Ugrás a tartalomhoz

Electric Fields

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Electric Fields
Információk
Eredet Ausztrália
Aktív évek2015–
MűfajElektronikus zene, pop, soul
Tagok
Zaachariaha Fielding
Michael Ross
Az Electric Fields weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Electric Fields témájú médiaállományokat.

Az Electric Fields egy ausztrál együttes, melyet Zaachariaha Fielding és Michael Ross alkotnak. Az együttes a modern elektronikus-soul zenét ötvözi az ausztrál őslakosok kultúrájával. Dalaikat jellemzően pitjantjatjara, yankunytjatjara és angol nyelven adják elő. Ők képviselték Ausztráliát a 2024-es Eurovíziós Dalfesztiválon Malmőben a One Milkali (One Blood) című dalukkal.[1]

Történet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011-ben Zaachariaha Fielding jelentkezett az X Factor Australia harmadik évadába, ahol Tracy Chapman Talkin Bout a Revolution című dalát adta elő. 2013-ban Michael Ross is jelentkezett a tehetségkutató műsor ötödik évadba – ő Phil Collins You Can't Hurry Love című dalát énekelte.[2]

Együtt 2015 óta lépnek fel Electric Fields néven. Repertoárjuk a pop, a soul és elektronikus zene között mozog, miközben úgy írják le őket, hogy "a Daft Punk találkozása Nina Simone-nal és a Deep Forest-tel".[2]

2016 júniusában a duó kiadta debütáló EP-jét, az Inmát, amely a címét az aṉangu nők inmaként ismert kulturális szertartásáról kapta. Daniel Browning, az ABC Radio National műsorvezetője és producere azt mondta: "zenét készíteni közösen éppoly izgalmas, mint amennyire érzelmileg megindító – a zeneiségük szépsége és puszta ereje egyszerűen lélegzetelállító. Gyakran Zaachariaha hagyományos nyelvét, az aṉangu pitjantjatjara yankunytjatjara nép nyelvét is használják dalaikban, műfajukat illetően széles skálán, a poptól a nagyhatású elektronikus műveken át az egészen intenzív, intim történetekig terjed művészetük." Zenéjüket a 2016-os Spirit Festivalon és az Adelaide-i divatfesztiválon, valamint a Triple J-n is játszották. 2016-ban a duó elnyerte az Emily Burrows-díjat, amelyet az eredeti dél-ausztráliai művészek vagy zenekarok elismerésére és szakmai fejlődésének elősegítésére ítélnek oda.[3]

A duó elnyerte az év legjobb új tehetsége díjat a 2017-es National Indigenous Music Awardson, majd egy év múlva az év művészének járó díjra lettek jelölve.[4]

Az együttes 2019-ben jelentkezett a Eurovision: Australia Decides című nemzeti válogatóműsorba a 2000 and Whatever című dalukkal,[5] ahol összesítésben a második helyen végeztek, így nem ők képviselhették Ausztráliát a 2019-es Eurovíziós Dalfesztiválon Tel-Avivban.[6] A nemzetközi verseny döntőjében ők jelentették be az ausztrál szakmai zsűri pontjait.[7]

A National Indigenous Music Awardson 2019-ben két jelölést kaptak.[8][9] 2020. április 3-án jelent meg az Electric Fields és a norvég KEiiNO Would I Lie című közös dala.[10]

2020 augusztusában három akusztikus szettet adtak elő az Adelaide Hills-i Mount Barkerben található Ukaria Kulturális Központban, a Sunny Side Uploads online streaming platformmal együttműködve.[11] 2020 októberében a duó előadta a From Little Things Big Things Grow című dalt a 2020-as AFL döntőjében.[12] 2020 decemberében az Electric Fields az egyik fő fellépője volt az APRA AMCOS és a Sydney Gay and Lesbian Mardi Gras által szervezett Express Yourself – Queer Discovery című különleges tehetségkutató sorozat egyik részének.[13][14]

2021 februárjában az Electric Fields előadta a Don't You Worry és a Gold Energy című dalokat a Sydney Cricket Groundon a Mardi Gras kereteiben.[15][16]

2023 februárjában az együttes kiadta a We the People című dalt, mely a WorldPride hivatalos főcímdalaként szolgált. 2023. február 24-én, a Sydney-i The Domainben a fesztivál nyitókoncertjén 20 000 fős tömeg előtt adták elő dalukat, melyről azt nyilatkozták, hogy "a Pride nem csak az elfogadásról szól, hanem arról is, hogy otthon érezd magad a saját egyéniségedben".[17]

2024. március 5-én az SBS bejelentette, hogy az együttes képviseli Ausztráliát az Eurovíziós Dalfesztiválon. Versenydaluknak a címe One Milkali (One Blood) volt, és az együttes hivatalos bejelentésével egyszerre mutatták be.[18] A dalfesztivál május 7-én rendezett első elődöntőjében a tizenegyedik helyen végeztek, így nem jutottak tovább a döntőbe.

Tagok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Zaachariaha Fielding
  • Michael Ross

Diszkográfia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

EP-k

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Inma (2016)

Kislemezek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • No Other High (2017, közreműködtek Touch Sensitive dalában)
  • 2000 and Whatever (2019)
  • Vision (2019)
  • Would I Lie (2020, közreműködtek a KEiiNO dalában)
  • Gold Energy (2021)
  • Catastrophe (2022)
  • Must Be Love (2021, közreműködtek Tseba dalában)
  • Fight for Me (2022, közreműködtek Barkaa dalában)
  • We the People (2023)
  • Anpuru maau kutjpa (2023)
  • Red Future (2024, közreműködtek Snotty Nose Rez Kids dalában)
  • One Milkali (One Blood) (2024)
  • Dream On (2024)

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Electric Fields to represent Australia in Malmö". Eurovision.tv (angol nyelven). EBU. 2024. március 5. Hozzáférés: 2024. március 5.
  2. 1 2 "Electric Fields: Don't try putting us in a box". Sydney Morning Herald. 2017. október 5. Hozzáférés: 2019. február 2.
  3. ↑ "Emily Burrows Award recipients hit WOMADelaide". APRA Amcos. 2017. március 9. 2019. február 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. február 2.
  4. ↑ "Baker Boy, Kardajala Kirridarra, Jessica Mauboy amongst National Indigenous Music Award nominees". The AU Review. 2018. július 9. Hozzáférés: 2019. február 2.
  5. ↑ "Electric Fields to compete for Eurovision place". SBS. 2018. december 4. Hozzáférés: 2019. február 2.
  6. ↑ "Kate Miller-Heidke reigns supreme at Australia Decides". Aussievision. 2019. február 10. Hozzáférés: 2019. július 20.
  7. ↑ "SBS Australia". Facebook. 2019. április 30. Hozzáférés: 2019. április 30.
  8. ↑ "National Indigenous Music Awards unveils 2019 Nominations". National Indigenous Music Awards. 2019. július. Hozzáférés: 2019. augusztus 19.
  9. ↑ "Record Breaking Crowd for the 2019 National Indigenous Music Awards!". National Indigenous Music Awards. 2019. augusztus 13. Hozzáférés: 2019. április 16.
  10. ↑ "KEiiNO & Electric Fields release "Would I Lie"". ESC Xtra. 2020. április 2. Hozzáférés: 2020. április 3.
  11. ↑ Skujins, Angela (2020. augusztus 25.). "Watch Electric Fields perform at the Ukaria Cultural Centre". CityMag. Photos by Jack Fenby. Hozzáférés: 2020. augusztus 25.
  12. ↑ "All-Aussie music lineup announced for AFL's grand final at the Gabba". SMH. 2020. október 12. Hozzáférés: 2020. október 14.
  13. ↑ Tsinivits, Kyriakos (2021. február 17.). "Montaigne and Electric Fields join the entertainment line up for Mardi Gras 2021". Aussievision. Hozzáférés: 2024. január 3.
  14. ↑ Rose, Anna (2020. december 11.). "Gordi and Electric Fields to headline final Express Yourself showcase". NME. Hozzáférés: 2024. január 3.
  15. ↑ Langford, Jackson (2021. február 17.). "Rita Ora, G Flip, Montaigne & More To Play Sydney 2021 Mardi Gras Parade". Music Feeds. Hozzáférés: 2024. január 2.
  16. ↑ Electric Fields - Mardi Gras Live Performance 2021 from the Sydney Cricket Ground. YouTube
  17. ↑ Ellie Robinson (2023. február 24.). "Electric Fields share official WorldPride theme song 'We The People'". NME. Hozzáférés: 2023. február 25.
  18. ↑ "AUSTRALIA: Electric Fields will fly to Malmö with 'One Milkali (One Blood)'!" (angol nyelven). OGAE Greece. 2024. március 5. Hozzáférés: 2023. március 5.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Electric Fields című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Electric_Fields&oldid=28492957”