Cún
| Cún | |
 | |
| Fő utca a református templommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Siklósi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Döme Szilárd (Fidesz-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 7843 |
| Körzethívószám | 73 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 184 fő (2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 12,53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18,43 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 45″, k. h. 18° 04′ 11″45.812389°N 18.069611°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 45″, k. h. 18° 04′ 11″45.812389°N 18.069611°E | |
 Cún
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |
| Cún weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cún témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Baranya vármegye déli részén, a Dráva völgyében, az Ormánság területén, Harkánytól délnyugat-nyugatra, Kémes délnyugati és Szaporca nyugati szomszédságában fekszik.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zsáktelepülés, közúton a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út felől érhető el, Kémes központjában letérve az 58 127-es számú mellékútra.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Cún nevét fennmaradt oklevelek 1244-ben említik először, Chun alakban. 1332-ben is Chun, 1479-ben Czwn alakban írva is előfordult.
Az 1200-as évek elején a település az örökös nélkül elhalt János fia János és Péter birtoka volt. 1244-ben IV. Béla király Albert ispán fiának, Sup ispánnak adta, és határát leíratta. A falu a török hódoltság alatt is állandóan lakott volt. Lakossága a 17. században és a 19. században is magyar volt.
Cún külterülete napjainkban nagyrészt a Duna–Dráva Nemzeti Park kezelésében áll, az itt elterülő Cún–Szaporca-holtágrendszer a Dráva-medence legnagyobb, s érintetlen volta miatt természetvédelmileg legjelentősebb egybefüggő holtágrendszere.[3]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1993: Magyar János (független)[4][5]
- 1994–1994:
- 1994–1998: Géczi János (független)[6]
- 1998–2002: Magyarpolányi Tibor (független)[7]
- 2002–2006: Vas Sándor (független)[8]
- 2006–2010: Vas Sándor (független)[9]
- 2010–2014: Vas Sándor (független)[10]
- 2014–2019: Dudás János (független)[11]
- 2019–2022: Döme Szilárd (Fidesz-KDNP)[12]
- 2022–2024: Döme Szilárd (Fidesz-KDNP)[13]
- 2024– : Döme Szilárd (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2022. január 6-án feloszlatta magát.[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és négy jelölt közül egymaga meg tudta szerezni a szavazatok több mint 55 %-át, ezzel pedig megtarthatta pozícióját.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 245 | 252 | 230 | 210 | 186 | 202 | 195 | 190 | 184 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 1,6% horvátnak, 1,2% németnek mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 19,2%, felekezeten kívüli 15,5% (6,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 19,3% cigánynak, 1% németnek, 0,5% horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,4% volt római katolikus, 10,9% református, 0,5% görögkatolikus, 3,5% egyéb katolikus, 15,3% felekezeten kívüli (13,4% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Református templom
- Gádoros ház
- Több száz éves tölgyfa
- Cún–Szaporca-holtágrendszer – a Dráva gazdag és értékes élővilágú holtágai a falu határában
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Györffy György: Baranya vármegye
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Cún települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 16.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Archivált másolat". 2016. április 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. július 30.
- ↑ "Cun települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ Gyászhír. (magyarul) Új Dunántúli Napló, IV. évf. 355. sz. (1993. december 30.) 23. o. Hozzáférés: 2025. június 11.
- ↑ "Cún települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3.
- ↑ "Cún települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 7.
- ↑ "Cún települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 7.
- ↑ "Cún települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 7.
- ↑ "Cún települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 14.
- ↑ "Cún települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. január 8.
- ↑ "Cún települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
- ↑ "Cún települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2022. június 26. Hozzáférés: 2022. július 14.
- ↑ "Helyi települési képviselők és polgármester időközi választása". Cún.hu. Hozzáférés: 2022. július 15.
- ↑ Cún Helységnévtár
- ↑ Cún Helységnévtár
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
