Fánk
| Fánk | |
| Nemzet, ország | Magyarország |
| Alapanyagok | liszt |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fánk témájú médiaállományokat. | |
A fánk édes sütemény, amely általában kelt tésztából készül, és rendszerint porcukorral, lekvárral kiegészítve kerül fogyasztásra.[1] Magyarországon a 19. század tájékán terjedt el a manapság igen népszerű finomság; az étel eredetéről számos teória létezik; a közismert legenda szerint Marie Antoinette francia királynéhez köthető az elterjedése, mások szerint pedig Bécsből származik.[2] Kedvelt változatai a képviselőfánk, a forgácsfánk, a farsangi fánk, a csőregefánk, illetve a szalagos fánk. Magyarországon a fánk fogyasztása a farsanghoz kötődik: a farsangi fánk népszerű böjt előtti csemege, ekkor a keresztény hagyományok szerint érdemes minél több fánkot enni a falánk élvezetek megvonása előtt. A népi hiedelmek szerint a fánk a párkeresés egyik szimbóluma: a lányok egy-egy fánk ajándékba adásával jelezték a fiúknak szimpátiájukat.
A szalagos fánk elnevezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A farsangi "szalagos fánk" elnevezés a fánk oldalán húzódó, világosabb sávnak köszönhető, amit akkor kap a fánk, amikor az olajban sütik, ugyanis azon a szakaszon kevesebb forróság éri az ételt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "FÁNK szó jelentése". fank.szojelentese.com. Hozzáférés: 2019. október 5.
- ↑ Megosztom, A. mulatságok étele 2018 01 25 15:30. "A fánk legendája: honnan származik a farsangi sütink?". FEOL. 2020. szeptember 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. október 5.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link)