Ugrás a tartalomhoz

Uszód

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uszód
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Uszód címere
Uszód címere		 Uszód zászlaja
Uszód zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállásközség
PolgármesterBedi Gyula (független)[1]
Irányítószám6332
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség833 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′, k. h. 18° 55′46.566667°N 18.916667°EKoordináták: é. sz. 46° 34′, k. h. 18° 55′46.566667°N 18.916667°E
Uszód (Bács-Kiskun megye)
Uszód
Uszód
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Uszód weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Uszód témájú médiaállományokat.

Uszód (horvátul: Vusad) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye nyugati szélén, a Duna bal partján fekszik, Kalocsától északnyugatra, Dunaszentbenedek és Foktő között. Külterületei messze elnyúlnak kelet felé, így abban az irányban határos Dunapatajjal, Géderlakkal és Szakmárral is.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen, annak főutcájaként a Dunapataj-Kalocsa közt húzódó 5106-os út húzódik végig, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Külterületeit érinti az 51-es és az 512-es főút, illetve az 5122-es út is, egykori hajókikötőjéhez pedig az 51 349-es számú mellékút vezet.

Vasútvonal nem érinti, bár egykor a községen keresztül tervezték elvezetni a Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonalat.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uszód mai formájában már a 16. században fennállt. 1599 tavaszán a dunai naszádosok, a hajdúk támogatásával, Pálffy Miklós vezérlete alatt fényes győzelmet arattak a törökökön, akiknek élelemszállító hajóit Foktő és Uszód között szétverték.

A török kor óta a helység a kalocsai érseki uradalomhoz tartozott. 1691-ben egynegyed, 1695-ben háromnegyed portával adóztatták meg. 1715-ben 17, 1720-ban 15 magyar háztartást írtak össze e helységben, melyhez ekkor a Szatmár, Szent-Gál és Pálfölde nevű puszták tartoztak, 1832-ben azonban az érsekség és a főkáptalan között történt megosztás alkalmával a főkáptalan birtokába került.

A település református egyháza 1659-ben már fennállt, de mostani temploma 1790-ben épült, anyakönyveit 1783-ban nyitották meg. A római katolikusok plébániája 1870-ben alakult, az anyakönyveik pedig 1871-ben kezdődtek. A településen a határrendezés 1864-ben történt. Pár évvel később, 1875-ben nagy árvíz sújtotta, mely sok kárt okozott.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt vármegye Kalocsai járásához tartozott.

1910-ben 2257 magyar lakosa volt. Ebből 663 római katolikus, 1541 református, 40 izraelita volt.

A település Kara nevű dűlője egy elpusztult falu emlékét őrzi.

A Duna egyik nagy kanyarulatában fekvő Uszód vidékét Jókai Mór is megörökítette egyik novellájában:

"… Paks alatt nyoma sincs már annak a híres várnak, melyet I. Lajos királyunk adományozott Apostagi Zemplén vitéznek, ki a tatárok elleni harcában életét mentette meg, sem annak az apátságnak, melynek alapító levele a Vatikán levéltárában őriztetik. Vár és kolostor fölött a vizafogók nádsövényei láthatók manapság. Kerülik a veszedelmes helyet a hajósok. Szent-Benedek és Uszód határában két nagy domb van. Várak voltak. A Duna ledöntötte őket, betakarta iszappal. A két falu házai cölöpökre vannak építve. A Duna minden évben végigsöpör rajtuk. Olyankor arra a két dombra menekülnek, s onnan kiabálnak egymáshoz kötekedve: -Úsztok uszódiak! Buktok benedekiek! …"

(Jókai novellák I. kötet 107-108. lap - Centenáriumi kiadás)

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Okvátovity István (független)[3]
  • 1994–1998: Ifj. Bedi Gyula (független)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Bedi Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Bedi Gyula (független)[6]
  • 2006–2010: Bedi Gyula (független)[7]
  • 2010–2014: Bedi Gyula (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Bedi Gyula (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Bedi Gyula (független)[10]
  • 2024– : Bedi Gyula (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
1056
1044
922
884
858
846
846
816
833
201320142018202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,4%, református 36%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,8% (20,5% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,6% németnek,0,2% szerbnek, 0,1% románnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,1% volt református, 26,8% római katolikus, 13,3% református, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 12,2% felekezeten kívüli (30,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Benedek Péter Emlékház, amelyet egy régi, műemlékké nyilvánított népi lakóházban rendeztek be[13]
  • A római katolikus templom 1872-ben épült.
  • A református templom 1790-ben épült.
  • A templom melletti két emlékmű
  • Uszódi népviselet és néptánc („gubbantós”)[14]

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Uszód települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 1.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Uszód települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Uszód települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 13.
  5. ↑ "Uszód települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 6.
  6. ↑ "Uszód települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 6.
  7. ↑ "Uszód települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 6.
  8. ↑ "Uszód települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 27.
  9. ↑ "Uszód települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 13.
  10. ↑ "Uszód települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 8.
  11. ↑ Uszód Helységnévtár
  12. ↑ Uszód Helységnévtár
  13. ↑ "A ház adatlapja". muemlekem.hu. Hozzáférés: 2019. november 8.
  14. ↑ "Uszódi "Gubbantós"". Uszód.hu. 2019. november 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 8.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Uszód&oldid=29406351”