Krizén
| Krizén[1] | |||
 Vonalváza | |||
 | |||
| |||
| Más nevek | 1,2-benzofenantrén, 1,2-benzfenantrén, benzo[a]fenantrén, NSC 6175, [4]fenacén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 218-01-9 | ||
| PubChem | 10457109 | ||
| ChemSpider | 8817 | ||
| EINECS-szám | 205-923-4 | ||
| KEGG | C14222 | ||
| ChEBI | 51687 | ||
| RTECS szám | GC0700000 | ||
| SMILES | c1ccc2c(c1)ccc3c2ccc4c3cccc4 | ||
| InChI | 1/C18H12/c1-3-7-15-13(5-1)9-11-18-16-8-4-2-6-14(16)10-12-17(15)18/h1-12H | ||
| InChIKey | WDECIBYCCFPHNR-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1909297 | ||
| Gmelin | 262600 | ||
| UNII | 084HCM49PT | ||
| ChEMBL | 85685 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C18H12 | ||
| Moláris tömeg | 228,29 g/mol | ||
| Megjelenés | white solid | ||
| Sűrűség | 1.274 g/cm3 | ||
| Olvadáspont | 254 °C | ||
| Forráspont | 448 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | Insoluble | ||
| Oldhatóság (ethanol) | 1 g/1300 mL[2] | ||
| Mágneses szuszceptibilitás | -166.67·10−6 cm3/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A krizén 4 kondenzált benzolgyűrűből álló policiklusos aromás szénhidrogén, képlete C18H12.[3] Kőszénkátrányból izolálták és írták le először. Kreozotban is megtalálható 0,5-6 mg/kg mennyiségben.[4]
A krizén név a görög Χρύσoς, arany szóból ered, mely a kristályok aranysárga színére utal, melyet az izolálásakor és leírásakor talált vegyület színének gondoltak. Azonban a nagy tisztaságú krizén színtelen, a nehezen elválasztható kevés tetracén miatt voltak a kristályok sárgák.
Előfordulás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A krizén jelen van a dohányfüstben.[5]
Jellemzők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A krizén UV-fényben erősen fluoreszkál.[6]
Biztonság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Más PAH-khoz hasonlóan a krizén feltételezett humán karcinogén. Egyes bizonyítékok szerint laboratóriumi állatokban rákot okoz,[7] de a krizén gyakran erősebb karcinogénekkel együtt van jelen. A krizén toxicitása nagyjából a benzo[a]pirénének 1%-a.[8]
Származékok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Krizénszármazékok például az ösztrogén tetrahidrokrizén és a 2,8-dihidroxihexahidrokrizén. A kísérleti rákgyógyszer krisznatol is krizénszármazék.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Merck Index, 11th Edition, 2259.
- ↑ Merck Index, 14th edition
- ↑ Sablon:Cite EB1911
- ↑ Anja Sörensen, Bodo Weichert (2009). "Asphalt and Bitumen". Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry. Weinheim: Wiley-VCH. doi:10.1002/14356007.a03_169.pub2. 2018. december 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. október 9.
{{cite book}}: More than one of|archivedate=és|archive-date=specified (súgó); More than one of|archiveurl=és|archive-url=specified (súgó) - ↑ Talhout, Reinskje; Schulz, Thomas; Florek, Ewa; Van Benthem, Jan; Wester, Piet; Opperhuizen, Antoon (2011). "Hazardous Compounds in Tobacco Smoke". International Journal of Environmental Research and Public Health. 8 (12): 613–628. doi:10.3390/ijerph8020613. ISSN 1660-4601. PMC 3084482. PMID 21556207.
- ↑ Susan Budavari (1996). The Merck Index (12 ed.). Whitehouse Station, New Jersey, USA: Merck & Co. ISBN 0-911910-12-3.
- ↑ "Toxicological profile for polycyclic aromatic hydrocarbons" (PDF).
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - ↑ Ian C. T. Nisbet, Peter K. LaGoy (1992). "Toxic equivalency factors (TEFs) for polycyclic aromatic hydrocarbons (PAHs)". Regulatory Toxicology and Pharmacology. 16: 290–300. doi:10.1016/0273-2300(92)90009-X.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Chrysene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
