Ugrás a tartalomhoz

Berente

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berente
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Berente címere
Berente címere		 Berente zászlaja
Berente zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásközség
PolgármesterNyeste József (független)[1]
Irányítószám3704
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség1017 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség131,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 39″, k. h. 20° 39′ 48″48.244211°N 20.663311°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 39″, k. h. 20° 39′ 48″48.244211°N 20.663311°E
Berente (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Berente
Berente
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Berente weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berente témájú médiaállományokat.

Berente község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sajó völgyében fekszik Miskolctól 15 km-re észak-északnyugatra, Kazincbarcika keleti szomszédságában.

A közvetlenül határos települések: észak felől Múcsony, kelet felől Dusnokpuszta (Sajószentpéter része), délkelet felől Sajószentpéter, dél felől Alacska, nyugat felől pedig Kazincbarcika, a legközelebbi város.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a központján végighaladó 26-os főút, és az azt északról elkerülő és tehermentesítő 260-as főút. A 26-os összeköti mindkét városi rangú szomszédjával, Sajószentpéterrel és Kazincbarcikával is, a többi szomszédjával viszont nincs közvetlen közúti összeköttetése.

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal érinti, melynek egy megállója van itt; Berente megállóhely a központtól nem messze északra helyezkedik el, s a település nagy ipari létesítményeit kiszolgáló rendező pályaudvar is kapcsolódik hozzá.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1322-ben említi először egy fennmaradt oklevél. Eleinte a Bors, majd az Ákos nemzetség birtoka volt, de tőlük Károly Róbert elkobozta.

A 19–20. századtól kezdve bányásztelepülés. 1921-ben, amikor Kandó Kálmán megalapította az Imperial petrolkémiai alapon működő szénlepárlót, a vegyipar fejlődése is megindult a térségben.

A második világháborút követő iparosítás hatására a térség további fejlődésnek indult. 1949-ben itt kezdték építeni a Borsodi Vegyi Kombinátot (BVK), 1951-től pedig a Borsodi Hőerőművet.

1954-ben Berentét az akkor várossá alakuló Kazincbarcikához csatolták.

A privatizáció óta a BorsodChem Rt. működik területén.

A település az 1950-es járásrendezésig Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

A rendszerváltást követően az egykori falu területén élők úgy érezték, hiába áll részben lakhelyükön a város bevételeinek nagy részét biztosító BorsodChem Rt., Közép-Európa legnagyobb vegyipari üzeme, ők csak kis mértékben részesülnek e bevételekből. Hosszas viták és egy 1997-es népszavazás eredményeképpen Berente 1999. május 1-jén levált Kazincbarcikáról, s a nagyüzemtől származó bevételeknek köszönhetően az ország egyik leggazdagabb községe lett.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1999–2002: Kallus Lászlóné (független)[3]
  • 2002–2003: Kallus Lászlóné (független)[4]
  • 2003–2006: Juhász József (független)[5]
  • 2006–2010: Juhász József (független)[6]
  • 2010–2014: Juhász József (független)[7]
  • 2014–2015: Juhász József (független)[8]
  • 2015–2019: Roza László István (független)[9]
  • 2019–2024: Nyeste József (független)[10]
  • 2024– : Nyeste József (független)[1]

A frissen önállósult község első, időközi önkormányzati választását 1999. augusztus 1-jén tartották meg, négy polgármesterjelölt részvételével, akik közül a végső győztes egymaga is megszerezte a szavazatok több mint 50 százalékát.[3]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás [úgy is, mint a községben lebonyolított első rendes helyhatósági választás] érdekessége volt, hogy országosan is rekordszámú, összesen 10 jelölt indult a polgármesteri posztért.[4] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak egyetlen másik településen szavazhattak a helyi lakosok: a Pest megyei Úriban; de ehhez hasonló jelölti létszám más választási években is legfeljebb egy-két településen fordult elő. (A győztes 25,63 %-os eredménnyel szerzett mandátumot.)

2003. július 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani Berentén,[5] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[11] Kallusné ennek ellenére elindult a posztért, az ezúttal is aránylag nagy számú (6) jelölt között, de csupán a második helyet sikerült elérnie, a 2002-ben még csak harmadik helyre befutó Juhász József mögött.[5]

2015. március 29-én ismét időközi polgármester-választásra kellett sort keríteni a faluban, mert Juhász József addigi polgármester január 5-i hatállyal lemondott tisztségéről.[12][13] Ez a választás hasonló rekordot hozott, mint a 2002-es polgármester-választás: a falu első emberének címéért ezúttal is tízen szálltak versenybe; így a mandátumszerzéshez 22,03 %-os eredmény is elegendő volt.[9]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Szepessy-kastély


Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1177
1203
1211
1084
967
1048
1020
1017
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A településen a 2001-es népszámláláskor a lakosság 97,2%-át vallotta magát magyar, 4,8%-a cigány nemzetiségűnek[14] (lehetséges volt egyszerre több nemzetiséghez tartozás is).

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 8,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,4%, református 19,8%, görögkatolikus 2,9%, felekezeten kívüli 20,7% (17% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 81,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% görögnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,1% volt római katolikus, 15,6% református, 2,7% görögkatolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 15,1% felekezeten kívüli (41,5% nem válaszolt).[16]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. 1 2 "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1999. augusztus 1. Hozzáférés: 2020. május 20.
  4. 1 2 "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 1.
  5. 1 2 3 "Berente települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2003. július 27. Hozzáférés: 2020. május 27.
  6. ↑ "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 1.
  7. ↑ "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 6.
  8. ↑ "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 1.
  9. 1 2 "Berente települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2015. március 29. Hozzáférés: 2020. június 16.
  10. ↑ "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25.
  11. ↑ "Időközi önkormányzati választások 2003-ban" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2003. Hozzáférés: 2020. május 26.
  12. ↑ "A Berentei helyi Választási Bizottság 1/2015.(I.7.) határozata" (PDF). Berente.hu. 2015. január 7. Hozzáférés: 2020. június 16.
  13. ↑ "Időközi helyi önkormányzati választások" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2015. Hozzáférés: 2020. június 16.
  14. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  15. ↑ Berente Helységnévtár
  16. ↑ Berente Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berente&oldid=28899490”