Ugrás a tartalomhoz

Nyírbátor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Nyírbátor
Nyírbátor címere
Nyírbátor címere		 Nyírbátor zászlaja
Nyírbátor zászlaja
Becenév: a sárkányok városa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásváros
PolgármesterMáté Antal (Nyírbátor Jövőjéért Egyesület)[1]
Irányítószám4300
Körzethívószám42
Testvér­települései
Lista
Népesség
Teljes népesség11 137 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség182,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület66,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′ 07″, k. h. 22° 07′ 48″47.835278°N 22.130000°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 07″, k. h. 22° 07′ 48″47.835278°N 22.130000°E
Nyírbátor (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírbátor
Nyírbátor
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírbátor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbátor témájú médiaállományokat.

Nyírbátor (németül: Bathor) város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járás központja. A 15-16. századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is híres. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak – Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak – határozták meg. Virágzása mégis a Báthori-családhoz kötődik.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye délkeleti részén, a Debrecen–Nyíregyháza–Mátészalka háromszögben fekvő, hozzávetőlegesen 14 000 lakosú kisváros az Északkelet-Nyírség kistáj déli részének központja.

A térség fontosabb települései közül Máriapócs 11, Kállósemjén 14, Mátészalka 20, Nagykálló pedig 22 kilométerre, a kisebb települések közül Nyírvasvári 3, Piricse és Nyírcsászári 5-5, Nyírgyulaj 7,5, Nyírderzs 9,5, Nyírmihálydi pedig 19 kilométer távolságra található.

Az Alföld középső részei felől a Nyírségbe érkezve, ezen a vidéken láthatóan megváltozik a táj képe. A délebbi, végeláthatatlan síkságok helyébe egyre inkább lankás homokdombok lépnek, a növényzet dúsabbá, élénkebbé válik. A szántóföldek tábláit, az almáskerteket és a köztük kanyargó dűlőutakat úgyszólván mindenütt akácsor szegélyezi.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecentől a városon át egészen Mátészalkáig húzódó 471-es főút, ezen érhető el mindkét végponti város irányából. A megyeszékhely Nyíregyházával a 4911-es út, Baktalórántházával a 493-as főút köti össze. Nyírvasvárival és Vállajjal a 4915-ös, Piricsével és Nyírábránnyal pedig a 4906-os út kapcsolja össze a várost.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Apafa–Mátészalka-vasútvonal és a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal érinti, melyeknek egy közös megállási pontjuk van itt. Nyírbátor vasútállomás a központ északi részén helyezkedik el, közúti elérését a 471-es főút belvárosi szakaszából északnak kiágazó 49 326-os számú mellékút teszi lehetővé.

Nyírbátor, - légi fotó - Minorita templom és rendház
Légi felvételen a Református templom és a harangtorony
Nyírbátor, Báthori várkastély a levegőből

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést először 1279-ben említik a források, neve az ótörök batir (jó hős) szóból származik. Már ekkor a német eredetű Gutkeled nemzetség (a Báthoriak elődei) birtoka volt. A város a család birtokigazgatási központja és temetkezési helye lett. A helységet egészen 1613-ig, Báthory Gábor erdélyi fejedelem haláláig a család birtokolta. A 15. század második felében Báthory István – az 1479-es kenyérmezei csata hőse – emeltette Nyírbátor két középkori templomát. A mai református templomot – Johannes olasz mester remekét – családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Késő gótikus stílusban épített református temploma a legszebb hazai hálóboltozatos templomunk, amelyet hatalmas csúcsíves ablakok világítanak meg. A nagy értékű berendezési tárgyak felét a budapesti Nemzeti Múzeum, másik felét pedig a helybéli múzeum őrzi. A templom mellett álló harangtorony négy fiatornyos faépítmény. A maga nemében hazánkban a legrégebbi.

A 16. században Nyírbátor kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. 1549-ben I. Ferdinánd és Izabella megbízottai itt kötöttek egyezményt Erdélynek a magyar királysághoz való visszacsatolásáról.

A következő évtizedekben állandó vita tárgya volt a település hovatartozása, mert földesurai inkább az erdélyi fejedelmek fennhatóságát ismerték el. Később a város elszegényedett.

Az 1872. évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit csak 1973-ban kapott vissza.

A vár története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy kiterjedésű birtok központjában, Bátorban már a középkorban volt a Báthori-családnak udvarháza, amelyet a 15. század második felében átalakítottak, bővítettek. A kutatások szerint a mai református templom mögötti dombon lehetett az az udvarház, amit a 16. században várkastélynak, illetve várnak említenek.

A várkastélyt palánk erősítette, melyet vizesárok is övezett. Feltételezhető, hogy a ma is látható és az 1730-as évek körül magtárrá alakított épület a vár része volt. Itt kötötték meg 1549. szeptember 8-án a nyírbátori egyezményt Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.

János Zsigmond 1564-ben több várral és várossal együtt Bátor várát is elfoglalta. 17. századi sorsáról nem tudunk, de a 18. századi urbáriumok megemlékeznek az ekkor már erősen romos vár épületeiről. A Báthori család kihalásával 1648-ban a Rákóczi-család szerezte meg Nyírbátort és a hozzá tartozó uradalmat.

II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása után 1711-ben a birtokot a kincstár lefoglalta, azonban Rákóczi Ferenc Bánffy Györgynek elzálogosította. Utódaik birtokában maradt 1747-ig. Ekkor Nyírbátort, mint az ecsedi uradalom tartozékát gróf Károlyi Ferenc vette meg. A 18. században az egykori konyhát és az ebédlőtermet is magába foglaló épületből magtárt alakítottak ki, feltételezhető felső emeletét lebontották. A használaton kívüli épület állapota az utóbbi évtizedekre meglehetősen leromlott. Szekér György építész-művészettörténész elméleti rekonstrukciójára támaszkodó tervei alapján a teljes felújításra Wittinger Zoltán [3] építész művezetésével 2006-ban került sor.

Az épület Magyarország egyik legjelentősebb késő gótikus emléke, melyet 1985-ben műemlékké nyilvánítottak.[4]

Az úgynevezett Északi Palota pincéjében kőtár és étterem, földszintjén kiállítótermek, újraépített emeletén, belsőépítészeti rekonstrukció keretében kiállítótérként is funkcionáló ebédlőpalota és hálóterem került kialakításra. A nagyszabású tetőtérben konferenciatermet alakítottak ki.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen 2003. június 15-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] mert az előző polgármestert márciustól a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává nevezték ki,[14] és az összeférhetetlenség miatt lemondott posztjáról.[15]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
12 399
12 341
11 831
11 403
11 494
11 388
11 237
11 137
20132014201820212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,3%, református 33,8%, görögkatolikus 17,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 8,3% (21,4% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,9% volt római katolikus, 27% református, 16,5% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 6,2% felekezeten kívüli (36,1% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Református templom és a harangtorony
Minorita templom és rendház (ma Báthori István Múzeum) légi fotón

Gazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külsőbb területein több ipartelep is található; kiemelkedő szerepet töltenek be a város életében az Unilever, a Rosenberger, a Coloplast és a Diehl Aircabin cégek, melyek több családnak biztosítanak megélhetést nem csak a városban, de a környező településen élők körében is.

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Itt született 1560. augusztus 7-én ecsedi Báthori Erzsébet grófnő
  • Itt született Mandel Eduárd (1814. december 18. – 1899. október 18.) nagybirtokos, mecénás, a "Bóni" Gyártelep és Mezőgazdasági Részvénytársaság, Nyírbátor első díszpolgára
  • Itt született Dr. Mandel Pál (1840. január 6. – 1908. február 7.) ügyész és országgyűlési képviselő, nyírbátori földbirtokos
  • Itt született Thanhoffer Lajos (1843. november 23. – 1909. március 22.) orvos, anatómus, hisztológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
  • Itt született Kun András (1911. november 8. – 1945. szeptember 19.) "Kun páter", kiugrott minorita szerzetes, nyilas pártszolgálatos, háborús bűnös
  • Itt született Kovács István (1921. szeptember 21. – 1990. november 29.) jogtudós, alkotmányjogász, az állam- és jogtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
  • Itt született Heinzelmann Emma (1930. március 14.) Munkácsy Mihály-díjas grafikus, illusztrátor
  • Itt született Péva Ibolya (1941. március 25. – 2025. december 27.) színésznő, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
  • Itt született Molnár Lajos (1946. október 13. – 2015. március 23.) orvos, fül-orr-gégész, politikus, egykori egészségügyi miniszter
  • Itt született Furkó Kálmán (1947. január 2. – 2021. augusztus 3.) karatemester
  • Itt született Zsigó Jenő (1952. augusztus 25.) a Magyarországi Roma Parlament alapítója, szociológus, népművelő.
  • Itt született Veres János (1957. február 5.) magyar agrármérnök-szakközgazdász, politikus, országgyűlési képviselő, egykori pénzügyminiszter
  • Itt született Békés Csaba (1957. február 3.) történész, egyetemi tanár
  • Itt született Gajdics Ottó (1963. október 8.) magyar újságíró, szerkesztő, műsorvezető
  • Itt született Bartha Antal (1967. december 14.) bábművész, színész
  • Itt született Béres Zoltán (Nyírbátor, 1968. január 11. –) olimpiai bronzérmes magyar ökölvívó.
  • Itt született Szabó Győző (1970. július 7.) színművész, reklámgrafikus
  • Itt született Egri László (1988. május 11.) költő, tanár, történész

Fesztiválok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek a városról

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Nyírbátor települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 16.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑
  4. ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 172. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
  5. ↑ "Nyírbátor települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  6. ↑ "Nyírbátor települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 19.
  7. ↑ "Nyírbátor települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 2.
  8. ↑ "Nyírbátor települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 2.
  9. 1 2 "Nyírbátor települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2003. június 15. Hozzáférés: 2020. május 27.
  10. ↑ "Nyírbátor települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 2.
  11. ↑ "Nyírbátor települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 28.
  12. ↑ "Nyírbátor települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 19.
  13. ↑ "Nyírbátor települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 6.
  14. ↑ "Veres János a PM új politikai államtitkára". Index.hu. 2003. február 27. Hozzáférés: 2020. május 27.
  15. ↑ "Időközi önkormányzati választások 2003-ban" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2003. Hozzáférés: 2020. május 26.
  16. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. ↑ Nyírbátor Helységnévtár
  18. ↑ Nyírbátor Helységnévtár
  19. ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 173. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
  20. ↑ http://www.nyirbatorizeneinapok.com[halott link]
  21. ↑ http://www.kulturaliskozpont.com

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Nyírbátor
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbátor témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírbátor&oldid=29333007”