Tuvalu
| Tuvalu | |||
| Tuvalu | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: Tuvalu mo te Atua | |||
| Fővárosa | Funafuti | ||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Király | III. Károly tuvalui király | ||
| Főkormányzó | Tofiga Vaevalu Falani | ||
| Miniszterelnök | Feleti Teo | ||
| Hivatalos nyelv | Tuvalui, angol | ||
| függetlenség | Egyesült Királyságtól | ||
| kikiáltása | 1978. október 1. | ||
| Tagság | |||
| Népesség | |||
| Népesség | 10 643 (2022. december 12., népszámlálás) | ||
| Becsült | 9500 [1] fő (2025) | ||
| Népsűrűség | kb. 316 fő/km² | ||
| HDI (2023) | 0,689 [2] (129.) – | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26 km² | ||
| Rangsorban | 190 | ||
| Időzóna | tuvalui (UTC+12) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Ausztrál dollár (AUD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | TV | ||
| Hívószám | 688 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 911 | ||
| Internet TLD | .tv | ||
| Villamos hálózat | 220 volt | ||
| Elektromos csatlakozó | AS/NZS 3112 | ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuvalu témájú médiaállományokat. | |||
|
| |||

Tuvalu egy óceániai állam, szigetország, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 km². Vatikán és Nauru után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ második legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetően Vatikán (0,44 km²), Monaco (1,95 km²) és Nauru (21 km²) után a negyedik legkisebb ország.
Tuvalu első lakosai polinézek voltak. A sziget a 19. század végén került Egyesült Királyság érdekszférájába. Az Ellice-szigeteket az ország 1892 és 1918 között a Gilbert- és Ellice-szigetek protektorátus részeként kezelte. 1916 és 1974 között gyarmatterület volt. 1974-ben az Ellice-szigeteken szavazást írtak ki, hogy elszakadjanak-e Nagy-Britanniától, s Tuvalu néven új államot hozzanak-e létre. Ennek eredményeként váltak el a Gilbert-szigetektől, mely a függetlenség elnyerése után Kiribati területe lett. Tuvalu a Nemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Domborzat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tuvalu négy szigetből és öt valódi atollból áll. Kicsi, elszórt atolljain rossz a talaj. Ha csak a szárazföldet számoljuk, akkor a világ legkisebb országai közé tartozik. A szigetcsoportot alkotó korallzátonyok alig emelkednek ki a tengerből. A legmagasabb pont is csak mintegy 5 m magas. Emiatt az államot létében fenyegeti a tengerszint esetleges megemelkedése.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tuvalui polinéz nép, amely megközelítően 2000 éve telepedett le. A kapcsolattartás forradalmasodása előtt gyakori volt a kenuközlekedés a szigetek között. Nyolc vagy kilenc szigeten laktak ebben az időben. Tuvalu neve a saját nyelvén azt jelenti: nyolcan összetartanak.
Álvaro de Mendaña de Neira spanyol tengerész már 1586-ban meglátta Nuit, de nem szállt partra. Ezt követően a 17. századig nem járt arra európai, amikor is felfedezők elérték a szigeteket. Az 1800-as években bálnavadászok érkeztek a Csendes-óceánra, de Tuvalut csak rendszertelenül keresték fel, mivel hajóikkal nehéz volt megközelíteni a korallzátonyokat, és nem volt nekik megfelelő infrastruktúra a szigeten. Perui rabszolga-kereskedők 1862 és 1864 között többször átszelték az óceánt, és Funafuti, valamint Nukulaelae szigetéről elvitt több mint 400 ember közül senki sem tért vissza. 1865-ben a London Missionary Society protestáns missziós társaság megkezdte tuvaluiak keresztény hitre térítését, ami az 1920-as évekig tartott. A 19. század végén kereskedők költöztek a szigetekre, hasznot remélve a helyi termékekkel való kereskedelemtől.
1892-ben a szigetek Ellice-szigetek néven brit uralom alá kerültek. 1916-ban összevontak két területet Gilbert- és Ellice-szigetek néven. A második világháború idején Tuvalut választották irányítási bázisnak a Japán Birodalom elleni támadásokhoz. 1945 decemberéig több száz hajót állomásoztattak itt. 1974-ben etnikai viták miatt megtartott népszavazásból kiderült, hogy a többségében polinézek lakta területeken a többség a Gilbert-szigetek (Kiribati) mikronéz lakosságától külön akart válni. 1978-ban Tuvalu néven vált függetlenné. A függetlenség napját október 1-jén tartják. 1979-ben az ország barátsági szerződést írt alá az USA kormányával, melyben utóbbi elismerte Tuvalu területi fennhatóságát négy kis sziget felett.
2001-ben az ország vezetője menedékjogot kért Új-Zélandtól népe számára, ugyanis a tengerszint emelkedése miatt néhány évtized múlva elnyeli a tenger az országot.[3]
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alkotmány, államforma
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tuvalu parlamentáris monarchia, élén III. Károly brit királlyal.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Főkormányzói
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Politikai pártok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tuvalun nincsenek pártok.
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Védelmi rendszer
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jogállamiság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jóllehet Tuvalu jogtisztelő országként számon tartott állam, de aggályok merültek fel annak kapcsán, hogy a globális éghajlatváltozás miatt, amely fenyegeti a szigetországot, korlátozni kezdtek bizonyos emberi jogokat.[4]
Problémák vannak továbbá a nők jogai kapcsán, mivel korlátozottak a lehetőségeik az oktatásban, a jogi képviselet területén, sőt az egész társadalmon belül.[5] Helyzetük javítására Tuvalu törvényeket hozott, illetve 2023-tól alkotmányába is foglalta a nemek közötti diszkrimináció tiltását.[6] Ennek ellenére az országban gyakori probléma a családon belüli erőszak, amely a tuvalui nők 47%-át érintette egy 2007-es felmérés szerint.[7] Mivel a nők is ragaszkodnak az ősi hagyományos értékekhez és elvekhez, ezért sokan nem tesznek bejelentést a rendőrségen. A törvényhozás folyamatosan foglalkozik a rendőrség hatáskörének bővítésével, illetve törvényjavaslatok születnek, amelyek szigorúbban büntetnék a nők elleni erőszakot.
Bár nincsenek törvények és jogszabályok az LMBTQ közösség jogait illetően, de a velük szembeni diszkrimináció nem is jellemző Tuvalun.[7] Az ország 1995 óta elkötelezett gyermekek jogainak védelmét illetően,[8] a 2023-as alkotmánymódosítás pedig tiltja a fogyatékkal élőkkel szembeni diszkriminációt.[9]
Tuvalunak egyetlen televíziója és rádiója van, amelyet az állam irányít, ennek ellenére az országban probléma nélkül érvényesülnek a szólás- és sajtószabadság elvei.[10]
2008-ban gyanú merült fel, hogy Tuvalu korlátozza a vallásszabadságot, mivel vallási szervezetek panaszt nyújtottak be tevékenységük korlátozását illetően.[11] Tuvalun vannak törvények, amelyek bizonyos körülmények között korlátozzák és szabályozzák a misszionáriusi tevékenységet, hivatkozva a szigetek kultúrájának védelmére és a nemzeti egység megőrzésére. A Tuvalui Egyház (Te Ekalesia Kelisiano Tuvalu) a szigetek kvázi államvallását képviseli.[12]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Általános adatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legnépesebb települések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Etnikai megoszlás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]polinéz 96%, mikronéz 4% [13]
Nyelvi megoszlás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]tuvalui (hivatalos), angol (hivatalos), szamoai, kiribati (Nui szigete) [13]
Vallási megoszlás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]protestáns keresztény 98,4% (Church of Tuvalu (konregacionalista) 97%, adventista 1,4%), baha'i 1%, más 0,6% [13]
Szociális rendszer
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gazdasága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A munkaerő túlnyomó része önellátó kis gazdaságokban tevékenykedik. Legfontosabb terméke a kókuszdió, az állatállományát sertés és baromfi adja. Egyedüli exportcikke a kókuszdióból nyert kopra.

A lakosság főleg halászattal foglalkozik. Ezenkívül taróval, banánnal, mangóval, kókuszdióval kereskednek.[14] Az ipart 2 komoly kopraszárító és -feldolgozó telep alkotja, amelyek 180 főt foglalkoztatnak. Az egyik kókuszolajat is elő tud állítani. Ez az állam kezében van. A csónakmotorok nagy része (90%) ezzel működik és a buszok és teherautók 60% szintén. Ezen kívül az északi szigeteken jelentős a csavarpálma (pandamus) termesztése, amelyből készítenek szőnyeget, építőanyagot, tetőt, hálót, szandált és uniszex hagyományos szoknyát (az északi 4 sziget lakosságának nagy része a 21. században is ezt hordja). Az erdőben kiásott ti-gyökér párlatával kevert New Zéland-i import sör re-export óceániai szigeten igen jelentős és jövedelmező. A világ egyik legjobbja és nagyon erős (17%), a belga sör minőségéhez hasonlítható. Vaitupun hagyományos a méhészet és komoly óceániai export cikke a kókuszdió, főleg Tongára és Fidzsi-re. Ez teszi az ország leggazdagabb szigetévé, valamint a kókusztermelés 45%-át adja. A fővárosban, Funafutin helyi alapanyagú, kitűnő színes szövetet, fémhulladékból szeget, motor és -kisgépalkatrészt, színes ablak és egyéb üvegneműt, csodás korallékszereket, (a tuvaluiak pre-cook kereskedelmi hálózatának egyik fő cikkét) pléh hajótestet és rövidtávú rádiót gyártanak családi vállalkozások. Ezek kb. 600 főt foglalkoztatnak a kókuszfeldolgozókkal együtt és óceániai szinten jólétet teremtenek. Az egyetlen gazdaságilag majdnem inaktív sziget a 40 fős Nuilakita (csak önellátás). Az országban jelentős gazdasági beruházások kezdődtek meg 2016-ban (pl. mesterséges partszakaszokat hoztak létre, árvíz védelem céljából).
A sziget jelentős bevételre tesz szert internetes tartománykódja, a ".tv", mint domain név értékesítésével.
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2002-ben Tuvalun 10 km volt az aszfaltozott útszakasz, ezenkívül több makadám, ill. földút is van az országban.
Az országban egy nemzetközi reptér van, a Funafuti atollon, Vaiaku településen. A repülők a Fidzsi-szigetekről érkeznek heti háromszor.
Telekommunikáció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Hívójel prefix | T2 |
| ITU zóna | 65 |
| CQ zóna | 31 |
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Oktatási rendszer
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Írástudás: 95% Nincs iskolakötelezettség. Felsőoktatás: Vaiakuban működik a Fidzsi Egyetem kihelyezett fakultással, 100 diákkal.
Kulturális intézmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tudomány
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tuvalu területén oceanográfiai-, éghajlati és mikróökológiái valamint ornitológiai kutatásokat végeznek.
Művészetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hagyományok, néprajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Minden szigeten angolul beszélnek, Nui kivételével az összes szigeten a tuvalui nyelv is használatos. Nui szigetén az angol mellett kiribatiul beszélnek.
Gasztronómia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Különböző rendezvényeken szokás, sült csirkét-, sült egész disznót-, illetve sült halat tálalni gyümölcsökkel pálmaleveleken.
Turizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tuvalu mivel félreeső hely, turizmusából származó bevétele csekély. Az ország egyetlen hotelje a Vaiaku Lagi Hotel, ez a fővárosban működik. Emellett számos panzió fogad be külföldi vendégeket.[15]
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tuvalu rendelkezett a pekingi olimpián a legkisebb küldöttséggel: 2 könnyűatléta és 1 súlyemelő képviselte az országot a világeseményen.
A sport a világ minden táján kiemelt szerepet kap, hiszen a sportolók a nagy világversenyeken a hazájuk, nemzetük színeit is képviselik. Talán hihetetlen, de egy ilyen kis náció, mint a tuvalui is képes volt kiállítani olimpikont. Nem is egyet, és az első női sportoló, aki kvalifikálni tudta magát egy olimpiára, Asenate Manoa volt.
Média
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Telekommunikáció Tuvaluban
- Az állami rádió a Radio Tuvalu
Zene
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ https://www.worldometers.info/world-population/tuvalu-population/
- ↑ https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
- ↑ Csak egy méter és eltűnik egy ország
- ↑ "Pacific. 'Navigating injustice': Climate displacement from the Pacific Islands of Tuvalu and Kiribati to Aotearoa New Zealand". Amnesty International. 2025. október 8. Hozzáférés: 2026. április 9.
- ↑ "Tuvalu". UN Women. Hozzáférés: 2026. április 9.
- ↑ "Constitution of Tuvalu 1986, as amended to 2023". UN Women. Hozzáférés: 2026. április 9.
- 1 2 "Tuvalu" (PDF). U.S. State Department. 2014. március 10. Hozzáférés: 2026. április 9.
- ↑ "Tuvalu National Human Rights Action Plan 2016-2020" (PDF). The Pacific Community. 2016. Hozzáférés: 2026. április 9.
- ↑ Simon Kofe; Jess Marinaccio (2023. szeptember 21.). "Tuvalu Constitution updated: culture, climate change and decolonisation". Devpolicy. Hozzáférés: 2026. április 9.
- ↑ "Tuvalu". Free Speech and Free Press Around the World. Hozzáférés: 2026. április 9.
- ↑ "International Religious Freedom Report for 2015". U.S. Department of State. 2015. december 22. Hozzáférés: 2026. április 9.
- ↑ "2010 Report on International Religious Freedom - Tuvalu". The UN Refugee Agency. 2010. november 17. Hozzáférés: 2026. április 9.
- 1 2 3 https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tv.html
- ↑ Óceánia kereskedelme
- ↑ Tourinform
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Vízszint-emelkedés fenyegeti Tuvalut
- turisztikai információk
- Tuvalu Online Archiválva 2011. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
