Ugrás a tartalomhoz

Méhészudvarnok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Méhészudvarnok (Dvorníky-Včeláre)
Méhészudvarnok zászlaja
Méhészudvarnok zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1314
PolgármesterWaldemar Vislay
Irányítószám044 02
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség550 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság204 m
Terület13,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 20° 50′ 20″48.600000°N 20.838889°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 20° 50′ 20″48.600000°N 20.838889°E
Méhészudvarnok weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Méhészudvarnok témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Méhészudvarnok (másképp Szádudvarnok-Méhész,[2] szlovákul: Dvorníky-Včeláre) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Kassától 37 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

A falu területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban és a korai bronzkorban is éltek emberek.

A 13. században királyi birtokként Torna várának uradalmához tartozott. Szádudvarnokot 1314-ben említik először, a 14. században több birtokosa volt. 1440-től Bebek Imre tulajdona, majd a Giskra János vezette husziták foglalják el. 1476-tól a Szapolyai családé, majd 1536-tól ismét a Bebekeké.1598-ban 52 lakott és 5 lakatlan ház állt a településen. 1617-ben Keglevich Miksa vásárolta meg. A 18. században magyar-szlovák vegyes lakosságú falu magyar többséggel. 1828-ban 89 házában 698 lakosa volt, többségben római katolikusok.

Méhészt 1314-ben „Othelek" néven említik először. 1345-ben Méhészi Péter fia János birtoka. 1430-ban nyolc portája volt. A 15. század közepéig a Méhészieké, majd a Szádelői, Szentkirályi és Kálnai családé. 1512-től a Nádasdyaké, 1606-tól a Monoki, 1660-tól a Helmeci család birtoka. A későbbiekben is több tulajdonosa volt. 1828-ban 25 házában 233 lakos élt, többségben kálvinista magyarok.

A trianoni diktátumig mindkét település Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Szádudvarnok, Méhész és Szádelő községeket 1964-ben Zádielske Dvorníky néven egyesítették, majd Szádelő kiválása után 1990-ben a Dvorníky-Včeláre nevet kapta.

Népességi statisztikák (10 év)[3]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság429430480550
Különbség +0,23 % +11,62 % +14,58 %
Népességi statisztikák[3]
Év2024.2025.
Lakosság543550
Eltérés+1,28 %

1910-ben Szádudvarnokon 442-en, Méhészen 125-en, túlnyomórészt magyarok laktak.

2001-ben 445 lakosából 303 magyar és 140 szlovák.

2011-ben 434 lakosából 276 magyar és 128 szlovák.

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Misad, Katalin (2021). "A szlovákiai magyar írásgyakorlat helyesírási jellemzői a szlovák nyelv hatásának tükrében.". Magyar Helyesírás (PDF). lekt. Németh Takács Henrietta. Pozsony: Szenci Molnár Albert Egyesület. 5–6. o. ISBN 978-80-973425-7-9. Hozzáférés: 2022. szeptember 2.. Ebben az egykor önálló, de a közelmúltban közigazgatásilag egyesített községek magyar nevének írásmódja ahhoz a szlovák helyesírási szabályszerűséghez igazodik, mely szerint az ilyen névformákban kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az összevont helységek nevét, pl.: Dvorníky-Včeláre → Szádudvarnok-Méhész, Perín-Chym → Perény-Hím. {{cite book}}: Unknown parameter |subtitle= ignored (súgó); line feed character in |quote= at position 87 (súgó)
  3. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]