Mátételke
| Mátételke | |||
 | |||
| A Kígyós-főcsatorna a Nepomuki Szent János-szoborházzal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Bácsalmási | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagyné Berki Erika (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6452 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 447 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 17,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 09′ 40″, k. h. 19° 16′ 44″46.161000°N 19.279000°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 40″, k. h. 19° 16′ 44″46.161000°N 19.279000°E | |||
 Mátételke
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
| |||
| Mátételke weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mátételke témájú médiaállományokat. | |||
Mátételke (horvátul: Matević[3]) község Bács-Kiskun megye Bácsalmási járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mátételke község Bács-Kiskun megye déli részén, a Bácskában található nagy múltú település, amely a történelem folyamán többször újratelepült. A falu Bácsalmástól északnyugatra 9, Bajától 28, az 55-ös főúttól 2,5 kilométerre fekszik.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község legfontosabb megközelítési útvonala az 5504-es út, ezen érhető el Tataháza és Bácsbokod felől is; az északi határában elhaladó 55-ös főúttal az 55 101-es számú mellékút kapcsolja össze.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Korábbi neve Matheovics volt, 1904-től nevezik hivatalosan Mátételkének.
Első okleveles említése 1651-ben kelt, e szerint Bornemisza polgár Pál végrendeleteiben leányaira hagyományozta Matheovics pusztát.
1662-ben I. Lipót Vattay Pálnak adományozta, majd a bajai Czobor uradalomhoz tartozott. Többszöri tulajdonosváltás után 1744 Csejtey Pál alispán és Latkoczi Mihály vármegyei ügyés bérelték, majd egy részre 1747-ben Piukovics János birtokába került.
1749-ben a Csejteyek a puszta keleti felét eladták a Piukovics családnak, akik 1779-ben kapták meg a donációt.
Ezután 1877-ben báró Rudics József almási birtokos adományából megépült Matheovicson az iskola, ahol dalmát és magyar nyelven tanított egy tanító.
1927 óta postakirendeltség működik a faluban. 1927-ben községházát és jegyzőlakot, 1929-ben egytantermes iskolát és tanítólakást építtetett a község.
1928-ban mezőgazdasági szeszgyárat létesítettek. Gazdakör működött, amelynek 1929-től könyvtára is volt.
A levente egyesület részére 1931-ben építették a lőteret.
A falu római katolikus temploma közgazdálkodásból, 1936-ban épült, és egy ideig saját plébánossal, egyházközségként működött. 2006-ban a községben két kiskereskedelmi bolt és két vendéglátóhely működött.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Piukovics Béla (független)[4]
- 1994–1998: Piukovics Béla (független)[5]
- 1998–2002: Piukovics Béla (független)[6]
- 2002–2006: Bényi Józsefné (független)[7]
- 2006–2010: Bényi Józsefné (független)[8]
- 2010–2014: Bényi Józsefné (független)[9]
- 2014–2019: Nagy Noémi (független)[10]
- 2019–2024: Nagy Noémi (független)[11]
- 2024– : Nagyné Berki Erika (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 476 | 492 | 483 | 492 | 444 | 446 | 462 | 449 | 447 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 1,7% cigánynak, 1,1% horvátnak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,5%, református 4,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,8% (14,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 1,1% németnek, 0,7% horvátnak, 0,2% szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,3% volt római katolikus, 2,7% református, 0,7% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 17,1% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus temploma - 1936-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Mátételke települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 29.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005". Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. 2020. április 17. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 28.
- ↑ "Mátételke települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Mátételke települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 9.
- ↑ "Mátételke települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 22.
- ↑ "Mátételke települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 22.
- ↑ "Mátételke települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 22.
- ↑ "Mátételke települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 27.
- ↑ "Mátételke települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 10.
- ↑ "Mátételke települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 29.
- ↑ Mátételke Helységnévtár
- ↑ Mátételke Helységnévtár
