Eperjesenyicke
| Eperjesenyicke (Haniska) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1288 | ||
| Polgármester | Ladislav Šimkovič | ||
| Irányítószám | 080 01 (pošta Prešov 1) | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 738 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 350 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 241 m | ||
| Terület | 1,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Eperjesenyicke weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Eperjesenyicke témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Eperjesenyicke (szlovákul: Haniska) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eperjestől 5 km-re délre, a Tarca bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1288-ban említik először abban az oklevélben, melyben birtokosa, Simon fia György szolgálataiért megjutalmazza Péter nevű vazallusát. A település vélhetően ennél korábban keletkezett, hiszen az oklevél szerint korábbi birtokosa egy István nevű nemes volt. A 13. és 16. század közötti oklevelekben „Enezke”, „Enizke” alakban szerepel.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ENITZKE. Hanitzka. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Sárosi, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kendi felett, Harságnak szomszédságában, Torisza vize mellett, Eperjestől fél mértföldnyire, úgy látszatik, mintha réttye, és erdeje tsekélyes volna; de mivel földgye igen jó nemű, ’s közel Eperjesen jó piatzozása lévén, második Osztálybéli.”[2]
A községet 1831-ben kolerajárvány sújtotta, melyet követően az akkori Sáros vármegyében parasztfelkelés robbant ki.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Enyiczke, Sáros v. tót falu, ut. p. Eperjeshez délre 3/4 mfd. a kassai országutban a Tarcza mellett: 192 romai, 23 g. kath., 100 evang., 3 zsidó lak. Több urasági lakház és vendégfogadó. Termékeny föld és rét. F. u. a Sárosy nemzetség.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
Egy ideig Eperjes része volt, ma ismét önálló község.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 525 | 601 | 679 | 738 |
| Különbség | +14,47 % | +12,97 % | +8,68 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 745 | 738 |
| Eltérés | -0,93 % |
1910-ben 253, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 563 lakosából 550 szlovák volt.
2011-ben 651 lakosából 608 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Községinfó Archiválva 2019. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Eperjesenyicke Szlovákia térképén
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

