Román lej
| Román lej (leu românesc (románul)) | |
 | |
| 500 lejes bankjegy | |
 | |
| 50 bani | |
| ISO 4217 kód | RON |
| Devizajel | lei |
| Ország |  Románia |
| Használat kezdete | 1867. április 22. |
| Infláció | |
| Mértéke | -3,5% [1] |
| Árfolyam | |
| Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
| Váltópénz | |
| bani (b) | 1/100 |
| Érmék | |
| Használatban | 1, 5, 10, 50 bani |
| Bankjegyek | |
| Használatban | 1, 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 lei |
| Kibocsátó | |
| Központi bank | Banca Națională a României Weboldala |
| Bankjegynyomda | Banca Națională a României Weboldala |
| Pénzverde | Monetăria Statului Weboldala |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Román lej témájú médiaállományokat. | |
A román lej (románul: leu românesc; többes száma románul: lei) Románia 1867. április 22. óta – megszakításokkal – hivatalos pénzneme, váltópénze a bani (románul: ban, régebben banu, többes száma bani). A leu szó románul oroszlánt jelent (hasonlóan a bolgár lev pénznévhez), míg a ban szó románul pénzt jelent.
A magyarban használt lej és bani szavak a román többes szám (helytelen) átvételéből erednek, de mára teljesen szokásossá váltak. A lej forma honosodott meg a lengyel és az orosz nyelvben is. A 2005-ös pénzreform utáni lejt szokásos erős lejnek vagy kemény lejnek is nevezni.
Románia Európában elsőként tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A név a 17. századra vezethető vissza, ekkor a román fejedelemségekben főként oroszlános mintájú holland tallérok (leeuwendaalder) forogtak, melyeket leinek, azaz oroszlánoknak neveztek. A név lassan a pénz általános megnevezésévé vált, majd 1880-ban hivatalosan is a nemzeti valuta nevévé tették, bár voltak kísérletek arra, hogy románosabb nevet válasszanak a pénznek, például Român a frank mintájára.
A lej elértéktelenedése az 1989-es rendszerváltás után öltött rohamos mértéket, azelőtt a román kommunista gazdaságpolitika nem volt hajlandó a (normális mértékű) inflációt mint a gazdaság működésének velejáróját tudomásul venni. A román lej más valutákkal szemben túlértékelt volt, átváltani amúgy sem lehetett, belföldön pedig a mesterségesen alacsonyan tartott árakhoz siralmas árukínálat párosult. Így – bár Romániát sok rendszerváltó állam irigyelte például a gyakorlatilag nulla külső adóssága miatt – a tartós hiánygazdaság és a magas infláció végigkísérte a rendszerváltást követő évtizedet.
A jegybank papírpénz-forgalombahozatali politikáján olykor a meggondolatlanság tükröződött. Az 1996-tól kezdődően kibocsátott új bankjegysor tagjai alig egy-két évig voltak forgalomban, amikor elhatározták, hogy a későbbiekben műanyagból gyártják a bankjegyeket. Sok vita övezte a jelenlegi pénzreformot is, a fő kérdés az volt, hogy érdemes-e bevezetni új lejt, ha a végső cél az euró. Az is máig vitatott, hogy helyes-e olyan nagy értékű bankjegyet forgalomba hozni, mint az 500 lejes (értéke majdnem 38 000 forint, ma 100 euró), holott a régi egymilliós (= 100 új lej) bankjegyek is alig forogtak, és jó részük első útja a banki trezorból a megsemmisítőbe vezetett a pénzreform után.
Románia Európában elsőként tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára, 1999-ben hozták forgalomba az elsőt, 2000 ROL címletűt, és 2001-re már az összes címletet polimer alapanyagúra cserélték. Ezt a gyakorlatot azóta is csak az Egyesült Királyság követte Európában 2016-ban. (Ausztráliában 1992 óta.)
A jelenlegi lejt a 2005. július 1-jei pénzreform eredményeként vezették be: 1 új lej = 10 000 régi lej. A régi valuta ISO 4217-kódja ROL volt, az új valuta kódja pedig RON. A régi bankjegyek 2007. január 1-jétől már csak a Román Nemzeti Bank fiókjaiban válthatók át újra.
Románia 2015-ben tervezte bevezetni az eurót,[3] de 2012 novemberében a jegybankelnök megváltoztatta korábbi nyilatkozatát, mert az euró helyzete válságos volt.[4] 2014-ben bejelentették, hogy 2019. január 1-jével tervezi az ország bevezetni az európai valutát.[5] 2016 tavaszán a Román Nemzeti Bank alelnöke, Bogdan Olteanu úgy vélte, leghamarabb a 2020-as évek közepén tudnák bevezetni az eurót, feltéve, ha megkezdik rá a felkészülést.[6] 2024-ben már úgy vélték, reálisabb a 2030-as évek eleje az euró bevezetésére.[7]
2018 óta a bankjegyeket és az érméket a módosított román címerrel bocsátják ki.[8]
Érmék
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A román lej pénzérméi a 2005-ben bevezetett román valuta készpénzállományának részét képezik. Egy, öt, tíz és ötven bani névértékű érméket hoztak forgalomba. Az érméket nem kevés kritika érte silány anyaguk és jellegtelen küllemük miatt: felületük gyorsan oxidálódik, hasonlóságuk pedig megnehezíti a gyengén látók számára a címletek megkülönböztetését. A tíz lejes bankjegy forog a legjobban és az is a leggyakoribb. Az egybanis érme alig forog, sem a bankszektor, sem a közforgalom nem tart rá igényt, az árakat szinte mindig 5 banira kerekítik.[9]
| Kép | Névérték | Műszaki paraméterek | Leírás | Dátumok | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átmérő | Vastagság | Tömeg | Összetétel | Perem | Előlap | Hátlap | Első veret | Kibocsátás | ||
 |
1 bani | 16,75 mm | 1,6 mm | 2,4 g | 100% Fe Bevonat: sárgaréz |
Sima | ROMANIA1, címer, verési évszám | Értékjelzés | 2005. | 2005. július 1. |
 |
5 bani | 18,25 mm | 2,78 g | 100% Fe Bevonat: Cu |
Recés | |||||
 |
10 bani | 20,50 mm | 1,8 mm | 4,0 g | 100% Fe Bevonat: Ni |
Felváltva sima és recés | ||||
|
50 bani | 23,75 mm | 1,9 mm | 6,1 g | 80% Cu 15% Zn 5% Ni |
ROMANIA * ROMANIA * | ||||
Megjegyzés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ROMANIA (angolul) = Románia
Bankjegyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2005-ös sorozat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Érdekesség, hogy az euróbankjegyek és a román lej bankjegyek némely címleteinek méretei megegyeznek. Pl. az 1 lejes ugyanakkora, mint az 5 eurós.
2021-ben új, 20 lejes bankjegyet bocsátottak ki, amelyen Ecaterina Teodoroiu arcképe látható.[10]
| Kép | Névérték | Méret | Szín | Leírás | Dátumok | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Előlap | Hátlap | Előlap | Hátlap | Kibocsátás | Visszavonás | |||
 |
 |
1 lej | 120 × 62 mm | zöld | Nicolae Iorga | Curtea de Argeș-i kolostor | 2005. július 1. | forgalomban |
 |
 |
5 lej | 127 × 67 mm | ibolya | George Enescu | Román Athenaeum | ||
 |
 |
10 lej | 133 × 72 mm | narancssárga | Nicolae Grigorescu | Olténiai ház | ||
 |
 |
20 lej | 136 x 77 mm | olivazöld | Ecaterina Teodoroiu[11] | Mărășești-i mauzóleum | 2021. december. 1. | |
 |
 |
50 lej | 140 × 77 mm | sárga | Aurel Vlaicu | Vlaicu II repülőgépterv | 2005. július 1. | |
 |
 |
100 lej | 147 × 82 mm | kék | Ion Luca Caragiale | A régi román nemzeti színház | ||
 |
 |
200 lej | 150 × 82 mm | barna | Lucian Blaga | Hamangia kultúra | 2006. december 1. | |
|
 |
500 lej | 153 × 82 mm | világoskék | Mihai Eminescu | A iași-i egyetem könyvtára | 2005. július 1. | |
Emlékbankjegyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Kép | Névérték | Méret | Szín | Leírás | Dátumok | Megjegyzések | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Előoldal | Hátoldal | Előoldal | Hátoldal | nyomtatás | kibocsátás | ||||
| 130 lej | rózsaszín | 2011 | 2011 | A Román Nemzeti Bank 130 éves fennállása alkalmából.[12] | |||||
 |  | 100 lej | 147 × 82 mm | rózsaszín | I. Ferdinánd és Mária királyné, gyulafehérvári román nagygyűlés | Királyi menet Bukarestben 1918. december 1-jén | 2018 | 2018. december 1. | A gyulafehérvári román nagygyűlés 100. évfordulója alkalmából.[13] |
 |  | 100 lej | 147 × 82 mm | rózsaszín | Ion I. C. Brătianu és az I. Károly-rend pecsétje | Képviselők Gyűlésének Palotája (ma a Patriarchátus Palotája); I. Károly-rend pecsétje (hátsó oldala) | 2019 | 2019. december 1. | A gyulafehérvári román nagygyűlés 101. évfordulója alkalmából.[14] |
 |  | 20 lej | 168 x 96 mm | kék | Az ipar és a kereskedelem allegorikus fiatal férfi alakjai | Traianus római császár, névérték | 2021 | 2021. december 1. | Az 1881-es 20 lejes bankjegy polimer másolata. Az első romániai bankjegyek nyomtatásának 140. évfordulója.[15] |
 |  | 100 lej | 147 × 82 mm | rózsaszín | I. Károly király és aláírása; jelenet a Román Függetlenségi Háborúból ; az eredeti Román Csillag Rend hátoldala | Peleș vára , I. Károly király szobra Peleșen és I. Károly király hídja | 2024 | 2024. december 1. | I. Károly király születésének 185. évfordulójának alkalmából.[16] |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ www.tradingeconomics.com, 2016 május
- ↑ "tízéves a műanyag bankjegy". 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. augusztus 15.
- ↑ "Híradó". 2013. május 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 24.
- ↑ nem lesz román euró 2015-ben
- ↑ "román euró 2019". 2014. november 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. november 20.
- ↑ "Olteanu: még 10 év felkészülésre van szükség az euró bevezetéséhez". transindex.ro. 2016. április 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 20.
- ↑ Leghamarabb a jövő évtized első felében cserélhetjük euróra a lejt- a Maszol.ro portálról (magyarul)
- ↑ "Romania new crowned eagle notes reportedly introduced 01.01.2018". 2018. január 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. január 7.
- ↑ (románul) Gândul, Moneda de 1 ban n-are căutare Archiválva 2007. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, November 3., 2005
- ↑ Romania new 20-leu note (B293a) confirmed introduced on 01.12.2021
- ↑ Banca Națională a României (2019. július 31.). "Comunicat de presă privind lansarea în circulație a bancnotei de 20 de lei, în cursul anului 2020". Bnro.ro. Hozzáférés: 2019. augusztus 1.
- ↑ "Romania new 130-ani commemorative note confirmed". 2012. október 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. február 29.
- ↑ "Romania new 100-leu numismatic product (BNP202a) confirmed introduced 01.12.2018". 2019. augusztus 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. augusztus 2.
- ↑ "Romania new 100-leu numismatic product".
- ↑ "Romania new 20-leu numismatic product".
- ↑ "Romania new 100-leu numismatic product".
