Ugrás a tartalomhoz

Alstom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alstom S.A.
Típusnyilvános részvénytársaság (Euronext: ALO)
JogelődAlsthom
Alapítva1928 (Alsthom)
Székhely Franciaország, Levallois-Perret
VezetőkMartin Sion elnök-vezérigazgató
IparágNehézipar
Formasociété anonyme à conseil d'administration s.a.i.
TermékekKötöttpályás közlekedési járművek gyártása, ill. kapcsolódó szolgáltatások
Árbevétel14 milliárd € (2021/2022)[1]
Alkalmazottak száma71100 (2021 március)[1]
Leányvállalatai
  • GE Offshore Wind
  • Alstom (Belgium)
  • Alstom (Spain)
  • Alstom (Canada)
  • Alstom Transportation USA Inc.
  • Alstom (Poland)
  • Alstom (Switzerland)
  • Alstom (United Kingdom)
  • Alstom Marine
  • Bombardier Transportation
  • Alstom Technology
  • Fiat Ferroviaria
TőzsdeEuronext Paris
Alstom S.A. (Franciaország)
Alstom S.A.
Alstom S.A.
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 54′ 50″, k. h. 2° 19′ 56″48.913942°N 2.332331°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 50″, k. h. 2° 19′ 56″48.913942°N 2.332331°E
Az Alstom S.A. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alstom S.A. témájú médiaállományokat.

Az Alstom SA (franciául: [alstɔm]) egy francia hátterű multinacionális vasúti közlekedési rendszerek gyártója. Tevékenységét az utasforgalom, a vasúti szolgáltatások, a jelzőrendszerek és a mozdonyok területén végzi, és nagysebességű-, elővárosi-, regionális- és Intercity vonatokat, valamint villamosokat gyárt.

A vállalat és neve (eredetileg Alsthom írásmóddal) 1928-ban jött létre a Société Alsacienne de Constructions Mécaniques (Als) villamosmérnöki részlegének és a Compagnie Française Thomson-Houston (thom) egyesülésével. A későbbi jelentős felvásárlások között szerepelt a Constructions Électriques de France (1932), a Chantiers de l’Atlantique hajógyár (1976) (amelyet 2006-ban eladtak), valamint az ACEC egyes részei (az 1980-as évek vége).

Portfóliója

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

70 országban van jelen, több mint 70 000 alkalmazottat foglalkoztat. Az Alstom csoport termékportfóliója a nagysebességű vonatoktól, mozdonyoktól, metrókocsiktól, egysínű monorail vasúttól és villamosoktól az integrált rendszerekig, testreszabott szolgáltatásokig, infrastruktúráig, jelző- és biztosítóberendezésekig, valamint digitális mobilitási megoldásokig terjed.

2021-ben közel 150 000 Alstom gyártmányú vasúti jármű üzemelt világszerte.[2]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsthom (1928–1989)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alsthomot (akkoriban még „h”-val a névben) 1928-ban alapították a Thomson-Houston Electric Company francia nehézipari leányvállalatának, a Compagnie française Thomson Houston (CFTH) és a Société Alsacienne de Constructions Mécaniques egyesülésével.[3] 1932-ben az Alsthom a közlekedési ágazatba is terjeszkedett a tarbes-i Constructions électriques de France felvásárlásával, amely villamos mozdonyokat, valamint elektromos és hidraulikus berendezéseket gyártott.

1969-ben a Compagnie Générale d’Électricité (CGE) lett az Alsthom többségi részvényese.[4] 1976-ban az Alsthom egyesült a Chantiers de l’Atlantique-kal, és így létrejött az Alsthom Atlantique. Ezzel a vállalat tevékenységét kiterjesztette a hajóépítésre is. A következő évben megépítette az első 1300 MW-os generátorkészletet a Paluel-i atomerőmű számára, amely 1500 MW-os teljesítményével világrekordot állított fel.

1978-ban az Alsthom leszállította az első TGV-jét az SNCF-nek. A TGV 1981-ben (380 kilométer/órával) és 1990-ben (515,3 kilométer/órával) is megdöntötte a vasúti sebességi világrekordot. 2001-ben a nagysebességű vasúti utazások világrekordját is megdöntötte, amikor 3 óra 29 perc alatt tette meg a Calais és Marseille közötti 1067,2 kilométeres távot. 1986-ban az Alsthom Belfort megrendelést kapott az EDF-től a világ legnagyobb gázturbinájára (212 MW).

1988–1989-ben a holdingtársaság, a CGEE Alsthom, felvásárolta az ACEC Énergie-t (vízturbinák és az atomenergia-ipar számára készült elektromos berendezések) és az ACEC Automatisme-t (automatizálás) a belga villamosmérnöki vállalat, az Ateliers de Constructions Electriques de Charleroi felszámolása nyomán. Az Alsthom megszerezte az ACEC közlekedési divíziójának 100%-át, és átnevezte ACEC Transport-ra.[5]

GEC Alsthom (1989–1998)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989 elején a GEC Alsthom az Alsthom és a brit General Electric Company Power Systems divíziójának 50–50 arányú egyesüléséből jött létre; az Alsthom számára ez a lépés azt a célt szolgálta, hogy elősegítse termékeinek értékesítését a francia piacon kívül.[6] Ugyanezen év májusában a GEC Alsthom felvásárolta a brit vasúti járműgyártó Metro-Cammell vállalatot.[7]

Egy 373 sorozatú motorvonat a londoni St Pancras pályaudvaron. A 373 sorozatot az Alstom gyártotta az 1990-es évek elején és közepén az Angliából Franciaországba és Belgiumba közlekedő Eurostar nagysebességű járatok számára

Az 1990-es évek elején a GEC Alsthom volt a British Rail 373 sorozat fő gyártója, amely a TGV-család egy olyan változata volt, amelyet kifejezetten az Egyesült Királyság és Franciaország közötti Csatorna-alagúton történő áthaladására terveztek. Bár a járműveket az Eurostar üzemeltette, a típust három különböző vasúttársaság rendelte meg: 16 darabot az SNCF, négyet az NMBS/SNCB, 18-at pedig a British Rail, amelyek közül hét North of London rövidített szerelvény volt.[8] Az első 373-as sorozatú szerelvényt 1992-ben készítették el a GEC Alstom belforti gyárában.[9]

1994-ben a GEC Alsthom 51%-os részesedést szerzett a Linke-Hofmann-Busch vállalatban a Salzgitter AG-tól.[10] 1995-ben a vállalat megvásárolta a gőzturbina-gyártó MAN Energie fennmaradó részvényeit.[11] 1998 elején a GEC Alsthom felvásárolta a Cegelec elektromos kivitelező vállalatot, és Alstom Power Conversion névre keresztelte át.[12]

1998-ban a GEC Alsthom megvásárolta az olasz SASIB vasúti jelzőrendszer-gyártó leányvállalatát, a Sasib Railways-t,[13][14] amely magában foglalta a korábbi General Railway Signal (USA) vállalatot is.[15][16]

1998 júniusában a GEC Alsthomot bevezették a Párizsi Értéktőzsdére; mind a GEC, mind az Alcatel úgy döntött, hogy eladja részesedésének egy részét (mindkettő 23,6%-ot). Körülbelül ebben az időben a vállalatot hivatalosan Alstom-ra keresztelték át.[17][18]

Alstom (1999–2014)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999-ben az Alstom megvásárolta az ABB energiarendszer-divíziójának felét, és így létrejött az ABB Alstom Power nevű, 50-50%-os tulajdonú közös vállalat. Az Alstom emellett felvásárolta a kanadai Télécité-t[forrás?] – egy utasinformációs és biztonsági megoldásokat kínáló vállalatot –, valamint eladta a General Electricnek a nagy teljesítményű gázturbina-üzletágát (GE-licenc alapján tervezett modellek).[19][20] A következő évben a vállalat kivásárolta az ABB részesedését a korábbi közös vállalkozásban, az ABB Alstom Powerben.[21]

2000-ben az Alstom eladta dízelmotor-üzletágait (Ruston, Paxman és Mirrlees Blackstone) a MAN Groupnak.[22] Emellett 51%-os részesedést szerzett az olasz vasúti gyártóban, a Fiat Ferroviariában, amely a billenőtechnológia terén világszerte vezető szerepet tölt be.[23] 2003 áprilisában az Alstom 1,1 milliárd euróért eladta ipari turbinagyártó üzletágát a Siemensnek.[24]

2003-ra az Alstom pénzügyi válsággal szembesült, amelyet a gyenge értékesítési eredmények és a több mint 5 milliárd dolláros adósságállomány együttesen okozott. A jelentések szerint ez akár a vállalat felszámolásához is vezethetett volna. Ezek a súlyos adósságok nagyrészt egy, az Alstom által 2000-ben felvásárolt ABB által kifejlesztett turbinában fellépő tervezési hiba miatti 4 milliárd dolláros költségnek, valamint a hajózási piac általános visszaesése közepette a Renaissance Cruises nevű ügyfél csődjének volt köszönhető. Az Alstom részvényárfolyama két év alatt 90%-kal esett vissza.[25][26] Az Európai Bizottság kifogást emelt a francia állam részvételével kidolgozott, 3,2 milliárd eurós mentőcsomag ellen; az Európai Unió versenyjoga az Európai Bizottság engedélye nélkül tiltja a legtöbb állami támogatást. Az engedélyt végül megkapták, de ennek feltétele volt, hogy az Alstom eladja több leányvállalatát, köztük a hajóépítő és az áramátviteli üzletágait.[27]

2004-ben a francia állam 772 millió euróért 21%-os részesedést szerzett az Alstomban, és az Alstom összesen 2,5 milliárd euró értékű, az EU által jóváhagyott mentőcsomagot kapott.[28] A vállalat eladta villamosenergia-átviteli és -elosztási („hálózati”) tevékenységeit az Arevának, a dízelmozdony-gyártó Meinfesát a Vossloh-nak, az Alstom Power Rentals-t pedig az APR LLC-nek. 2010-ben az Alstom visszavásárolta az Areva villamosenergia-átviteli üzletágát.[29][30]

2005-ben bezárt a korábbi Metro-Cammell vasúti járműgyár Washwood Heathben.[31] Ugyanebben az évben az Alstom eladta ausztrál leányvállalatát, az Alstom Transport Australia and New Zealandet a United Groupnak, amely az utóbbi UGL Rail divíziójának részévé vált.[32][33] Az Alstom a 2010-es évek elejére újraindította gyártási tevékenységét Ausztráliában.[34]

2006-ban az Alstom eladta hajózási divízióját a norvég Aker Yards csoportnak, azzal a kötelezettségvállalással, hogy 2010-ig megtartja a részvények 25%-át; emellett eladta az Alstom Power Conversiont is, amely Converteam néven folytatta tevékenységét, egy, a Barclays Private Equity France SAS által finanszírozott tőkeáttételes kivásárlási ügylet keretében.[35]

2006 júniusában a Bouygues 2 milliárd euróért megvásárolta a francia kormány 21%-os részesedését az Alstomban.[36] Ugyanezen év későbbi részében a Bouygues úgy döntött, hogy 24%-ra növeli részesedését a vállalatban.[forrás?]

Alstom-Ecotècnia szélturbinák Spanyolországban

2007-ben a TGV POS nagysebességű motorvonat 574,8 kilométer/órás sebességgel állította fel a vasúti járművek sebesség-világrekordját. Márciusban az Alstom 242 millió dollárért megvásárolta a Calpine Corporationtól a Power Systems Manufacturing LLC-t (Florida, USA), egy gázturbina-alkatrészeket gyártó vállalatot.[37] Júniusban az Alstom felvásárolta a spanyol szélturbina-gyártó Ecotècnia vállalatot, amelyet Alstom Ecotècnia-ra (2010 óta Alstom Wind) neveztek át. A vállalat emellett új arculatot (logót, vállalati arculatot) vezetett be, amelyben az „alstom” nevet használja kereskedelmi névként, míg az „Alstom SA” nevet a jogi dokumentumokban tartja fenn.

2009-ben az Alstom 25%-os részesedést szerzett az orosz mozdonygyártó Transmashholding vállalatban.[38][39] Hat évvel később az Alstom úgy döntött, hogy 54 millió euróért 33%-ra növeli részesedését a Transmashholdingben.[40] A Transmashholding és egy másik vállalat, a LocoTech-Service közötti összehangolási megállapodás következtében az Alstom részesedése az előbbiben 2018 augusztusában 20%-ra csökkent.[41]

2011-ben az Alstom és az iraki kormány szándéknyilatkozatot írt alá egy új nagysebességű vasútvonal építéséről Bagdad és Baszra között.[42]

2012-ben az Alstom megkezdte gyárak építését Sorel-Tracy-ben, Québecben, Kanadában (személyszállító vasúti járművek).[43] Miután az Alstom (Alstom Wind), az EDF és a DONG Energy alkotta konzorcium három jelentős francia tengeri szélerőműpark-megbízást nyert el, a vállalat megkezdte gyárak építését Cherbourg-en-Cotentinben (turbinapálcák az LM Powerrel együttműködésben, valamint szélturbina-tornyok) és Saint-Nazaire-ben (gondola és generátorok).[44]

Szintén 2012-ben a vállalat közös vállalkozást hozott létre a RusHydro-val kis és közepes teljesítményű vízerőművek (legfeljebb körülbelül 100 MW) számára szánt vízerőmű-berendezések gyártására.[45]

2012 végén az árapályenergia-üzletág fejlesztésének előmozdítása érdekében az Alstom megvásárolta a Rolls-Royce-tól a Tidal Generation Ltd-t, amelyet azonban később, 2015-ben az Alstom energiaüzletágának eladásának részeként eladtak a GE-nek.[46][47]

2013 novemberében az Alstom bejelentette, hogy egyes nem alaptevékenységhez tartozó eszközök eladásával, valamint az Alstom Transportban lévő részesedésének esetleges eladásával 1–2 milliárd eurót szándékozik bevonni, és 1300 munkahelyet szüntet meg.[48][49] 2014-ben az Alstom 730 millió euróért eladta a Triton Partnersnek a gőz-kiegészítő alkatrészek gyártásával foglalkozó üzletágát (levegő-előmelegítők és gáz-gáz fűtőberendezések hőerőművekhez, egyéb ipari hőátadó berendezések, valamint őrlőmalmok).[50]

2014 novemberében az Alstom 429,4 millió dolláros szerződést nyert el 85 vonat modernizálására a mexikóvárosi metróhálózat számára.[51]

2020-

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután a cégcsoport felvásárolta a Bombardier Transportation-t, a kibővült csoport összesített árbevétele 14 milliárd eurót tett ki a 2021. március 31-ig lezárult 12 hónapban.

Az Alstom csoport termékei közé tartozik többek között az AGV, a TGV, az Eurostar, az Avelia és a New Pendolino nagysebességű vonatok, a Coradia motorvonatok, a Traxx mozdonyok, valamint a Metropolis metrószerelvények és a Citadis villamosok.

Az első vállalat, amely hidrogénüzemű vasúti járművet gyártott, a ma is Németországban közlekedő Coradia iLint-et.[52]

Termékek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasúti járművek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Egy Alstom által gyártott párizsi villamos

Az Alstom Magyarországon

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország az Alstom 7100 főt foglalkoztató Közép- és Kelet-Európai (CEE) klaszterének része, amelyben 9 országban gyártó-, további 8 országban pedig kereskedelmi képviselettel van jelen a vállalat.[53]

A cég Budapesten kereskedelmi irodát tart fenn, mátranováki forgóváz keret gyárában pedig, amely Nógrád megye egyik legnagyobb munkaadója, több mint 630 főt foglalkoztat. A gyár jelenleg magas minőségű, személy- és gyorsvonatokhoz, metrókhoz és villamosokhoz használt, hegesztett acél forgóváz kereteket gyárt, amelyeket a cég 100 százalékban európai gyáraiba exportál. Az Alstom mátranováki gyára ezen részegységek gyártására specializálódott, amelyből évente 1600-1800 darabot készít. A Nógrád megyei településen gyártott termékeket jelenleg kizárólag Németországba és Franciaországba exportálják, ahol az Alstom német, francia, osztrák, olasz, spanyol, svájci, belga, svéd magán vasúttársaságok számára gyártott vasúti járműveibe építik be azokat. A fiatal munkavállalók bevonása érdekében a cég együttműködik a Miskolci Egyetemmel és a helyi képzési központokkal, valamint elindította a Kereskedelmi és Iparkamara által akkreditált, saját szakmai képzési programját is.[54]

Az Alstom mindemellett a BKV beszállítója is: a budapesti metró flotta 50 százalékát az Alstom által gyártott Metropolis metrószerelvények teszik ki. A budapesti M2 metró vonalon 22 db 5 kocsis, az M4 vonalon pedig 15 db 4 kocsis jármű üzemel. Ez utóbbi vonalra a vállalat szállította Közép-Kelet-Európa első teljesen automatizált metróvonalának vezető nélküli járműveit is. Mindemellett a MÁV flottájában üzemelő 25 darab TRAXX mozdony is jól ismert jármű a magyar vasúton.

Az Alstom jelenleg futó projekt keretében a MÁV-START Zrt. által üzemeltetett 2006-2010 között beszerzett 59 db FLIRT típusú motorvonatait ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszerrel szereli fel uniós forrásból a közlekedésbiztonság növelése és a járművek nagyobb kihasználtsága céljából.

Az Alstom magyarországi vezérigazgatója 2021. szeptember 1. óta Balázs Gáspár.[55]

Vasúti megrendelők

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Alstom 2020/21 full year results".
  2. ↑ "Smart innovation for sustainable mobility". Alstom (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. november 21.
  3. ↑ "1928 - 2014 : l'histoire d'Alstom, de General Electric à General Electric ?". usinenouvelle.com. 2014. április 24.
  4. ↑ "LA C.G.E. DEVIENDRAIT MAJORITAIRE DANS ALSTHOM". lemonde.fr. 1969. november 7.
  5. ↑ Sources:
  6. ↑ International Directory of Company Histories (1994)
  7. ↑ GEC swallows Metro-Cammell Railway Gazette International July 1989 page 457
  8. ↑ "Ownership & Structure". Eurostar. 8 május 2009 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 11 május 2009.
  9. ↑ "GEC Alsthom: a marriage a la Jack Sprat". Management Today. Hozzáférés: 2009. augusztus 25.
  10. ↑ World Update Railway Age August 1994 page 88
  11. ↑ "WEST EUROPE : GEC ALSTHOM BUYS MAN ENERGY – 22/02/1995 – Africa Energy Intelligence". africaintelligence.com. 1995. február 22. 2023. szeptember 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. szeptember 3.
  12. ↑ "Alstom Grid Brochure ENG | PDF | Electrical Grid | Electrical Substation". Scribd (angol nyelven). 2023. április 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. április 24.
  13. ↑ "SASIB ANNOUNCES 1999 RESULTS", www.cirgroup.com, 2000. március 6., 2016. szeptember 16. dátummal az eredetiből archiválva, hozzáférés: 2014. június 27.
  14. ↑ "GEC Alsthom buys SASIB signaling units", Railway Age, 199 (2): 21, 1998. február, 2016. március 3. dátummal az eredeti címről archiválva
  15. ↑ "Alstom Signalling History", www.alstomsignalingsolutions.com, 2013. január 9. dátummal az eredeti címről archiválva
  16. ↑ A Centennial – History of ALSTOM Signaling Inc. (Formerly General Railway Signal Company) 1904–2004 (PDF), Alstom Signalling Inc., 2004. június, 2 október 2011 dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva
  17. ↑ "Alstom: the key dates of a French industrial jewel". france24.com. 2017. szeptember 26. 2023. szeptember 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. szeptember 3.
  18. ↑ GEC Alsthom drops the 'h' The Railway Magazine issue 1167 July 1998 page 55
  19. ↑ "ALSTOM sells its heavy duty gas turbine business to General Electric", www.alstom.com (press release), 1999. március 23., 2016. augusztus 20. dátummal az eredetiből archiválva, hozzáférés: 2014. április 28.
  20. ↑ "ALSTOM completes sale of its heavy duty gas turbine business to General Electric", www.alstom.com (press release), 1999. június 25., 2016. augusztus 20. dátummal az eredetiből archiválva, hozzáférés: 2014. április 28.
  21. ↑ "ABB to Sell Stake in ABB Alstom Power". tdworld.com. Transmission & Distribution World. 2000. május 1. 2022. november 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2009. augusztus 29.
  22. ↑ "Man acquires Alstom's diesel engine operations", www.alstom.com (Press release), 2000. február 21., 2018. július 4. dátummal az eredetiből archiválva, hozzáférés: 2014. április 28.
  23. ↑ "Article: Alstom Takes Over Fiat Ferroviaria". International Railway Journal Article. 2000. július 1. Archived from the original on 2012. november 5. – via HighBeam Research.
  24. ↑ "Siemens buys Alstom industrial turbines business for €1.1bn", www.power-eng.com, 2003. április 28., 2016. augusztus 15. dátummal az eredeti címről archiválva, hozzáférés: 2014. április 28.
  25. ↑ "Can Alstom Get Back on Track? It's a financial wreck, and the rescue plan may not work". www.businessweek.com. Bloomberg. 2003. július 21. 2003. augusztus 1. dátummal az eredeti címről archiválva.
  26. ↑ "French capitalism. Bull again France's state-backed rescue of Alstom is all too familiar". The Economist. 2003. augusztus 7. 2017. június 22. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. július 14.
  27. ↑ Braud, Maurice (2010. október 22.), "Alstom rescue plan agreed", www.eurofound.europa.eu, Eurofound, 2014. július 13. dátummal az eredetiből archiválva, hozzáférés: 2011. július 14.
  28. ↑ "EU gives Alstom bailout backing". BBC News. 2004. július 7. 2023. július 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2010. december 16.
  29. ↑ "Alstom Acquires Areva Division for 2.3 Billion Euros (Update3)". www.businessweek.com. Bloomberg. 2010. június 8.[halott link]
  30. ↑ "Alstom wants to buy former unit from Areva". Reuters. 2009. március 9. 2023. július 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2017. június 30.
  31. ↑ Alstom withdraws from train assembly in British International Railway Journal July 2003 page 4
  32. ↑ United to acquire rail business Alstom Archiválva 2014. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. Sydney Morning Herald 2 June 2005
  33. ↑ "Alstom signs agreement with United Group for sale of Australia & New Zealand transport business". Alstom. 2008. október 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. augusztus 2.
  34. ↑ "Alstom to provide an additional eight Xtrapolis trainsets for Melbournes Metropolitan Rail Network in Australia". Alstom. 2013. augusztus 21. 2024. január 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. január 16.
  35. ↑ "Converteam Annual Report 2006" (PDF). Converteam.com. 5 május 2007. 16 September 2016 dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
  36. ↑ Gow, David (2006. április 28.), "Bouygues buys Alstom stake", The Guardian, London, 2023. július 16. dátummal az eredetiből archiválva, hozzáférés: 2016. december 10.
  37. ↑ Annual Report 2006/7 (PDF), Alstom, 8. o, 2016. március 4. dátummal az eredetiből archiválva (PDF), hozzáférés: 2014. augusztus 22.
  38. ↑ "Alstom and the Russian rail manufacturer Transmashholding sign a strategic partnership agreement". eng.tmholding.ru. 31 március 2009.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  39. ↑ Alstom acquires 25% stake in Transmashholding International Railway Journal April 2010 page 17
  40. ↑ Barrow, Keith (2015. december 29.), "Alstom increases stake in Transmashholding", www.railjournal.com, 2016. augusztus 18. dátummal az eredetiből archiválva, hozzáférés: 2015. december 29.
  41. ↑ "Transmashholding and LocoTech-Service stakes pooled". Railway Gazette. 2018. augusztus 7. 2020. augusztus 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. január 6.
  42. ↑ "Iraq: France's Alstom signs high-speed rail line deal". BBC News Online. 24 június 2011. 27 June 2011 dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 27 June 2011.
  43. ↑ Rochon, Sylvain (2012. május 20.), "Il réalise son engagement électoral le plus audacieux" Un jour pas si lointain, des bogies construits à Sorel-Tracy équiperont des rames de métro partout au Canada et aux États-Unis " – Sylvain Simard", www.soreltracyregion.net, 2016. október 13. dátummal az eredeti címről archiválva, hozzáférés: 2012. május 22.
  44. ↑ Sources:
  45. ↑ "Alstom and RusHydro start work on new manufacturing plant", www.waterpowermagazine.com, 15 május 2012{{citation}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  46. ↑ "Alstom to acquire Tidal Generation Ltd - NS Energy" (amerikai angol nyelven). 2012. szeptember 27. 2024. február 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. május 4.
  47. ↑ "Alstom has finally sold its energy business to GE for $13.6b". The Independent (angol nyelven). 2015. november 3. 2024. május 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. május 4.
  48. ↑ Stothard, Michael (2013. november 6.), "Alstom to cut 1,300 jobs and sell assets", Financial Times, 2022. december 10. dátummal az eredetiből archiválva, hozzáférés: 2014. április 25.
  49. ↑ Landauro, Init (2013. november 6.), "Alstom to Sell Stake in Bullet-Train Unit – French Conglomerate Targets $1.35 Billion to $2.7 Billion in Asset sales", online.wsj.com, 2016. augusztus 27. dátummal az eredetiből archiválva, hozzáférés: 2017. március 13.
  50. ↑ Alstom sells its steam auxiliary components activities to Triton for around €730  million (Press release), Alstom, 2014. április 4., 2018. július 17. dátummal az eredetiből archiválva, hozzáférés: 2014. április 25.
  51. ↑ Mexico City awards $430 million train contract to Alstom Archiválva 2023. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Reuters, 17 November 2014
  52. ↑ "Az Alstom szállíthatja az Egyesült Királyság első hidrogénhajtású vasúti flottáját". Prim Online. Hozzáférés: 2021. november 21.
  53. ↑ "Növeli mátranováki gyárának versenyképességét az Alstom". iho.hu. Hozzáférés: 2021. november 21.
  54. ↑ Megosztom, látogatás 2021 11 19 17:43. "Miniszterrel egyeztettek a mátranováki gyár fejlesztési terveiről". NOOL. 2021. november 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. november 21.{{cite web}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link)
  55. ↑ "Új vezetőt neveztek ki az Alstom Transport Hungary élére". Napi.hu. Hozzáférés: 2021. november 21.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Alstom
A Wikimédia Commons tartalmaz Alstom témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alstom&oldid=29350926”