Nyitranádas
| Nyitranádas (Nedašovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1232 | ||
| Polgármester | Elena Magdolenová | ||
| Irányítószám | 956 35 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 419 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 202 m | ||
| Terület | 6,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Nyitranádas weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitranádas témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nyitranádas (1898-ig Nedasócz, szlovákul Nedašovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bántól 7 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1232-ben „Nadas” néven említik először. A nyitrai váruradalom része volt. 1715-ben 20 adózó háztartása létezett. 1720-ban szőlőskertje és 14 háztartása volt. 1753-tól a nagyszombati jezsuiták faluja. Ezután a nyitrai káptalan és a budapesti szeminárium birtokában állt. 1787-ben 35 házában 208 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NEDASÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Posonyi Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik Viszocsányhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye középtermékenységű, fája is van mind a’ két féle, gyantát is készítenek, gyűmöltse elég, szőleje termékeny, réttye, legelője jó, piatzozása Bánon.”[2]
1828-ban 36 házában 252-en laktak. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nedasócz, tót falu, Trencsén vmegyében, Vizócsán fiókja: 263 kath. 8 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Nedasócz, Trencsénmegyével határos tót község, Nagy-Bélicztől északra, 351 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. A község határában márványbánya van, mely Káhn Károly tulajdonát képezi. A községet 1232-ben »Nádas« név alatt, mint nyitrai várbirtokot említik.”[4]
1920-ig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 438 | 442 | 431 | 419 |
| Különbség | +0,91 % | -2,48 % | -2,78 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 427 | 419 |
| Eltérés | -1,87 % |
1910-ben 429, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 460 lakosából 457 szlovák volt.
2011-ben 427 lakosából 414 szlovák volt.
Híres személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1888-ban Juraj Hodál egyháztörténész.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. február 20.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky. "Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2024. február 20.
{{cite web}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Nyitranádas Szlovákia térképén
- E-obce Archiválva 2010. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben

