Szivác
| Szivác (Sivac, Сивац) | |
 | |
| Sziváci református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Nyugat-bácskai |
| Község | Kúla |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 25223 |
| Körzethívószám | +381(0)25 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 58,9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 103 m |
| Terület | 152,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 15″, k. h. 19° 22′ 47″45.704200°N 19.379700°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 15″, k. h. 19° 22′ 47″45.704200°N 19.379700°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szivác témájú médiaállományokat. | |
Szivác (szerbül: Sivac, Сивац ) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben. Közigazgatásilag Kúla községhez tartozik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ószivác
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét az 1590. évi török defterek említették először, a régi Telek nevén, 31 adózó házzal, miből világos, hogy a szerbek a régi Telek vagy Telekháza helyére telepedtek le. Ez ugyanis a mohácsi vész előtt mezőváros volt, 1462-ben talán királyi birtok, 1494-ben a Vingarti Geréb családé, 1500-ban pedig Enyingi Török Imre birtoka, aki azt Corvin Jánostól kapta. Ezután több birtokosa is volt, mígnem 1590-ben helyét Szivácz váltja fel. Valószínű tehát, hogy e tájban alakúlt Szivácz falu szerbekből. 1650-ben egy Sovácz nevű falu, bizonyára - Szivácz, - az érseknek dézsma fejében hét forintot fizetett. 1652-ben Szivácz helység gróf Wesselényié volt. Az 1699. évi első összeírásban Szivácz falu 34 gazdával van felvéve, ami akkor igen tekintélyes szám volt. Hihetőleg Rákóczi seregeinek pusztításai következtében a falu népessége megapadt és 1715-ben csak 28 adófizetőt írtak össze itt. 1717-ben Sziváczot az új Bodrog vármegyébe osztották be.
1730-ban a vármegye itt tartotta közgyűlését. 1740-ben négy szerb pap volt Szivácon. Az 1768. évi kamarai térképen a falu a mai helyén van feltüntetve a Telecskán, 50 szerb és néhány magyar családdal. Az 1904. évi miniszteri rendelet szerint hivatalos neve: Ószivác.
Ószivácon az 1900. évi népszámláláskor 7200 lakosa volt 1385 házban. Anyanyelv szerint: 1036 magyar, 2675 német, 3477 szerb, 12 egyéb. Vallás szerint: 1644 római katolikus, 3429 görög keleti, 115 ág evangélikus, 1800 református, 130 izraelita, 77 egyéb volt.
Újszivác
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a helység 1786 tavaszán alakult református német telepesekből. akik Ósziváczon külön telepedtek le. 130 telkes gazda és öt házas zsellér voltak az első lakosok.
Demográfiai változások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 11 029 | 11 105 | 11 448 | 10 649 | 9979 | 9514 | 8992[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 5179 | 57,59 |
| Montenegróiak | 2703 | 30,06 |
| Magyarok | 425 | 4,72 |
| Horvátok | 162 | 1,80 |
| Jugoszlávok | 54 | 0,60 |
| Cigányok | 49 | 0,54 |
| Macedónok | 49 | 0,54 |
| Németek | 13 | 0,14 |
| Ruszinok | 12 | 0,13 |
| Ukránok | 9 | 0,10 |
| Goránok | 8 | 0,08 |
| Bunjevácok | 7 | 0,07 |
| Szlovákok | 6 | 0,06 |
| Szlovének | 4 | 0,04 |
| Muzulmánok | 4 | 0,04 |
| Románok | 3 | 0,03 |
| Bolgárok | 1 | 0,01 |
| Bosnyákok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[2] |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
