Rásonysápberencs
| Rásonysápberencs | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Szikszói | ||
| Jogállás | község | ||
| Alapítás éve | 1938 január 1. (Abaújsáp, Rásony és Szárazberencs egyesítésével) | ||
| Polgármester | Medve Ferenc (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3833 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 518 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 62,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Rásonysápberencs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rásonysápberencs témájú médiaállományokat. | |||
Rásonysápberencs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásban. A megye leghosszabb nevű települése (Sátoraljaújhelynél 1 karakterrel hosszabb, de mindkettő 14 betű).
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Cserehát tájegység délkeleti részén helyezkedik el, a Vasonca-patak völgyében, a megyeszékhely Miskolctól 30 kilométerre északkeletre.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Detek, kelet felől Ináncs, dél felől Léh, nyugat felől Monaj, északnyugat felől pedig Selyeb. A két legközelebbi város a 15 kilométerre fekvő Szikszó és a 25 kilométerre lévő Encs.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak közúton érhető el, Léh vagy Detek érintésével, a 2624-es úton.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai település 1938. január 1-jén jött létre Abaújsáp, Rásony és Szárazberencs egyesítésével.
A három elődfalu közül Sápot említik legkorábban, 1221-ben, Sap néven; a felnémeti németeknek a Ruszkaiak elleni perében kiküldött poroszló nevében szerepelt.
Rásonyt 1326-ban említették először, Rasonwelgeként egy völgy nevében tűnt fel neve. 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett. 1427-ben 7 jobbágycsalád lakta (Rásonyt 5, Berencset 20.) 1639-ben török hódoltság alá került, elnéptelenedett, csak a 18. században népesült be végleg újra. Népességét később pestis pusztította el, 1720-ban pusztaság, csak később népesült be újra.
Berencset 1318-ban említették először, Barach néven. 1318-ban Berencsi nemes Drugeth Fülöp volt az ispánja. 1326-ban Léh és Berencs között fekvő Karácsond birtokot említette egy oklevél.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Medve Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Medve Ferenc (független)[4]
- 1998–2002: Medve Ferenc (független)[5]
- 2002–2006: Medve Ferenc (független)[6]
- 2006–2010: Medve Ferenc (független)[7]
- 2010–2014: Medve Ferenc (független)[8]
- 2014–2019: Medve Ferenc (független)[9]
- 2019–2024: Medve Ferenc (független)[10]
- 2024– : Medve Ferenc (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 613 | 592 | 569 | 525 | 510 | 509 | 519 | 518 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 23,4% cigánynak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 34%, görögkatolikus 16,4%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 5,3% (10,1% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 98,2%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 0,4% ukránnak, 0,2% szlováknak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,4% volt római katolikus, 27,1% református, 11,8% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,4% evangélikus, 26,7% felekezeten kívüli (12,2% nem válaszolt).[13]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Csoma-Farkas-kúria (klasszicista)
- Rásonyi templom (református, 12. századi eredetű)
- Rásonyi harangláb (1748)
- Berencsi templom (református, Léh faluval közösen építették 1780–1790 között)
Testvértelepülése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevezetes emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szárazberencsen 1877-ben született Dunay Bertalan gépészmérnök, vívóbajnok.
- Egy Showder Klubos előadásában rásonysápberencsi lakosnak mondta magát Bellus István miskolci humorista.
- Dr. Ignácz István (Rásonysápberencs, 1955. február 3. –) magyar rendőrtiszt, hivatalvezető, egyetemi tanár.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Rásonysápberencs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Rásonysápberencs települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Rásonysápberencs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 28.
- ↑ "Rásonysápberencs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 21.
- ↑ "Rásonysápberencs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 21.
- ↑ "Rásonysápberencs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 21.
- ↑ "Rásonysápberencs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 12.
- ↑ "Rásonysápberencs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 28.
- ↑ "Rásonysápberencs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 7.
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Rásonysápberencs Helységnévtár
- ↑ Rásonysápberencs Helységnévtár
