Eljött hát az év utolsó napjai. Pár óra és vége lesz a 2009-es esztendőnek és egy új év 2010-es néven elindul. Vajon mit fog majd hozni az új év?

Talán nem érdemes ennyire előre néznem, hanem elég lenne csak azt meg vizsgálni, hogy mit hozott az elmúlt 1 évem.

Lássuk, mik is voltak a legfontosabb események…

Talán azzal kezdeném, hogy elindítottam egy blogot Hungary Boy néven. Ez a blog rólam, az életemről, barátaimról, munkámról, érzéseimről mesél leginkább, de tele van szebbnél-szebb férfiak képeivel is.

Amikor el kezdtem írni akkor még nem gondoltam, hogy ilyen nagy nézettsége lesz és a világ minden pontjáról el fognak látogatni, miattam, vagy a képek miatt.

Nem mindig sikerült pozitív események, vagy érzéseket leírnom, de többségében remélem, hogy azért érdekes volt mások számára is a velem történt események, illetve sikerült egy kicsit jobban megismertetni magam.

Bizonyára sokan vannak akik csak a képek miatt járnak a blogomra, de hát ez érthető is, ha megnézzük milyen szép képek vannak fent.

Szóval köszönöm a leveleket, a jó kívánságokat, a támogatást és az érdeklődést amit ez évben kaptam az olvasóimtól!

Mi volt még….? Ja igen! Hát a másik igen csak meghatározó pont a 2009-ben, hogy nagyon sok változás ért a munkahelyemen. Új vezetőség, új munkakör, pozíció és lehetőségek. Szerencsére sikerült is jól kihasználnom és úgy vélem, hogy van alapja a biztonságérzésemnek a munkámmal kapcsolatosan.

Meghatározó eseményként megemlíteném, hogy ugyan magányosan indult az évem, hamar összehozott a „sors” Nemesziszel és pillanatok alatt közös útra sodródtunk az életben. Össze költöztünk és el kezdtük megismerni, felfedezni egymás elméjét, gondolatait és hamar rájöttünk, hogy miért is alakult úgy minden, ahogyan most van. Azt is biztosan állíthatom hónapok után, hogy ha hetero lennék, tuti rá hajtottam volna, mert amellett, hogy nagy szíve van, nagyon szép és nőies is. Na jó… abba hagyom, mert még valaki azt hiszi, hogy a nagy magányomban „eltévedtem”.

Ha már a nagy magányomnál tartunk, megemlíteném, hogy sosem volt olyan magányos és üres az életem, mint a 2009-es évben. Mivel az elmúlt években volt párom, így kicsit nehéz volt megbirkózni a tudattal, hogy most mindent egyedül kell megoldanom és egyedül kell tovább lépnek a következő és következő pillanatokra. Persze a magány néha jó is tud lenni, de azért tudni lehet rólam, hogy néha nehezen viselem. Bőven volt olyan pillanatom az évben mikor igen csak elkeseredett voltam, hogy nincs társam és most, hogy jön a 2010-es év egyben elkeserítő is, de részben bizakodva is várom, hát ha több izgalom lesz kapcsolat téren mint az elmúlt hónapokban.

A kapcsolatok persze jönnek és mennek, de van olyan kapcsolataim, amelyek örökre megmaradnak. A barátaim még mindig itt vannak mellettem és még mindig mondhatom, hogy a „barátaim”. Kicsit nehéz évet éltünk át közösen, de azt hiszem együtt sikerült megbirkózni minden akadállyal. „O” és „I” mindig mellettem voltak, támogattak, elfogadtak minden problémámmal, szerettek(nek)… itt voltak! „O” igazán jó barát és sikerült teljesen kiismernie, így tudja mikor-mire van szükségem. Sajnos hozzá tartozik a kapcsolatunkhoz, hogy nem ment minden simán ez évben, mivel mindegyikünknek voltak problémái és nem mindig kezelte jól a másik, de azt hiszem mind a ketten tudjuk, hogy a barátságunk a legfőbb támaszunk!

Pityut és „A”… mit is mondhatnék, írhatnék… ebben az évben egy új életet kezdtetek el és ezzel sok változást hoztatok az Én életembe is. Minden megváltozott… most már együtt vagytok egyek, de így is úgy számíthattam rátok, mint ha együtt lennénk egyek. Ezt remélem Ti értettétek, mert Én csak éreztem. :-) Ugyan még nehéz megszoknom, hogy Pityuval nem úgy vagyunk már, mint régen (szerintem ezt Ő is nagyon jól érezte ez évben), de emellett örülök, és irigylem hogy egy kincset talált magának, aki nem csak egy drágakő, de egy támasz is, ha egy barátnak szüksége van rá!

Mivel meleg vagyok, így rendjén lenne, hogy meséljek a meleg barátaimról is, de nekem csak Tomi van, aki biztosan mosolyog ezen… :-)

Azt hiszem ebben az évben az őszinteség volt a barátságunk legfőbb jellemzője, mert talán idén jobban kinyíltunk egymásnak, mint az elmúlt pár évben. Ugyan nem járunk el együtt sem szórakozni, és nincs közös társaságunk sem, de valamiért ez így van rendjén. Abban biztos vagyok, hogy mást jelent neki, mint nekem ez a barátság, de minden képen köszönöm, hogy ez évben is itt voltál és remélem kitartasz a következő évben is!

A legvégére a legfontosabb gondolataimat hagytam, a saját érzéseimet ami a legmeghatározóbb és legfontosabb számomra.

Ha egyben nézem az egész évet, akkor a céltudatosság, akarat, szeretet, magány, bizalmatlanság, remény és düh az ami meghatározta.

Céltudatosság a munkámban, akarat a megfelelés iránt, szeretet amit a lányaimtól kaptam (a szeretnél többet megtudni a cicáimról, akkor ebben a bejegyzésben olvashatsz róluk), magány amibe saját magamat kényszerítettem, bizalmatlanság az egyedüllét miatt, remény a szerelem iránt és düh a csalódásoktól.

 

Nem tartom a 2009-es évet rossznak, inkább csak azt mondanám, hogy sok változás volt, amit nem volt könnyű megélni.

Most már csak a buli van hátra, amivel elbúcsúztatom ezt az évet és akkor elkezdődhet egy újabb pillanat!

Természetesen képekkel zárnám az évet, még pedig a kedvenc modellemmel!

          

Egy kis statisztika az éves nézettségről:

Ma együtt vacsoráztunk a barátaimmal. Nagyon jó volt újra velük tölteni egy kis időd. Az étel kitűnő volt, a vendéglátás csodás! Köszönöm!

Vegyes képek: