Rozgony
| Rozgony (Rozhanovce) | |||
| Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök Rozgonyban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1270 | ||
| Polgármester | Viktor Gazdačko | ||
| Irányítószám | 044 42 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2671 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 101 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 218 m | ||
| Terület | 22,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Rozgony weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rozgony témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||

Rozgony (szlovákul: Rozhanovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Írásban 1270-ben „Ruzgun” néven említik először: ekkor V. István király a falut más birtokokkal együtt a Fejér megyéből származó Básztélyi család tagjának, László herceg főpohárnok mesterének, Reinold magiszternek adta. Ők a 14. század első felében már Rozgonyiaknak nevezték magukat, és a család ezen a néven emelkedett a 15. századi magyar arisztokrácia élvonalába.
1312. június 15-én határában verte le Károly Róbert Aba Amadé fiainak Csák Máté segítette seregét (lásd: rozgonyi csata).
A pápai tizedjegyzék szerint már 1332-ben volt temploma. Ez idő tájt közepes jelentőségű falunak számított, évi átlag 15 garas pápai tizeddel (összehasonlításképpen: Kassa: 552, Gönc 107, Szepsi 96, Szikszó: 49 garas).
1363-ban két faluként – Kis- és Nagyrozgony – említik. 1427-ben 44 portát számláltak a településen, melyből Rozgonyi János 25, Rozgonyi György 10, az egri püspökség 9 portával rendelkezett. Portánként 5 személlyel számolva ez mintegy 220 lakost jelent. Kisrozgonynak 6 portája volt Rozgonyi János birtokában. A 16. századtól Kisrozgonyt már nem említik. 1553-ban Rozgonynak 23 portája volt. 1598-ban 72 ház állt a településen. 1746-ban vegyes szlovák-magyar lakosságú falu volt; lakosainak többsége katolikus.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROZGONY. Roszonovecz. Tót falu Abaúj Várm. földes Urai Sós, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, vidékje nevezetes; fekszik Felső-Olcsvához közel, mellynek filiája; határja ha jól míveltetik, elég jól termő; vagyonnyai külömbfélék, és középszerűek.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában már szlovák faluként említették: „Rozgony, (Roschanovec), tót falu, Abauj vgyében, a Tarcza völgyében, ut. p. Kassához 1 1/4 órányira: 1027 r. kath., 66 evang., 50 ref., 230 zsidó lak. Kath. fil. templom. Synagóga. – Szántófölde sok, s trágya után jól fizet; rétjei kétszer kaszálhatók; erdeje elég; vizimalma van. Itt verte meg tökéletesen I. Károly az elhatalmasodott Trencsényi Mátét 1312-ben junius 15-én, sokat tevén e győzelemre az itteni bátran viaskodó szepesi nemesség, s a 16 szepesi városok serege. A réteken maig is látszanak sánczok nyomai, s a szántóföldeken fegyvereket, régi hadi készületeket gyakran találnak. F. u. Van Dernath, István, gr. Keresztesy, Csányi, Kenessey, Vouvermans, Desseöffy, Klestinszky, Kelcz, Melczer, Lánczy, Zombory, Hreblay.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Rozgony, mely körjegyzőség székhelye, 154 házzal, 1070 tótajku lakossal bir. Posta helyben van, táviróállomása Kassa. Kelcz Andor földbirtokos csinos régi nemesi kúriáját, mely szép parkban áll, Kelcz Zsigmond építtette a mult század közepe táján. A faluban 20 lóerőre berendezett szeszgyár is működik.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2052 | 2141 | 2401 | 2671 |
| Különbség | +4,33 % | +12,14 % | +11,24 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2632 | 2671 |
| Eltérés | +1,48 % |
1880-ban 927-en lakták, ebből 793 szlovák és 50 magyar anyanyelvű.
1890-ben 1070 lakosából 965 szlovák és 51 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 1063-en lakták: 820 szlovák és 152 magyar anyanyelvű.
1910-ben 1021-en lakták, ebből 803 szlovák és 121 magyar anyanyelvű.
1921-ben 1057 lakosából 943 csehszlovák és 56 magyar volt.
1930-ban 1133-an lakták, ebből 1081 csehszlovák és 12 magyar.
1991-ben 2023 lakosából 1904 szlovák és 4 magyar volt.
2001-ben 2062 lakosából 1998 szlovák és 5 magyar volt.
2011-ben 2255 lakosából 2062 szlovák és 7 magyar.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1838-ban Horovitz Lipót festőművész.
- Itt született 1869-ben Szamolányi Gyula költő.
- Itt hunyt el 1312-ben Szép Aba Csák Máté egyik familiárisa és seregvezére.
- Itt bérelt birtokot Kerényi Frigyes (1822-1852) költő, műfordító, ügyvéd.
- Itt szolgált Filepszállási Gergely (17. század) református lelkész, imaszerző.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ "Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2018. május 26.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. ISBN 963 05 1461 3
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Képes ismertető (szlovákul)
- Obce info.sk[halott link]
- E-obce.sk Archiválva 2009. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben

