Ugrás a tartalomhoz

Ciklopentán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ciklopentán
IUPAC-névCiklopentán
Más nevekpentametilén
Kémiai azonosítók
CAS-szám287-92-3
PubChem9253
ChemSpider8896
EINECS-szám206-016-6
ChEBI23492
RTECS számGY2390000
SMILES
C1CCCC1
InChIKeyRGSFGYAAUTVSQA-UHFFFAOYSA-N
Beilstein1900195
Gmelin1313
UNIIT86PB90RNU
ChEMBLCHEMBL1370850
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC5H10
Moláris tömeg70,1 g/mol (0,0701 kg/mol)
Megjelenésátlátszó, színtelen folyadék
Sűrűség0,751 g/cm³ (751 kg/m³)
Olvadáspont180,16 K (-94 °C)
Forráspont322,16 K (49,25 °C)
Oldhatóság (vízben)0,156 g/L
Savasság (pKa)~45
Viszkozitás1,02 cP (17 °C)
Veszélyek
EU osztályozásGyúlékony (F)
NFPA 704
3
1
0
 
R mondatokR11, R52/53
S mondatok(S2), S9, S16, S29,
S33, S61
Lobbanáspont−37 °C (236,16 K)
Öngyulladási hőmérséklet361 °C (634,16 K)
Robbanási határ1,1-8,7% (térfogattört)
LD5011400 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon cikloalkánokCiklopropán
Ciklobután
Ciklohexán
Rokon vegyületekCiklopentén
Ciklopentadién
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A ciklopentán erősen gyúlékony aliciklusos szénhidrogén, képlete C5H10, CAS-száma 287-92-3. Az öt szénatomból álló gyűrűhöz hidrogénatomok kapcsolódnak alulról és felülről. Színtelen, benzinhez hasonló szagú folyadékként fordul elő. Olvadáspontja −94 °C, forráspontja 49 °C.

A ciklopentán jellemző struktúrája a „boríték” konformáció.

A ciklopentánt szintetikus műgyanták és gumiragasztók gyártása során használják és habosító anyag a poliuretán (PUR) szigetelőhab előállításánál, de megtalálható háztartási eszközökben is, mint a hűtőszekrények vagy fagyasztók, melyekben helyettesíti a környezetkárosító fluor-triklórmetánt (CFC-11) és 1-fluor-1,1-diklóretánt (HCFC-141b).[2][3]

Fejlett technológiai eljárásokban, mint a számítógép merevlemezeinek és űreszközök gyártásakor többszörösen alkilezett ciklopentán (MAC) kenőanyagot alkalmaznak azok rendkívül alacsony illékonysága miatt.[forrás?]

Az Egyesült Államok évente több mint fél millió kilogrammot állít elő ebből a vegyületből.

Hármaspont

hőmérséklet 179,7 K, -93,5 °C
nyomás 8,854 Pa
szublimációs hő 42,6 kJ/mol

Fagyáspont

hőmérséklet 179,2 K, -93,95 °C
fagyáshő 4,9 kJ/mol

Forráspont

hőmérséklet 322,4 K, 49,25 °C
párolgáshő 28,8 kJ/mol

Kritikus pont

hőmérséklet 511,72 K, 238,57 °C
nyomás 4,5712 MPa127 J/mol
kompresszibilitás Z = 0,275
moláris térfogat 260 cm³/mol[4]

A folyadék állandó nyomáson vett fajlagos hőkapacitása szobahőmérsékleten cp = 127 J/mol·K
A gőz állandó nyomáson vett fajlagos hőkapacitása szobahőmérsékleten: cp = 82,8 J/mol·K[5]

Antoine állapotegyenlet:
(288 K – 322 K között)

A ciklopentán gyúlékony, a levegővel alkotott keveréke robbanásveszélyes, szellőztetéssel, nyílt láng eltávolításával, védőruházattal kell védekezni. Bőrre, szembe, szájba kerülése, belégzése esetén ingerlő vagy irritáló hatású, vizes öblögetéssel, aktív szénszuszpenzió ivásával és friss levegő mély légzésével kell kezelni, majd orvoshoz kell fordulni.

Cikloalkánokat elő lehet állítani katalitikus reformálással. A 2-metilbután például platina katalizátor felhasználásával ciklopentánná alakítható át. Ez különösen jól ismert a gépjárművek esetében, ugyanis az elágazó alkánok sokkal könnyebben elégnek, mint például a gyűrűs ciklopentán.

  1. ↑ A ciklopentán vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. 11. 29. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. ↑ Archiválva 2008. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Greenpeace - Appliance Insulation
  3. ↑ Dr Caroline Narayan. "Production conversion of domestic refrigerators from halogenated to hydrocarbon refrigerants" (PDF). Deutsche Gesellschaft füt Internationale Zusammenarbeit GmbH. Proklime International. 2016. október 11. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. május 29. 40. oldal a vészhelyzeti adatokkal
  4. ↑ "Tables of Physical & Chemical Conbstants". Kay&Laby. 2017. március 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. május 29.
  5. ↑ "Ciklopentán". NIST Chemistry Webbook. Hozzáférés: 2016. május 29.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a cyclopentane című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.