Kára
| Kára | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Tabi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Füzesi Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7285 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 59 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 8,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 37′ 02″, k. h. 18° 00′ 38″46.617219°N 18.010681°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 02″, k. h. 18° 00′ 38″46.617219°N 18.010681°E | |||
 Kára
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Kára weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kára témájú médiaállományokat. | |||
Kára község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tabtól délre, Miklósi és Szorosad közt fekvő település. Központján a Szorosadtól Kapolyig húzódó, a 6508-as és 6511-es utakat összekötő 6516-os út halad végig.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kára nevét már a tatárjárás előtti korszakban említették az oklevelek. Első alkalommal 1138-ban a dömösi prépostság irataiban szerepelt, Villa Kara néven.
1229-től a székesfehérvári káptalan tulajdona, de 1294-ben még a somogyi várnak is voltak itt tartozékai. Neve 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, tehát már ekkor egyházas hely volt. Az 1336 évi adatok szerint a pannonhalmi apátságnak is voltak itt jobbágyai, 1466-ban pedig a pannonhalmi apátság birtoka volt. 1489-ben Szerdahelyi István birtokai között sorolják fel, 1485-ben pedig egy Kiskara nevű falu királyi birtokként szerepelt. Az 1536 évi adólajstrom a pannonhalmi apátság, Dereskei Pál és Ispán András birtokaként említette.
A török hódoltság idején Kára elnéptelenedett, s még 1757-ben is puszta volt. A török kiűzése után a Zichy család birtoka lett a földterület és ekkortól népesült be ismét. A földesúr római katolikus vallású németeket telepített be, akiknek hatévi adókedvezményt ígért.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a 245 lelket számláló lakosság fele németajkú volt.
1858-ban a jobbágyfelszabadítás idején több mint ötven telket különítettek el.
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 292 lakosából 139 magyar, 153 német volt. Ebből 271 római katolikus, 12 evangélikus, 5 izraelita volt.
1950-ben Szorosaddal közös tanácsot alakítottak, később a törökkoppányi közösségbe olvadt bele a falu közigazgatása. Önállóságát a rendszerváltáskor kapta vissza, élete azonban szorosan kötődik szomszédjaihoz: közös körjegyzőséget tartanak fenn Törökkoppánnyal és Szorosaddal.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Ifj. Hoffmann Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Ifj. Hoffmann Ferenc (független)[4]
- 1998–2002: Ifj. Hoffmann Ferenc (független)[5]
- 2002–2006: Ifj. Hoffmann Ferenc (független)[6]
- 2006–2010: Hoffmann Ferenc (független)[7]
- 2010–2014: Hoffmann Ferenc (független)[8]
- 2014–2019: Hoffmann Ferenc (független)[9]
- 2019–2024: Füzesi Tamás (független)[10]
- 2024– : Füzesi Tamás (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 47 | 45 | 45 | 27 | 40 | 45 | 42 | 54 | 59 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 4,3% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,6%, református 4,3%, görögkatolikus 2,2%, felekezet nélküli 8,7% (2,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 5% németnek, 2,5% cigánynak, 02,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 80% volt római katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (12,5% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Karai László budai prépost Káráról származott. A 15. század második felében Rómában megismerkedett Hess Andrással, akit 1471 tavaszán elhívott Budára és létrehozta az első magyar nyomdát. Ebben a nyomdában készült el 1473-ban a Chronica Hungarorum (Budai krónika).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Kára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 8.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "Kára települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Kára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 29.
- ↑ "Kára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 9.
- ↑ "Kára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 9.
- ↑ "Kára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 9.
- ↑ "Kára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 14.
- ↑ "Kára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. január 26.
- ↑ "Kára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 22.
- ↑ Kára Helységnévtár
- ↑ Kára Helységnévtár
