Bezeréd

Bezeréd
Kerekes kút a bezerédi Dózsa György utcában (2017)
Bezeréd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Szecsődi Krisztián (független)
Irányítószám	8934
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	144 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	9,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′ 09″, k. h. 17° 00′ 47″46.869130555556, 17.013080555556
Bezeréd Pozíció Zala vármegye térképén
Bezeréd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezeréd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bezeréd község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése

A Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén, Zala vármegye északi részén fekszik, a vármegyeszékhely Zalaegerszegtől légvonalban mintegy 15 kilométerre keletre.

Közlekedés

Közúton a Zalaszentmihály–Nagykapornak–Pókaszepetk között észak-déli irányban húzódó 7362-es útról Orbányosfa északi külterületén leágazó 73 218-as számú, nagyjából két kilométeres mellékúton érhető el. Emellett a 76-os főút felől is megközelíthető Padár településen keresztül egy öt kilométeres gyenge minőségű külterületi úton. Bezeréd központjából aszfaltozott út vezet a település külterületére, a Szabad Nép-telepre, ahonnan földúton lehet továbbmenni Zalakoppány felé.

A települést napi öt autóbusz járatpár köti össze Zalaegerszeggel.

Története

A település első említése a 13. század elejéről maradt fenn; akkor Zalavár és a pornói apátság volt a birtokosa. Későbbről fennmaradt oklevelekben egyre gyakrabban szerepel a területet 1359-től birtokló Bezerédj (Bezerédi, Bezerédy) család neve.

A XV. században itt emelték az Alexandriai Szent Katalin templomot, ami ma is funkcionál.

A törökök viszonylag későn, csak az 1650-es évektől kezdve portyáztak a vidéken, így a korábbi évszázadokban nem néptelenedett el a falu.

A 18. század során sokat fejlődött. Az 1740-es években templomot építettek, majd 1771-ben tanítót hívtak az itt élők, akik a földművelés mellett egészen az 1940-es évekig állattartással és szőlőtermesztéssel is foglalkoztak.

A második világháborút követően a község komoly átalakuláson ment keresztül. Az 1945 és 1947 közötti földosztás során főleg pártállás alapján jutottak földhöz a gazdák.

Az 1950-es években bevezették a villanyt. 1959-től autóbusz is jár a településre. 1963-ban kultúrház épült, de akkor már megállíthatatlanul folyt a településről való elvándorlás - főleg a munkaerőhiányban szenvedő Zalaegerszegre.

Az 1990-es években a vezetékes vizet, a gázt és a telefont is bevezették a faluba, de az elvándorlást ez sem állította meg, lakossága egyre jobban elöregedik.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szijártó László (független)
• 1994–1998: Szijártó László (független)
• 1998–2002: Szíjártó László (független)
• 2002–2006: Szíjártó László (független)
• 2006–2010: Szabó Anikó Zsuzsanna (független)
• 2010–2014: Szabó Anikó Zsuzsanna (Fidesz-KDNP)
• 2014–2019: Fekete János (független)
• 2019–2024: Fekete János (független)
• 2024–2025: Kálmánné Németh Erika (független)
• 2025– : Szecsődi Krisztián (független)

A településen 2025. szeptember 28-án időközi polgármester-választást kellett tartani az előző polgármester néhány hónappal korábban bejelentett lemondása miatt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	141	134	126	135	154	149	138	144
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 90,2%, német 5,8%, román 1,9%. A lakosok 74,1%-a római katolikusnak, 6,1% reformátusnak, 8,8% felekezeten kívülinek vallotta magát (10,9% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 85,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% németnek, 1,3% cigánynak, 0,6% lengyelnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,3% volt római katolikus, 3,2% református, 3,2% egyéb katolikus, 35,7% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).