Ugrás a tartalomhoz

Dombrád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dombrád
Dombrád, Főtér (2022)
Dombrád, Főtér (2022)
Dombrád címere
Dombrád címere		 Dombrád zászlaja
Dombrád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásváros
PolgármesterHarsányi László (független)[1]
Irányítószám4492
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség3512 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség76,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület51,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 13′ 44″, k. h. 21° 55′ 37″48.228889°N 21.926944°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 44″, k. h. 21° 55′ 37″48.228889°N 21.926944°E
Dombrád (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Dombrád
Dombrád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Dombrád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombrád témájú médiaállományokat.

Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Kisvárdai járásában.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Dombrádi táj

A Rétközben, a megye északnyugati szélén helyezkedik el, a Tisza bal partján.

Különálló településrészei: Üdülőtelep, közvetlenül a folyó partján, a központtól 3 kilométerre északnyugatra, valamint Kistiszahát, a belvárostól 7 kilométerre nyugati irányban.

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Tiszakanyár, délkelet felől Pátroha, dél felől Gégény és Demecser, délnyugat felől Újdombrád és Beszterec, nyugat-délnyugat felől Tiszatelek, északnyugat felől pedig a Tisza túlsó, zempléni (bodrogközi) partján fekvő Cigánd.

A térség fontosabb települései közül Tiszakanyár 5, Tiszatelek 10, Beszterec 12, Vasmegyer 17, Kemecse pedig 23,5 kilométer távolságra található. Cigándtól légvonalban kevesebb, mint 5 kilométer választja el, közúton viszont ez a távolság megközelíti a 15 kilométert.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vízi utat leszámítva ma csak közúton érhető el, Nagyhalász-Tiszatelek, illetve Kékcse-Tiszakanyár felől is a 3834-es, Demecser felől a 3827-es, Pátroha felől pedig a 3828-as úton. Határszélét nyugaton érinti még 3826-os út is.

Korábban elérhető volt vonattal is, a MÁV által üzemeltetett Nyírvidéki Kisvasút 119-es számú Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád) vonalán, de 2009 óta a vonalon szünetel a forgalom.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád-kori település, 1067-ben említik először a Százdi alapítólevélben Damarad néven. A 13-14. század során utaltak rá többek között Domorad, Dumrad, Dobrad, Domorag alakokban is. A település neve valószínűleg egy szláv eredetű személynévből származik.[3]

A 13. században a Hont-Pázmány nemzetség birtokolta, majd a Kállayak, 1386-tól pedig az ónodi Cudarok kezén volt.

A 15. század közepétől a Várdaiak kisvárdai uradalmához tartozott, amelyet 1611-től a leányági örökösök között osztottak meg. 1782-1785-ből származó katonai térképeken már Dombrád néven szerepel.[3][4]

A mai város elődje Dombrád és Óntelek 19. századi egyesüléséből alakult ki.

A 20. század elejére kialakult túlnépesedés következményeként erőteljes volt az Amerikába vándorlás (1930-ig 111 lakos).

1951-1953 között 400 fővárosi értelmiségit, köztük a haláltáborból megmenekült zsidókat telepítettek ki a falu kuláknak nevezett nagygazdáihoz, s ezáltal Hortobágy után a második legnagyobb gulágként (Gulag, kényszermunkatáborok a volt Szovjetunióban) emlegetett községgé vált Dombrád.

1988. december 31-ig hozzá tartozott Újdombrád község is.

1999-ben Magyarország legvirágosabb települése, Európa második legvirágosabb faluja címmel tüntették ki. 2000. július 1-jén városi rangot kapott.[5]

A több évszázados tiszai révátkelő helyén 1923-ban Dombrád és Cigánd között faszerkezetű pontonhidat, majd kompátkelő helyet létesítettek, amely 1990-ig biztosította a közlekedést a Rétköz és a Bodrogköz között. Lebontása után a Tiszakanyárnál épített vasbeton híd vette át ezt a feladatot.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Solymosi László (független)[6]
  • 1994–1998: Solymosi László (független)[7]
  • 1998–2002: Solymosi László (független)[8]
  • 2002–2006: Kozmáné Kasza Veronika (független)[9]
  • 2006–2010: Kozmáné Kasza Veronika (független)[10]
  • 2010–2014: Kozmáné Kasza Veronika (Fidesz–KDNP)[11]
  • 2014–2019: Kozmáné Kasza Veronika (Fidesz–KDNP)[12]
  • 2019–2024: Harsányi László (független)[13]
  • 2024– : Harsányi László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
4070
4058
4015
3772
3614
3637
3560
3512
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,4%, református 58,5%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 6,8% (16,2% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,7% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% németnek, románnak, szlovénnek és ruszinnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,5% volt római katolikus, 39,2% református, 2,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox keresztény, 6,3% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Dombrád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 19.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. 1 2 Kovács, Éva (2018). A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. A Magyar Névarchívum Kiadványai 48. Debreceni Egyetemi Kiadó. {{cite book}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  4. ↑ "Magyarország (1782–1785) - Első Katonai Felmérés | Arcanum Térképek". maps.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. június 27.
  5. ↑ "Hortus Hungaricus Web Site". 2008. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 28.
  6. ↑ "Dombrád települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  7. ↑ "Dombrád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 7.
  8. ↑ "Dombrád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 26.
  9. ↑ "Dombrád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 26.
  10. ↑ "Dombrád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 18. Hozzáférés: 2020. április 26.
  11. ↑ "Dombrád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 28.
  12. ↑ "Dombrád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. április 26.
  13. ↑ "Dombrád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 28.
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Dombrád Helységnévtár
  16. ↑ Dombrád Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dombrád&oldid=29205961”