Ugrás a tartalomhoz

Bőcs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Külsőbőcs szócikkből átirányítva)
Bőcs
Bőcs címere
Bőcs címere
Bőcs zászlaja
Bőcs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterNagy László Győző (fideszes)[1]
Irányítószám3574
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség2569 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség109,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 35″, k. h. 20° 57′ 51″48.043161°N 20.964269°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 35″, k. h. 20° 57′ 51″48.043161°N 20.964269°E
Bőcs (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bőcs
Bőcs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bőcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőcs témájú médiaállományokat.

Bőcs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Az Alföld és az Északi-középhegység határán, a Hernád folyó két oldalán fekszik, Miskolctól 14 kilométerre délkeletre. A környező települések: Berzék 2, Hernádnémeti 4, Sajólád pedig 5 kilométerre, a legközelebbi város: Alsózsolca 10 kilométerre. Hernádnémetivel és Berzékkel a 3607-es, Sajóláddal a 3609-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek itteni megállási pontja Hernádnémeti-Bőcs vasútállomás a belterület északi szélén. Közúti elérését a 3607-es útból kiágazó 36 303-as mellékút biztosítja.

Bőcs (Bölcs, Belcs) már a honfoglalás előtt lakott volt, térségében avar temetőt tártak fel. Először 1222-ben említette fennmaradt oklevél, Bulch néven. Neve feltehetőleg a Bulcsú személynévből ered. A település birtokosai bőcsi nemesek, az ónodi Czudar család ősei voltak. Bőcs két különálló faluból, Belső- és Külső-Bőcsből alakult ki, a kettőt a megyehatár Hernád folyó választotta el. A török időkben elpusztult, de újra benépesült. Belső-Bőcs 1859-ig Abaúj vármegyéhez tartozott, de Borsod vármegye elcserélte Aszaló faluért. Külső-Bőcs Zemplén vármegye része volt, de 1882-ben Borsodhoz csatolták. A két település 1950-ben egyesült Bőcs néven.

1854–55-ben a Hernád folyó áradásai, 1877-ben pedig tűzvész pusztította el.

A Borsodi Sörgyár 1969-ben épült a faluban.

2000 óta a település legnagyobb reklámhordozója a Bőcs Sport Kft. Bőcs KSC labdarúgó- és kézilabdacsapata.

  • 1990–1994: Lippai Lajos (független)[3]
  • 1994–1998: Lippai Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Lippai Lajos Szabolcs (Zempléni Településszövetség)[5]
  • 2002–2006: Lippai Lajos Szabolcs (Zempléni Településszövetség)[6]
  • 2006–2010: S. Nagy László Győző (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy László Győző S. (független)[8]
  • 2014–2019: Nagy László Győző (független)[9]
  • 2019–2024: Nagy László (független)[10]
  • 2024– : Nagy László Győző (független)[1]

A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 9 jelölt indult a polgármesteri posztért.[7] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak három másik település (Abda, Buják és Mezőfalva) lakói szavazhattak, ennél több, 10 aspiránsra pedig egyedül Csonkahegyháton akadt példa.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
2753
2735
2710
2560
2550
2641
2589
2569
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a lakosság 92%-át magyar, 8%-át cigány nemzetiségű[11] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 10,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19%, református 49%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 3%, felekezeten kívüli 8,4% (16,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,1% lengyelnek, 0,1% németnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,6% volt római katolikus, 36,5% református, 2,9% görögkatolikus, 3,1% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 11,8% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).[13]

  • Református templom
  • Borsodi Sörgyár
  • Borsodi Sörgyár Látogatóközpont[14]
  1. 1 2 "Bőcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ "Ba települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Bőcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
  5. ↑ "Bőcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 5.
  6. ↑ "Bőcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 5.
  7. 1 2 "Bőcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 5.
  8. ↑ "Bőcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. január 7.
  9. ↑ "Bőcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 5.
  10. ↑ "Bőcs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Bőcs Helységnévtár
  13. ↑ Bőcs Helységnévtár
  14. ↑ "Vendéglátás magazin". Hozzáférés: 2023. július 1.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]