Mint malom a pokolban – Terék Anna Jég című regényéről

Terék Anna: Jég, 2026, Jelenkor

A történelem partokat bontó, árvízi nyomása, mindent magával sodró, az ószövetségi próféciákra, az Úr lesújtó haragjára rezonáló rombolása hömpölyög végig Terék Anna könyvén. – Terék Anna Jég című könyvéről Jánossy Lajos írt kritikát.

Valamit az időről – Vida Kamilla Demográfiai csúcs című kötetéről

Vida Kamilla: Demográfiai csúcs, Magvető, 2026

A Demográfiai csúcs jól olvasható konceptkötetként, hiszen a verseket ugyanazok az alaposan körülhatárolt kérdések mozgatják. A retorizáltságuk is hasonló, és biztos belső egyensúllyal rendelkeznek: erős felütések, váratlan váltások, amelyek új fénytörésbe képesek állítani a szöveg kulcsmomentumait, végül pedig hatásos zárlatok. – Keresztesi József kritikája. 

Emberekről, ördögökről – Horváth Adél Sok ördögök című regényéről

Horváth Adél: Sok ördögök, Helikon, 2026.

Vajon azok a cselekedetek, amelyekre a társadalmi normák keretein belül nincs elfogadható magyarázat, feloldódnak-e, ha jóslatokra, mitikus lényekre (sztrigojokra és prikulicsokra) vezetjük vissza őket? – Kovács Panka recenziója Horváth Adél Sok ördögök című regényéről.

A mondat végén mindig ott az xD – Korsós Gergő Szomorújáték című kötetéről

Korsós Gergő: Szomorújáték, Fiatal Írók Szövetsége, 2026

A nyelv működése szintén kulcsfontosságú. Az xD-k kora nemcsak egy generációs élményt rögzít, hanem a kötet egészének retorikai logikáját is feltárja. Az „xD” a jelentés visszavonásának eszköze. – Nóra Gregorovicsová recenziója Korsós Gergő Szomorújáték című verseskötetéről. 

Lefordítható szójáték – Joe Váradi Áthajlás – Enjambment című kétnyelvű antológiájáról

Adja magát, hogy Joe Váradi és a Helikon munkáját hiánypótlónak nevezzem – de azt remélem, van még a hiányból, és van még, aki pótolja. – Agóts Mátyás recenziója a Joe Váradi által szerkesztett Áthajlás – Enjambment című kétnyelvű antológiáról. 

Remek részletek egy nem létező regényből – Bognár Péter Lovagoljon Perzsiába a halál! című művéről

Bognár Péter: Lovagoljon Perzsiába a halál!, Magvető, 2026

Az író regényként prezentálta a tárcaregényt, s ennek megvannak a következményei. A nagyszabású első három fejezet, amely jó kedvvel íródott, sokkal nagyobb szövegtestet ígér, mint ami a kilenc folytatásba belefért. – Radnóti Sándor kritikája. 

Dekadens kengurumennyország – Chuck Palahniuk Nem tart örökké című regényéről

Palahniuk regényében a groteszk ilyen módú, „rendeltetésszerű” használata nem – vagy csak hiányosan – valósul meg. Az erőszak, a szexualitás, a pedofília és nekrofília (és még sorolhatnánk) széles skálájának leírása öncélú és egyhangú. – Medvigy Édua Kata recenziója. 

Lakótelep, jelen idő – Molnár T. Eszter Tájkép lövés előtt című kötetéről

Molnár T. Eszter: Tájkép lövés előtt, Kalligram, 2025

A novellák a lehetséges megküzdési stratégiák és szabadulási kísérletek széles skáláját jelenítik meg a könnyedén elvágtató rajzolt vagy felhő alakú lótól a Google Street View-ban barangoló nőn át a nyilvános vécében felhangzó zenéig, mely „messzire visz, és nem hoz vissza sohasem” – Kónya Anna kritikája, amelyet a Büszkeség és balítélet kritikapályázaton közlésre választottunk ki. 

Az elárvult fiú anyakonstrukciója – Áfra János Kitakart anyám című kötetéről

Áfra János: Kitakart anyám, Kalligram, 2025

A kötet szigorú narratíváját követve azonban az elárvult fiú egyértelműen nem gyerek már. Legalábbis életkorát tekintve, de a családapa a gyermeki énállapotba regresszálás révén kap lehetőséget újra kapcsolódni az anyával. – Petri Flóra kritikája, amelyet a Büszkeség és balítélet kritikapályázaton publikálásra választottunk ki. 

Egy anya körvonala – Áfra János Kitakart anyám című kötetéről

Áfra János: Kitakart anyám, Kalligram, 2025

A kötet egy izgalmas koncepció és struktúra lehetőségét villantja fel, hogy aztán fokozatosan számolja fel önmagát. Mintha éppen a szabályos rímes versforma szabotálná a gyász autentikus és nyers lírai hangjának a szóhoz jutását. – Tóth Alíz kritikája, amely harmadik helyezést ért el a Büszkeség és balítélet kritikapályázaton. 

Az ismeretlen remekmű – A fiatal Lukács György utólag javított írásairól

Utolsó kéz – Ultima manus, Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány, 2025

A három nagyszerű szerkesztő áldozatos munkája nyomán most napvilágot látott nyolc olyan fiatal Lukács-tanulmány, esszé és kritika, melyek ebben a formában soha nem kerültek nyilvánosságra, hiszen Lukács ceruzás autográf lapszéli javításai egy bőrönd fenekén hevertek. – Kardos András kritikája az Utolsó kéz című kötetről. 

Vadnyugati fragmentumok – Alessandro Baricco Abel című regényéről

Alessandro Baricco: Abel, Helikon, 2025

A regény egyszerre követeli meg, hogy mint események sorozatát, cselekményt elbeszélő, epikus műként értelmezzük, mindemellett elvárja, hogy a történet koherenciáját képesek legyünk feláldozni a mágikus világ megértéséért. – Kovács Panka recenziója. 

A légtornász – Újraolvastuk Esterházy A kitömött hattyúját

Április 14-én 76 éve született Esterházy Péter. A Litera Újraolvasónapló-sorozatában minden évben kétszer, Esterházy halálának és születésének évfordulóján az író emléke előtt tiszteleg. Ezúttal Jánossy Lajos esszéjét olvashatják A kitömött hattyú című esszékötetről.

Kitakaródzás – Spiró György Repedt kályhámon macska ül című könyvéről

Spiró György: Repedt kályhámon macska ül, Magvető, 2026

Az 1986 márciusa és decembere közötti jegyzeteket a naplófaló mohóságával tettem magamévá, a kötet végére érve az én asztalom beszakadt. Az ominózus évről útkereső zsurnaliszta koromból jócskán maradtak élményeim. De a későbbszületés személyes kegyelme, a részben megélt korszak fullasztó, szellemroncsoló légköre csak most, Spiró naplóját egyfajta posztmodern regényként olvasva ívódott a pórusaimba. – Murányi Gábor kritikája Spiró György könyvéről.

Medve Káposztásmegyeren – Szeifert Natália Hóember a Naprendszerben című regényéről

Szeifert Natália: Hóember a Naprendszerben, Kalligram, 2025

A férfi egyre szórakozottabb, fáradtabb, és egyre jobban esik szét, ahogyan haladunk a történetben. Szép lassan beszűkül a tér is, s ezzel párhuzamosan tárul fel részletről részletre ennek a magányos, idős férfinak a világa. – Deczki Sarolta kritikája Szeifert Natália regényéről. 

Irányítani és irányítottnak lenni – Szabó T. Anna Erősebb nálam című kötetéről

Szabó T. Anna: Erősebb nálam, Magvető, 2025

A kötet rövid történetekből álló szerkezete, könnyed nyelvezete még feszültségteljesebbé teszi ezeket a kérdéseket, hisz könnyed forma és komoly üzenet feszülnek egymásnak. – Moravszki Orsolya Ágnes kritikája, amely második helyezést ért el a Büszkeség és balítélet kritikapályázaton. 

Rózsafüzér – Szilasi László [18: 48: telefon] című regényéről

Szilasi László: [18: 48: telefon], Magvető, 2025

Szilasi gyászmunkát végez: az édesanyja mindennap érkező telefonhívásainak időpontja a cím, az ő halála után, immáron naplóba szedve olvashatóak az árván maradt (elő)hívásai. A jelen idejű beszámolók és az emlékezet kaleidoszkópjából szóra bírt élettöredékek arányaiban nyeri el a regény sajátos foglalatát.  – Szilasi László [18: 48: telefon] című regényéről Jánossy Lajos írt kritikát.

Maguk módján boldogtalan családok – Kiss Tibor Noé Olvadás című regényéről

Kiss Tibor Noé: Olvadás, Magvető, 2025

Egy bonyolult – melegséggel teli, támogató és súlyosan parentifikáló – kapcsolatról olvashatunk, amelynek visszatérő szimbóluma az elszakíthatatlan köldökzsinór A regény csúcsjelenete az ozmikus szülő-gyerek kapcsolat velőtrázó kifejezője, ahol az anya megerőszakolását a vele mélységesen empatizáló kislány szenvedi el. – Márjánovics Diána kritikája. 

A lírai tanúságtétel poétikája: A romantikus kutyák helye Roberto Bolaño életművében

Roberto Bolaño: A romantikus kutyák, Sonora, 2025

Bolaño lírája abból a tapasztalatból indul ki, hogy az eszmék – különösen a baloldali forradalmi eszmék – elvesztették mobilizáló erejüket, miközben a hozzájuk kötődő személyes és kollektív traumák tovább élnek. – Nóra Gregorovicsová kritikája, amely első helyezést ért el a Büszkeség és balítélet kritikapályázaton.