Brabham BT59
| Brabham BT59 | |
| Gyártási adatok | |
| Versenysorozat | Formula–1 |
| Gyártó | Brabham |
| Előző | Brabham BT58 |
| Következő | Brabham BT60Y |
| Műszaki adatok | |
| Vázszerkezet | Szénszálas és kevlár kompozit monocoque |
| Első felfüggesztés | Nyomórudas, dupla kereszt lengőkaros felfüggesztés |
| Hátsó felfüggesztés | Nyomórudas, dupla kereszt lengőkaros felfüggesztés |
| Motor | Judd EV 3,5L V8 szívómotor (1990) Yamaha 3,5L V12 szívómotor (1991) |
| Váltó | Brabham 6 sebességes manuális |
| Üzemanyag | Elf |
| Gumik | Pirelli |
| Versenyeredmények | |
| Csapat(ok) | Motor Racing Development |
| Pilóták | 7. 7. 8. 8. |
| Első verseny | |
| Utolsó verseny | |
| Futott versenyek | 18 |
| Győzelmek | 0 |
| Dobogós helyezések | 0 |
| Edzéselsőségek | 0 |
| Leggyorsabb körök | 0 |
A Brabham BT59 egy Formula–1-es versenyautó, melyet Sergio Rinland és Hans Fouche tervezett a Brabham csapatnak az 1990-es Formula–1 világbajnokságra, illetve az 1991-es bajnokság első két futamára. Pilótái 1990-ben David Brabham és Stefano Modena voltak, 1991-ben pedig Martin Brundle és Mark Blundell.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az előző évi, viszonylag jónak mondható szereplést követően nagy reményekkel vágtak neki az idénynek. A csapat pilótái az alapító Sir Jack Brabham legfiatalabb fia, David Brabham és Stefano Modena voltak. Motor és gumi terén nem volt változás: a Judd V8-as motorjait használták és Pirelli abroncsokat.[1]
A csapat hanyatlása azonban folyamatos volt. Már az 1989-es idény második felében egyre rosszabbul teljesítettek, és ez csak folytatódott. A pénzhiány miatt nem voltak érdemi fejlesztések, a Judd motor nem volt versenyképes, és a Pirelli gumik is rosszak voltak. Az autó dizájnja szép volt, jellegzetes, hegyes orral, a klasszikus sötétkék-fehér színekkel, de már főszponzorok nélkül. A legjobb eredményük egy Kanadában elért hetedik hely volt. David Brabham abszolút csalódás volt, a futamok felére kvalifikálni sem tudta magát, és amikor igen, akkor is csak egyszer ért célba.
1991-re a csapat megszabadult a Judd-motoroktól, és helyettük a Yamaha motorját használták. De mivel az idény első két futamán még a régi autóval indultak, ezért azt alakították át az új motorhoz (Brabham BT59Y). A Yamahával kötött megállapodást nagyon komolyan vette a csapat, és már 1990-ben rengeteget teszteltek egy átalakított autóval, hogy minden rendben legyen.[1]
Eredmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Csapat | Kasztni | Motor | Gumik | Pilóták | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | Pontok | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1990 | Motor Racing Developments | BT59 | Judd V8 | P | USA | BRA | SMR | MON | CAN | MEX | FRA | GBR | GER | HUN | BEL | ITA | POR | ESP | JPN | AUS | 2* | 9. | |
| David Brabham | NK | KI | NK | KI | 15 | NK | KI | NK | KI | NK | KI | NK | KI | KI | |||||||||
| Stefano Modena | KI | KI | 7 | 11 | 13 | 9 | KI | KI | 17 | KI | KI | KI | KI | 12 | |||||||||
| 1991 | Motor Racing Developments | BT59Y | Yamaha V12 | P | USA | BRA | SMR | MON | CAN | MEX | FRA | GBR | GER | HUN | BEL | ITA | POR | ESP | JPN | AUS | 3 | 9. | |
| Martin Brundle | 11 | 12 | |||||||||||||||||||||
| Mark Blundell | KI | KI |
* Valamennyi pontot a BT58-assal szereztek.
Forráshivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Legendák a lejtőn – Brabham". Napi F1 sztori. 2022. június 7. Hozzáférés: 2024. október 8.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Brabham BT59 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.