ok és más cserélhető, cserélendő alkatrészek gyors cseréjét elősegítendő hoztak létre.
A találmány lényege: egy kis kar segítségével a foglalat nyitott állapotba tehető, így az alkatrész ténylegesen „nulla erő” kifejtésével kiemelhető a foglalatból, eltávolítása akadálymentes. Az alkatrész behelyezése után a reteszelő karocskával az alkatrész lábai a foglalat belsejében található érintkezőkhöz szorulnak, így az érintkezés- (kontakt)hiba kizárttá válik, maga az alkatrész pedig lényegében csak roncsolással mozdítható el.
A ZIF foglalatrendszer lényegében az egyszerű és biztonságos alkatrészcserét és -karbantartást segíti elő.
