Ugrás a tartalomhoz

Túrricse

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Túrricse
Református templom
Református templom
Túrricse címere
Túrricse címere		 Túrricse zászlaja
Túrricse zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterLengyel Marcell (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4968
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség546 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′, k. h. 22° 46′47.966667°N 22.766667°EKoordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 22° 46′47.966667°N 22.766667°E
Túrricse (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Túrricse
Túrricse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Túrricse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Túrricse témájú médiaállományokat.

Túrricse község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye keleti részén fekszik, a szatmári Erdőháton, a magyar-ukrán-román hármas határtól mintegy 10 kilométerre.

Szomszédai: délkelet felől Tisztaberek, dél felől Gacsály, délnyugat felől Kisnamény, nyugat felől pedig Csaholc; észak, északkelet és kelet felől részben Csaholchoz, részben Tisztaberekhez tartozó lakatlan külterületek határolják.

A két legközelebbi település Csaholc és Tisztaberek, egyaránt körülbelül 3-4 kilométerre. A térség más fontosabb települései közül Rozsály 12, Zajta 14,5, Gacsály 14, Császló 19, Csegöld pedig 23 kilométer távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Központján a Mánd-Rozsály közti 4132-es út vezet végig, közúton csak ezen érhető el Csaholc vagy Tisztaberek érintésével. Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala a 491-es főút, amelyről Mándnál célszerű letérni a 4132-esre.

Vasútvonal nem érinti.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Túrricse (Ricse) nevét 1271-ben említették először egy oklevélben Riche néven, V. István király ekkor a Csaholyi család ősének, Ponit ispánnak (comes) adományozta.

1281-ben IV. László király a Csaholyi családból való Pétert erősítette meg itteni birtokában.

1342-ben nevét Belryche, Kynryche alakokban találjuk, akiből arra következtethetünk, hogy ekkor Ricsének Bel- és Kül-Ricse nevű településrészei is ismertek voltak.

A 15. században a Csaholyiaké volt, 1425-ben pedig már a váradi püspökség birtokának írták.

1560-ban részbirtokot kapott itt Radák András is.

1611-ben Melith Péter is részt kapott benne, ki anyai ágon örökölte a Csaholyi részt, valamint Várday Katalin, a Nyáry Pál özvegye és Telegdi Anna kapott az egész helységre királyi adományt.

1662-ben a Szatmári vár őrsége dúlta fel.

A 18. században Ricsét a gróf Barkóczy család szerezte meg és a Jánki uradalomhoz csatolta.

Itt játszódik Borbély Szilárd Nincstelenek című regénye.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Kovács Gusztáv (független)[3][4]
  • 1994–1998: Kovács Gusztáv (független)[5][6]
  • 1998–2002: Kovács Gusztáv (független)[7][8]
  • 2002–2006: S. Garda Endre (független)[9][10]
  • 2006–2010: Garda Endre (független)[11]
  • 2010–2014: Garda Endre (független)[12]
  • 2014–2019: Garda Endre (független)[13][14]
  • 2019–2024: Hadi Zsolt (független)[15]
  • 2024– : Lengyel Marcell (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
668
656
695
583
597
563
559
546
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 79%-a magyar, 21%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 19,3% cigánynak, 0,5% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,4%, református 63%, görögkatolikus 6,2%, felekezeten kívüli 8,6% (14,2% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 14,9% cigánynak, 1,3% ukránnak, 0,2% románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,3% volt római katolikus, 58,8% református, 6,9% görög katolikus, 7,9% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,2% ortodox, 6,2% felekezeten kívüli (16,9% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Református templomát a XV. században építették, gótikus stílusban. A terméskő alapú templom mai formáját az 1972. évi átalakításakor nyerte el.
  • Kodály Zoltán népdalgyűjtő útja során járt a faluban 1923-ban. Még most is áll a ház amelyben akkor lakott, s dolgozott.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Túrricse települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 29.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ "Túrricse települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "A megválasztott polgármesterek megyénkben" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1990. október 3. Hozzáférés: 2020. február 8. == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. ↑ "Túrricse települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 8.
  6. ↑ "A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1994. december 13. Hozzáférés: 2020. február 8. == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 12. p.
  7. ↑ "Túrricse települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 8.
  8. ↑ "Megyénk új polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1998. október 21. Hozzáférés: 2020. február 8. == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. ↑ "Túrricse települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 8.
  10. ↑ "Községeink és nagyközségeink polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2002. október 21. Hozzáférés: 2020. február 8. == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. ↑ "Túrricse települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 8.
  12. ↑ "Túrricse települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. február 8.
  13. ↑ "Túrricse települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 8.
  14. ↑ "Önkormányzati választás 2014" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2010. október 14. Hozzáférés: 2020. február 8.
  15. ↑ "Túrricse települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 13.
  16. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. ↑ Túrricse Helységnévtár
  18. ↑ Túrricse Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Túrricse&oldid=28846933”