Alsóvist
| Alsóvist (Viștea de Jos) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Alsóvist |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 507254 |
| SIRUTA-kód | 42245 |
| Népesség | |
| Népesség | 867 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Népsűrűség | 10,33 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 83,89 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′ 43″, k. h. 24° 43′ 26″45.795290°N 24.723776°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 43″, k. h. 24° 43′ 26″45.795290°N 24.723776°E | |
 | |
| Alsóvist weboldala | |
 | |
Alsóvist (románul: Viștea de Jos, németül: Unterwischt) falu Romániában, Brassó megyében, Vist község központja.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fogarastól 21 km-re nyugat–délnyugatra, az Olt bal partján, az E68-as főút mentén fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Valószínűleg szláv eredetű és 'szép hely'-et jelent. Először 1511-ben említették Also Vist, majd 1678-ban Also Vistie alakban. Román nevét 1839-ben (Gyistye-gyin-zsosz), a németet 1854-ben jegyezték fel (Unter-Wischt).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fogarasföldi román falu volt. 1632-ben 65 jobbágy (közülük 2 halász), 11 boér (5 malmuk volt) és 4 szabados családfő, 1722-ben 105 boér- és 100 jobbágycsalád lakta. Ortodox kolostorában 1748-ban egy pap és három szerzetes élt, 1761-ben lerombolták.[2] A falu egy része 1765 és 1851 között az orláti román határőrezredhez tartozott.
Kisvist (Viștioara) a faluhoz tartozó nyári szállásból vált külön településsé, ahol a szénamunkák idején a falusiak az éjszakákat töltötték.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1850-ben 1087 lakosából 1040 volt román, 34 cigány és 11 német nemzetiségű; 788 ortodox, 287 görög katolitkus és 7 evangélikus vallású.
1900-ban 1196 lakosából 1128 volt román, 39 magyar és 27 német anyanyelvű; 858 ortodox, 269 görögkatolikus, 41 római katolikus és 11 zsidó vallású. A lakosság 51%-a tudott írni-olvasni és a nem magyar anyanyelvűek 2%-a beszélt magyarul.
2002-ben 702 lakosából 612 volt román és 86 cigány nemzetiségű; 695 ortodox vallású. Kisvistnek 24 román lakosa volt.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ortodox (a 18–20. században görögkatolikus) temploma alaprajzából és támpilléreiből ítélve az egyik legrégebbi Fogaras vidéki templom, a szentélyrekesztő két szűk ajtajához pedig 1487-ből való párhuzam.[3] Tornyát 1819-ben emelték.
- A régi fogadó 1827-ben épült.
- Falumúzeum.
Gazdasága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szarvasmarha-tenyésztés, burgonyatermesztés. Mellette az Olton vízerőmű működik.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Innen származott Fogarasi János nyelvész családja.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
- ↑ Lucia Baki: Biserica din Viștea de Jos, veche de 537 de ani, are mari șanse să fie restaurată cu fonduri europene. Primarul Florin Ioani: ,,Este monument UNESCO și de clasa A“. Monitorul de Fagaras, (2024. április 30.)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az önkormányzat honlapja (románul)
- Képek a templomról és a fogadóról a www.welcometoromania.ro oldalon (magyarul)
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
