| dbo:abstract
|
- A kilimek szőtt, csomózás nélkül készült szőnyegek és nomád használati tárgyak Közép- és Kisázsiából, a Kaukázusból és Észak-Afrikából. Ezek a nomád életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szövött kilimek időben korábban jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szövött darabokon. Fekvő vagy álló szövőszéken kézzel szövik, birkagyapjúból vagy kecskeszőrből, néha selyemből.Világszerte elterjedt, az európai, de főként a skandináv népek is előszeretettel szőttek ezzel a technikával, de az észak-amerikai indián törzsek, pl. a navajó indiánok már a 10. században is használták ezt a módszert. A kilimet lánc- és vetülékfonalak vetülékfelületű összedolgozásával állítják elő. A vetülékfonalak tömörítésének köszönhetően a láncfonalak nem láthatók. Általában kétoldalasak, azaz a minta mindkét oldalukon egyaránt felismerhető. A lebegő fonalvégeket a szövő eldolgozza a szövés hátoldalán. Szabályos kilimszövésről beszélünk, ha a vetülékfonalak vízszintesen fekszenek a láncsorokon, szabálytalan, ha a vetülékek a vízszintestől eltérve inkább a minta vonalát követik. A különböző színű vetülékfonalakkal kirajzolt mintaelemek közötti kapcsolat lehet szabad (lyukas, angol: slitkilim, német:Schlitzkilim), illetve kötött, azaz a keletkező réseket csomózással, vagy ún. kivarrással, úgynevezett szumáksorral fedik el. Ez utóbbi eljárás a hímzéshez hasonló, és nem utólag, hanem szövés közben végzik. A réseket még beépített fonalakkal is el lehet tüntetni, ami leginkább a dzsidzsimtechnika megoldásaira hasonlít. A lánc- és vetülékfonalak szabályos szövéséből származó kilimek eddig ismert legfinomabb típusai 4-6 láncfonal/cm ill. 20-25 vetülékvonal/cm sűrűséggel készültek. Szabályként alkalmazták, hogy a vízszintesen, egyenesen haladó minták 5-15 cm szélességűek lehetnek, függőlegesen legfeljebb 2-3 cm magasak. Ekkor ugyanis nem keletkeznek hosszú, a későbbi használat során kritikus rések. (hu)
- A kilim szőtt, csomózás nélkül készült szőnyeg és nomád használati tárgy Közép- és Kisázsiából, a Kaukázusból és Észak-Afrikából. Ezek a nomád életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szőtt kilimek időben korábban jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szőtt darabokon. Fekvő vagy álló szövőszéken kézzel szövik, birkagyapjúból vagy kecskeszőrből, néha selyemből.Világszerte elterjedt, az európai, de főként a skandináv népek is előszeretettel szőttek ezzel a technikával, de az észak-amerikai indián törzsek, pl. a navahó indiánok már a 10. században is használták ezt a módszert. A kilimet lánc- és vetülékfonalak vetülékfelületű összedolgozásával állítják elő. A vetülékfonalak tömörítésének köszönhetően a láncfonalak nem láthatók. Általában kétoldalasak, azaz a minta mindkét oldalukon egyaránt felismerhető. A lebegő fonalvégeket a szövő eldolgozza a szövés hátoldalán. Szabályos kilimszövésről beszélünk, ha a vetülékfonalak vízszintesen fekszenek a láncsorokon, szabálytalan, ha a vetülékek a vízszintestől eltérve inkább a minta vonalát követik. A különböző színű vetülékfonalakkal kirajzolt mintaelemek közötti kapcsolat lehet szabad (lyukas, angol: slitkilim, német:Schlitzkilim), illetve kötött, azaz a keletkező réseket csomózással, vagy ún. kivarrással, szumáksorral fedik el. Ez utóbbi eljárás a hímzéshez hasonló, és nem utólag, hanem szövés közben végzik. A réseket még beépített fonalakkal is el lehet tüntetni, ami leginkább a dzsidzsimtechnika megoldásaira hasonlít. A lánc- és vetülékfonalak szabályos szövéséből származó kilimek eddig ismert legfinomabb típusai 4-6 láncfonal/cm, ill. 20-25 vetülékvonal/cm sűrűséggel készültek. Szabályként alkalmazták, hogy a vízszintesen, egyenesen haladó minták 5-15 cm szélességűek lehetnek, függőlegesen legfeljebb 2-3 cm magasak. Ekkor ugyanis nem keletkeznek hosszú, a későbbi használat során kritikus rések. (hu)
- <api batchcomplete="">A kilim szőtt, csomózás nélkül készült szőnyeg és nomฝ használati tárgy Közép- és Kisázsiปól, a Kaukázusból és Észak-Afrikปól. Ezek a nomฝ életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szőtt kilimek idn korn jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szőtt darabokon. Fekvő vagy álló szövőszéken kézzel szövik, birkagyapjྫól vagy kecskeszőrből, néha selyemből.Világszerte elterjedt, az európai, de főként a skandináv népek is előszeretettel szőttek ezzel a technikával, de az észak-amerikai indián törzsek, pl. a navahó indiánok már a 10. században is használták ezt a m༽szert. A kilimet lánc- és vetülékfonalak vetülékfelületű összedolgozásával állítják elő. A vetülékfonalak tömörítésének köszönhetᔞn a láncfonalak nem láthatók. Általn kétoldalasak, azaz a minta mindkét oldalukon egyaránt felismerhető. A lebegő fonalvégeket a szövő eldolgozza a szövés hátoldalán. Szabályos kilimszövésről beszélünk, ha a vetülékfonalak vízszintesen fekszenek a láncsorokon, szabálytalan, ha a vetülékek a vízszintestől eltérve ink a minta vonalát követik. A különböző színű vetülékfonalakkal kirajzolt mintaelemek közötti kapcsolat lehet szabad (lyukas, angol: slitkilim, német:Schlitzkilim), illetve kötött, azaz a keletkező réseket csomózással, vagy ún. kivarrással, szumáksorral fedik el. Ez uti eljárás a hímzéshez hasonló, és nem utólag, hanem szövés közben végzik. A réseket még beépített fonalakkal is el lehet tüntetni, ami legink a dzsidzsimtechnika megoldásaira hasonlít. A lánc- és vetülékfonalak szabályos szövésປől származó kilimek eddig ismert legfinomabb típusai 4-6 láncfonal/cm, ill. 20-25 vetülékvonal/cm sűrűséggel készültek. Szabályként alkalmazták, hogy a vízszintesen, egyenesen haladó minták 5-15 cm szélességk lehetnek, függőlegesen legfeljebb 2-3 cm magasak. Ekkor ugyanis nem keletkeznek hosszú, a kési használat során kritikus rések. (hu)
- <api batchcomplete="">A kilim szőtt, csomózás nélkül készült szőnyeg és nomád használati tárgy Közép- és Kisázsiából, a Kaukázusból és Észak-Afrikából. Ezek a nomád életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szőtt kilimek időben korábban jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szőtt darabokon. Fekvő vagy álló szövőszéken kézzel szövik, birkagyapjúból vagy kecskeszőrből, néha selyemből.Világszerte elterjedt, az európai, de főként a skandináv népek is előszeretettel szőttek ezzel a technikával, de az észak-amerikai indián törzsek, pl. a navahó indiánok már a 10. században is használták ezt a módszert. A kilimet lánc- és vetülékfonalak vetülékfelületű összedolgozásával állítják elő. A vetülékfonalak tömörítésének köszönhetően a láncfonalak nem láthatók. Általában kétoldalasak, azaz a minta mindkét oldalukon egyaránt felismerhető. A lebegő fonalvégeket a szövő eldolgozza a szövés hátoldalán. Szabályos kilimszövésről beszélünk, ha a vetülékfonalak vízszintesen fekszenek a láncsorokon, szabálytalan, ha a vetülékek a vízszintestől eltérve inkább a minta vonalát követik. A különböző színű vetülékfonalakkal kirajzolt mintaelemek közötti kapcsolat lehet szabad (lyukas, angol: slitkilim, német:Schlitzkilim), illetve kötött, azaz a keletkező réseket csomózással, vagy ún. kivarrással, szumáksorral fedik el. Ez utóbbi eljárás a hímzéshez hasonló, és nem utólag, hanem szövés közben végzik. A réseket még beépített fonalakkal is el lehet tüntetni, ami leginkább a dzsidzsimtechnika megoldásaira hasonlít. A lánc- és vetülékfonalak szabályos szövéséből származó kilimek eddig ismert legfinomabb típusai 4-6 láncfonal/cm, ill. 20-25 vetülékvonal/cm sűrűséggel készültek. Szabályként alkalmazták, hogy a vízszintesen, egyenesen haladó minták 5-15 cm szélességűek lehetnek, függőlegesen legfeljebb 2-3 cm magasak. Ekkor ugyanis nem keletkeznek hosszú, a későbbi használat során kritikus rések. (hu)
- A kilimek szőtt, csomózás nélkül készült szőnyegek és nomád használati tárgyak Közép- és Kisázsiából, a Kaukázusból és Észak-Afrikából. Ezek a nomád életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szövött kilimek időben korábban jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szövött darabokon. Fekvő vagy álló szövőszéken kézzel szövik, birkagyapjúból vagy kecskeszőrből, néha selyemből.Világszerte elterjedt, az európai, de főként a skandináv népek is előszeretettel szőttek ezzel a technikával, de az észak-amerikai indián törzsek, pl. a navajó indiánok már a 10. században is használták ezt a módszert. A kilimet lánc- és vetülékfonalak vetülékfelületű összedolgozásával állítják elő. A vetülékfonalak tömörítésének köszönhetően a láncfonalak nem láthatók. Általában kétoldalasak, azaz a minta mindkét oldalukon egyaránt felismerhető. A lebegő fonalvégeket a szövő eldolgozza a szövés hátoldalán. Szabályos kilimszövésről beszélünk, ha a vetülékfonalak vízszintesen fekszenek a láncsorokon, szabálytalan, ha a vetülékek a vízszintestől eltérve inkább a minta vonalát követik. A különböző színű vetülékfonalakkal kirajzolt mintaelemek közötti kapcsolat lehet szabad (lyukas, angol: slitkilim, német:Schlitzkilim), illetve kötött, azaz a keletkező réseket csomózással, vagy ún. kivarrással, úgynevezett szumáksorral fedik el. Ez utóbbi eljárás a hímzéshez hasonló, és nem utólag, hanem szövés közben végzik. A réseket még beépített fonalakkal is el lehet tüntetni, ami leginkább a dzsidzsimtechnika megoldásaira hasonlít. A lánc- és vetülékfonalak szabályos szövéséből származó kilimek eddig ismert legfinomabb típusai 4-6 láncfonal/cm ill. 20-25 vetülékvonal/cm sűrűséggel készültek. Szabályként alkalmazták, hogy a vízszintesen, egyenesen haladó minták 5-15 cm szélességűek lehetnek, függőlegesen legfeljebb 2-3 cm magasak. Ekkor ugyanis nem keletkeznek hosszú, a későbbi használat során kritikus rések. (hu)
- A kilim szőtt, csomózás nélkül készült szőnyeg és nomád használati tárgy Közép- és Kisázsiából, a Kaukázusból és Észak-Afrikából. Ezek a nomád életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szőtt kilimek időben korábban jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szőtt darabokon. Fekvő vagy álló szövőszéken kézzel szövik, birkagyapjúból vagy kecskeszőrből, néha selyemből.Világszerte elterjedt, az európai, de főként a skandináv népek is előszeretettel szőttek ezzel a technikával, de az észak-amerikai indián törzsek, pl. a navahó indiánok már a 10. században is használták ezt a módszert. A kilimet lánc- és vetülékfonalak vetülékfelületű összedolgozásával állítják elő. A vetülékfonalak tömörítésének köszönhetően a láncfonalak nem láthatók. Általában kétoldalasak, azaz a minta mindkét oldalukon egyaránt felismerhető. A lebegő fonalvégeket a szövő eldolgozza a szövés hátoldalán. Szabályos kilimszövésről beszélünk, ha a vetülékfonalak vízszintesen fekszenek a láncsorokon, szabálytalan, ha a vetülékek a vízszintestől eltérve inkább a minta vonalát követik. A különböző színű vetülékfonalakkal kirajzolt mintaelemek közötti kapcsolat lehet szabad (lyukas, angol: slitkilim, német:Schlitzkilim), illetve kötött, azaz a keletkező réseket csomózással, vagy ún. kivarrással, szumáksorral fedik el. Ez utóbbi eljárás a hímzéshez hasonló, és nem utólag, hanem szövés közben végzik. A réseket még beépített fonalakkal is el lehet tüntetni, ami leginkább a dzsidzsimtechnika megoldásaira hasonlít. A lánc- és vetülékfonalak szabályos szövéséből származó kilimek eddig ismert legfinomabb típusai 4-6 láncfonal/cm, ill. 20-25 vetülékvonal/cm sűrűséggel készültek. Szabályként alkalmazták, hogy a vízszintesen, egyenesen haladó minták 5-15 cm szélességűek lehetnek, függőlegesen legfeljebb 2-3 cm magasak. Ekkor ugyanis nem keletkeznek hosszú, a későbbi használat során kritikus rések. (hu)
- <api batchcomplete="">A kilim szőtt, csomózás nélkül készült szőnyeg és nomฝ használati tárgy Közép- és Kisázsiปól, a Kaukázusból és Észak-Afrikปól. Ezek a nomฝ életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szőtt kilimek idn korn jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szőtt darabokon. Fekvő vagy álló szövőszéken kézzel szövik, birkagyapjྫól vagy kecskeszőrből, néha selyemből.Világszerte elterjedt, az európai, de főként a skandináv népek is előszeretettel szőttek ezzel a technikával, de az észak-amerikai indián törzsek, pl. a navahó indiánok már a 10. században is használták ezt a m༽szert. A kilimet lánc- és vetülékfonalak vetülékfelületű összedolgozásával állítják elő. A vetülékfonalak tömörítésének köszönhetᔞn a láncfonalak nem láthatók. Általn kétoldalasak, azaz a minta mindkét oldalukon egyaránt felismerhető. A lebegő fonalvégeket a szövő eldolgozza a szövés hátoldalán. Szabályos kilimszövésről beszélünk, ha a vetülékfonalak vízszintesen fekszenek a láncsorokon, szabálytalan, ha a vetülékek a vízszintestől eltérve ink a minta vonalát követik. A különböző színű vetülékfonalakkal kirajzolt mintaelemek közötti kapcsolat lehet szabad (lyukas, angol: slitkilim, német:Schlitzkilim), illetve kötött, azaz a keletkező réseket csomózással, vagy ún. kivarrással, szumáksorral fedik el. Ez uti eljárás a hímzéshez hasonló, és nem utólag, hanem szövés közben végzik. A réseket még beépített fonalakkal is el lehet tüntetni, ami legink a dzsidzsimtechnika megoldásaira hasonlít. A lánc- és vetülékfonalak szabályos szövésປől származó kilimek eddig ismert legfinomabb típusai 4-6 láncfonal/cm, ill. 20-25 vetülékvonal/cm sűrűséggel készültek. Szabályként alkalmazták, hogy a vízszintesen, egyenesen haladó minták 5-15 cm szélességk lehetnek, függőlegesen legfeljebb 2-3 cm magasak. Ekkor ugyanis nem keletkeznek hosszú, a kési használat során kritikus rések. (hu)
- <api batchcomplete="">A kilim szőtt, csomózás nélkül készült szőnyeg és nomád használati tárgy Közép- és Kisázsiából, a Kaukázusból és Észak-Afrikából. Ezek a nomád életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szőtt kilimek időben korábban jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szőtt darabokon. Fekvő vagy álló szövőszéken kézzel szövik, birkagyapjúból vagy kecskeszőrből, néha selyemből.Világszerte elterjedt, az európai, de főként a skandináv népek is előszeretettel szőttek ezzel a technikával, de az észak-amerikai indián törzsek, pl. a navahó indiánok már a 10. században is használták ezt a módszert. A kilimet lánc- és vetülékfonalak vetülékfelületű összedolgozásával állítják elő. A vetülékfonalak tömörítésének köszönhetően a láncfonalak nem láthatók. Általában kétoldalasak, azaz a minta mindkét oldalukon egyaránt felismerhető. A lebegő fonalvégeket a szövő eldolgozza a szövés hátoldalán. Szabályos kilimszövésről beszélünk, ha a vetülékfonalak vízszintesen fekszenek a láncsorokon, szabálytalan, ha a vetülékek a vízszintestől eltérve inkább a minta vonalát követik. A különböző színű vetülékfonalakkal kirajzolt mintaelemek közötti kapcsolat lehet szabad (lyukas, angol: slitkilim, német:Schlitzkilim), illetve kötött, azaz a keletkező réseket csomózással, vagy ún. kivarrással, szumáksorral fedik el. Ez utóbbi eljárás a hímzéshez hasonló, és nem utólag, hanem szövés közben végzik. A réseket még beépített fonalakkal is el lehet tüntetni, ami leginkább a dzsidzsimtechnika megoldásaira hasonlít. A lánc- és vetülékfonalak szabályos szövéséből származó kilimek eddig ismert legfinomabb típusai 4-6 láncfonal/cm, ill. 20-25 vetülékvonal/cm sűrűséggel készültek. Szabályként alkalmazták, hogy a vízszintesen, egyenesen haladó minták 5-15 cm szélességűek lehetnek, függőlegesen legfeljebb 2-3 cm magasak. Ekkor ugyanis nem keletkeznek hosszú, a későbbi használat során kritikus rések. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A kilimek szőtt, csomózás nélkül készült szőnyegek és nomád használati tárgyak Közép- és Kisázsiából, a Kaukázusból és Észak-Afrikából. Ezek a nomád életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szövött kilimek időben korábban jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szövött darabokon. Fekvő vagy álló szövőszéken kézzel szövik, birkagyapjúból vagy kecskeszőrből, néha selyemből.Világszerte elterjedt, az európai, de főként a skandináv népek is előszeretettel szőttek ezzel a technikával, de az észak-amerikai indián törzsek, pl. a navajó indiánok már a 10. században is használták ezt a módszert. (hu)
- <api batchcomplete="">A kilim szőtt, csomózás nélkül készült szőnyeg és nomฝ használati tárgy Közép- és Kisázsiปól, a Kaukázusból és Észak-Afrikปól. Ezek a nomฝ életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szőtt kilimek idn korn jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szőtt darabokon. (hu)
- <api batchcomplete="">A kilim szőtt, csomózás nélkül készült szőnyeg és nomád használati tárgy Közép- és Kisázsiából, a Kaukázusból és Észak-Afrikából. Ezek a nomád életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szőtt kilimek időben korábban jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szőtt darabokon. (hu)
- A kilimek szőtt, csomózás nélkül készült szőnyegek és nomád használati tárgyak Közép- és Kisázsiából, a Kaukázusból és Észak-Afrikából. Ezek a nomád életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szövött kilimek időben korábban jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szövött darabokon. Fekvő vagy álló szövőszéken kézzel szövik, birkagyapjúból vagy kecskeszőrből, néha selyemből.Világszerte elterjedt, az európai, de főként a skandináv népek is előszeretettel szőttek ezzel a technikával, de az észak-amerikai indián törzsek, pl. a navajó indiánok már a 10. században is használták ezt a módszert. (hu)
- <api batchcomplete="">A kilim szőtt, csomózás nélkül készült szőnyeg és nomฝ használati tárgy Közép- és Kisázsiปól, a Kaukázusból és Észak-Afrikปól. Ezek a nomฝ életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szőtt kilimek idn korn jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szőtt darabokon. (hu)
- <api batchcomplete="">A kilim szőtt, csomózás nélkül készült szőnyeg és nomád használati tárgy Közép- és Kisázsiából, a Kaukázusból és Észak-Afrikából. Ezek a nomád életformával kapcsolatos textiltermékek különböző kultúrákban is megtalálhatók, mindenhol, ahol a szövés technikáját ismerték. A szőtt kilimek időben korábban jelentek meg, mint a csomózott technikájú szőnyegek, a kilimek mintázata is ősi, évezredeken átívelő motívumok köszönnek vissza a ma szőtt darabokon. (hu)
|
