Szelecske

Szelecske (Sălișca)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Kackó
Rang	falu
Községközpont	Kackó
Irányítószám	407182
SIRUTA-kód	57341
Népesség
Népesség	545 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	37 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′ 16″, k. h. 23° 49′ 26″47.22113, 23.823796
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelecske témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szelecske (románul: Sălișca) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

Déstől északnyugatra, a Szamos jobb parti úttól északra, a rajta keresztül folyó Szelecskepataka két partján fekvő település.

Nevének eredete

A román "seliska és seliscsa" változata, melynek jelentése magyarul szállás, falu.

Története

Szelecske nevét 1405-ben említette először oklevél v. olachalis Zelechke néven. Későbbi névváltozatai: 1467-ben Zerechke, 1553-ban Zelecske, 1576-ban Zelechey, 1593-ban Zeletska, 1615-ben Szeliczke, 1642-ben Zelechyke (Kádár VI. 97), 1733-ban Szeletske, 1750-ben Szeleska, 1808-ban Szelecske, Szelicska, 1913-ban Szelecske.

Szelecske kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt, és azután is, hogy 1405-ben Zsigmond király új adomány cimén a losonczi Bánffyaknak adományozta. 1467-ben Bánffy István, fia László és Bánffy Dezső fiai László és Zsigmond a király ellen fellázadtak, hűtlenségük miatt Mátyás király birtokaiktól megfosztotta őket és Szerdahelyi Kiss Jánosnak és testvérének Mihálynak adományozta. 1553-ban Csicsóvár tartozéka, vajdája Petrikán János, de volt kenéze is. 1576-ban tanúk vallomása szerint e falu a dési sókamarához tartozott Kristóf deák idejében, a szolgálatot itt rótta le. 1607-ben a Sárközyeké, 1658-ban a Szalárdy és Sárközy családoké, 1744-ben birtokosai szelecskei Vasas József, Csikos Pál, Salánki Gábor, néhai Salánki József özvegye Makrai Zsuzsánna és gyermekeik: Salánki Gábor, József és Sára mind a Sárközy család női ágán lévők.

1848 november havában az itteni Urban által fellázított románok a Katona Miklós táborából Désről kivert és elmaradozott honvédeket több szomszédos községbeliekkel együtt kegyetlenül legyilkolták, ezen kivül raboltak Bem bejöveteléig; számos barmot s rablott javakat találtak meg náluk 1849-ben. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott. 1910-ben 612 lakosából 133 magyar, 20 német, 453 románromán volt. Ebből 403 görögkatolikus, 109 református, 63 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek

• Református temploma
• Görögkeleti ortodox temploma

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája

Szelecske egy régi térképen