Terbók
| Terbók (Trebichava) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1396 | ||
| Polgármester | Alena Salajová | ||
| Irányítószám | 956 53 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 34 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 334 m | ||
| Terület | 11,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Terbók weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Terbók témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Terbók (1899-ig Trebichava, szlovákul Trebichava) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bántól 15 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést a német jog alapján alapították a 14. század végén. Első írásos említése 1396-ban „Trebichava” alakban történt. 1479-ben „Therbok”, 1481-ben „Trebychawa”, 1598-ban „Trebichawa” néven említik. Előbb a beckói, majd a zayugróci uradalom része volt. Területén uradalmi major és kőbánya működött. 1598-ban malom és 13 ház állt a településen. 1720-ban 7 adózója volt. 1784-ben 35 házában 64 családban 340 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TREBISOVA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Kolonits, és B. Záy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik N. Szlatinához nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű.”[2]
1828-ban 35 háza és 461 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, gyümölcstermesztéssel, később főként mezőgazdasági idénymunkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Trebichova, tót falu, Trencsén, most F. Nyitra vmegyében, a zay-ugróczi uradalomban: 118 kath., 230 evang., 6 zsidó lak.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
A háború után lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 56 | 43 | 38 | 34 |
| Különbség | -23,21 % | -11,62 % | -10,52 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 36 | 34 |
| Eltérés | -5,55 % |
1910-ben 530-an lakták, ebből 520 szlovák, 2-2 német és magyar, valamint 6 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 573 lakosa volt.
1930-ban 500 lakosa volt.
1970-ben 270 lakosa volt.
1980-ban 157 lakosa volt.
1991-ben 79 lakosa volt.
2001-ben 44 lakosából 43 szlovák és 1 cseh volt.
2011-ben 43 lakosa volt, mindegyik szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Klasszicista harangláb a 19. század elejéről.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Terbók Szlovákia térképén

