Parasznya
| Parasznya | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Miskolci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Jánosné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3777 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1095 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 67,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,76 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Tardonai-dombság[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Parasznya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Parasznya témájú médiaállományokat. | |||
Parasznya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában,
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Miskolc szomszédságában helyezkedik el, a Bükk-vidéken, a megyeszékhely központjától 16 kilométerre északnyugatra. A további szomszédos települések: észak felől Kondó, északkelet felől Radostyán, nyugat felől pedig Varbó. A legközelebbi város Sajószentpéter, amely körülbelül nyolc kilométerre van.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak közúton érhető el, Miskolc felől vagy Radostyán érintésével, mindkét irányból a 2517-es úton. A zsáktelepülésnek számító Varbóval a 25 135-ös számú mellékút köti össze. Határszélét délnyugaton érinti még a Dédestapolcsányra vezető 2513-as út is.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést a 12. században említik először, de már a 11. században is állt. 1286-ban már itt lakó várjobbágyokból vált nemesekről történik említés, és Peresnie, majd Perezne elnevezést találhatunk. A diósgyőri várhoz tartozó birtokként főleg királynéi tulajdon volt. A török időkben elpusztult, 1556-ban már elhagyott helyként említik. Az újratelepült község 1596-ban török hódoltsági terület volt, ekkoriban a reformáció gyorsan terjedt a környéken. II. József uralkodása alatt 1785 májusától 1786 októberéig épült fel nagyobb temploma, melyhez tornyot csak 1800-ban építettek. 1842-ben a nagy tűzvész csaknem az egész falut tönkretette, az addig jól működő iskolát csak 1903-ban építették újra fel.
Az 1800-as évek végén beinduló két szénbánya, a Baross-akna és Pálinkás-táró sok munkahelyet biztosított.
1934-ben állított hősi emlékmű az első világháborúban elhunytakról emlékszik meg.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Szabó Lajos (független)[4]
- 1994–1998: Szabó Lajos (független)[5]
- 1998–2002: Köntös Pál (független)[6]
- 2002–2006: Fekete Ferenc (független)[7]
- 2006–2009: Fekete Ferenc (független)[8]
- 2009–2010: Horváth Jánosné Kecskeméti Ildikó (független)[9]
- 2010–2014: Horváth Jánosné Kecskeméti Ildikó (független)[10]
- 2014–2019: Horváth Jánosné (független)[11]
- 2019–2024: Horváth Jánosné (független)[12]
- 2024– : Horváth Jánosné (független)[1]
A településen 2009. október 18-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1157 | 1142 | 1128 | 1088 | 1086 | 1087 | 1084 | 1095 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,8%-a magyarnak, 4,8% cigánynak mondta magát (25,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12%, református 37,5%, görögkatolikus 3,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,8% (32,9% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,1% németnek, 0,1% horvátnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,9% volt római katolikus, 31,3% református, 2% görög katolikus, 4,1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 13,6% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).[16]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Református templom (klasszicista, 1785)
- A településen öt fokozottan védett barlang található, a Hillebrand Jenő-barlang, a Kő-lyuk, a Lilla-barlang, az Udvar-kő és a Vénusz-barlang.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Parasznya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 19.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ "Parasznya települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Parasznya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 23.
- ↑ "Parasznya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 25.
- ↑ "Parasznya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 25.
- ↑ "Parasznya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 25.
- 1 2 "Parasznya települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2009. október 18. Hozzáférés: 2020. június 6.
- ↑ "Parasznya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. január 24.
- ↑ "Parasznya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 23.
- ↑ "Parasznya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 1.
- ↑ "2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2009. Hozzáférés: 2020. június 6.
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Parasznya Helységnévtár
- ↑ Parasznya Helységnévtár
