Eszterce
| Eszterce (Otrhánky) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1598 | ||
| Polgármester | Ján Strempek | ||
| Irányítószám | 956 55 (pošta Veľké Chlievany) | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 405 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 232 m | ||
| Terület | 4,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Eszterce weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Eszterce témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Eszterce (1899-ig Rongyos-Sztricze, szlovákul Otrhánky) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bántól 5 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Sándori határában keletkezett a 16. században. 1598-ban „Otrhane Ztrece” néven említik először, ekkor 21 ház állt a faluban, mind nemeseké. 1720-ban 5 adózója volt, ekkor „Rongyos Sztrice” megnevezéssel találjuk. Az Esztercei család birtoka volt. 1784-ben 22 házában 24 családban 116 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STRICZE. Rongyos Stricze, Kis Stricze, Nagy Stricze. Három tót faluk Trentsén Várm. Rongyos Striczének földes Urai Bacskády, és több Urak; fekszik Nagy Khlivenhez nem meszsze, mellynek filiája; Kis Striczének földes Urai több Urak; Nagy Striczének pedig Bagody, és több Urak, fekszenek Ribinnek szomszédságában, és annak filiáji; lakosaik katolikusok, határbéli földgyeik termékenyek, réttyek, legelőjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék.”[2]
1828-ban 18 háza és 219 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztricze (Rongyos), tót falu, Trencsén vmegyében, 147 kath. lak. Mind a három Sztricze Ribény filiása, s mindeniket több uraság birja; kis Sztriczében 2 kastélyt is láthatni. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 455 | 435 | 413 | 405 |
| Különbség | -4,39 % | -5,05 % | -1,93 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 394 | 405 |
| Eltérés | +2,79 % |
1910-ben 204-en lakták, ebből 159 szlovák, 42 német és 3 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 418 lakosából 415 szlovák volt.
2011-ben 403 lakosából 397 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus temploma a 12. században épült román stílusban, benne egy 15. században készített gótikus szoborral.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. március 1.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

