Vrbanj
| Vrbanj | |
 | |
| Vrbanj látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Stari Grad |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21462 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 458 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 80 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 09′ 54″, k. h. 16° 38′ 46″43.165000°N 16.646000°EKoordináták: é. sz. 43° 09′ 54″, k. h. 16° 38′ 46″43.165000°N 16.646000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vrbanj témájú médiaállományokat. | |
Vrbanj falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Stari Gradhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Splittől légvonalban 41 km-re délkeletre, Stari Grad városától légvonalban 4, közúton 6 km-re délkeletre, a Hvar-sziget középnyugati részén, a Starogradi-mező feletti dombos területen fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve a fűzfa horvát nevéből a vrbából származik és fűzfákkal benőtt helyet jelöl. Kedvező földrajzi fekvése miatt területe már az ókorban lakott volt. A település felett találhatók Gračišće illír eredetű várának maradványai. Magán a településen is római leletek kerültek elő. Közvetlen közelében a Hum-hegyen történelem előtti halomsír és a Szent Vid tiszteletére szentelt római kori templom maradványai találhatók. A horvátok ősei a 8. században érkeztek erre a vidékre. Stari Grad és Pitve mellett Vrbanj az egyik ősi törzsi és zsupáni székhely volt. A 11. században a neretvánok területeivel együtt a középkori Horvát Királyság részét képezte. Ezután felváltva hol a horvát-magyar királyok, hol a bizánci császárok, hol a velenceiek uralma alatt volt. A középkorban is folyamatosan lakott volt. A 14. és 15. században lakói főként hajóépítéssel foglalkoztak, mely nagyban hozzájárult fejlődéséhez. 1420-ban Dalmáciával együtt több évszázadra velencei fennhatóság alá került. 1475-ben saját plébánost kapott, mely az első helyi plébánosi kinevezés volt a szigeten. A 15. században Vrbanj lakói népesítették be a tengerparti Vrboska területét. Vrbanji születésű volt az 1510-es hvari felkelés kirobbantója Matija Ivanić. Emlékére a település központjában emlékparkot létesítettek. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 875, 1910-ben 1243 lakosa volt. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 498 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 875 | 933 | 1.024 | 1.267 | 1.391 | 1.243 | 1.264 | 1.180 | 991 | 1.006 | 966 | 786 | 661 | 595 | 489 | 498 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A településtől délkeletre emelkedő magaslaton találhatók Gračišće illír várának maradványai.
- A Vrbanj és Dol között emelkedő Hum-hegyen nagyméretű kőhalom[4] található, mely egy illír vár vagy halomsír maradványa lehet. Ettől némileg nyugatra egy templom helyenként emeletnyi magasságban megmaradt romjai találhatók. A templom, melyet Szent Vid tiszteletére szenteltek a 9. – 11. században épült korai román stílusban. Egyhajós, négyszögletes alaprajzú épület volt félköríves apszissal. Fennmaradt északi oldalfalát három ívelt árkád tagolja, mely egykor dongaboltozatot tartott. A déli oldalfal csak mintegy fél méteres magasságban áll. A templom a közép-dalmáciai kora román templomépítészet jellegzetességeit viseli. 1395-ben szerepel először írásos forrásban, de a 16. században már biztosan elhagyatottan állt, mert 1579-ben a Valerius nevű egyházi vizitátor nem említi. A Županić, a Slavogost és a Kušić családok voltak a hűbérurai.
- A Szentlélek tiszteletére szentelt plébániatemploma[5] a Svirče és Vrboska felé menő utak kereszteződésében áll. Már a 15. században állt e helyen egy Szentlélek templom. A mai templomot 1793-ban szentelték fel. Nagyméretű, háromhajós épület négyszögletes apszissal. Homlokzatát három kapuportál és öt magas, keskeny ablak tagolja. A hajókat négyszögletes pilaszterek és boltívek választják el egymástól. A hajók boltozottak, a főhajó csúcsíves-, a mellékhajók keresztboltozattal rendelkeznek. A templom mellett különálló harangtorony áll, melyet 1900-ban építettek. Az oltárok márványból készültek a 18. században. A főoltár képe a Szentlélek eljövetelét ábrázolja, Baldassare d'Anna alkotása. Mely egykor a hvari domonkos templomban állt. Szűz Mária képe a 17. – 18. században készült. A Szent Miklós oltáron álló Irgalmas Szűzanya képet és a 18. századi gyertyatartókat a Šćedro-sziget kolostorából hozták át ide.
- Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt kápolnája[6] az új temetőtől északra, a Starogradsko-mező fölött áll. Az egyhajós, négyszögletes alaprajzú és apszisú épületet 14. században építették. Homlokzata egyszerű, felette pengefalú harangtorony magasodik. Tetőzetét kőlapokkal fedték.
- A település központjában a tér közelében áll a Szent Liberatus kápolna. Egyhajós, négyszögletes alaprajzú és négyszögletes apszisú épület. Bejárata felett körablak, felül kis harangépítmény látható. Tetőzetét a hagyományos kőlapokkal fedték.
- Vrbanj felett a Jelsa felé vezető út mellett található a Szent Mihály kápolna. Apszis és harangtorony nélküli négyszög alaprajzú, egyszerű épület. Homlokzatán szokatlan módon halálfejet ábrázoló dombormű, felül pedig kőkereszt látható.
- A Kraljevi dvori kastélyt[7] a Matija Ivanić vezette 1510-es felkelés központjának tartják. Mára romos állapotú, egyszintes épületegyüttes. A központban található a ház, amelyet Matija Ivanićnak, a 16. századi hvari népfelkelés vezetője szülőhelyének tartanak egyenetlen méretű faragott kövekből épült. Földszinti részből és tetőtérből állt. Az összeomlott nyeregtetőt egykor kőlapok borították. A földszint bejárata íves, mely fölé 1974-ben emléktáblát állítottak. Vrbanj egyik legrégibb épületegyüttese, mely mivel Matija Ivanićhoz kötődik, rendkívül fontos objektum Hvar szigetének történetében.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Jakov Bratanić festőművész, művészettörténész
- Matija Ivanić az 1510-es népfelkelés vezére
- Pere Ljubić költő, esszéíró
- Jakša Račić orvos, politikus, Split város polgármestere
- Ljubo Stipišić zeneszerző, karmester
- Zlatan Stipišić Gibonni énekes
- Ante Tresić Pavičić költő, politikus
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 4.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5158.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6439.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5755.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5013.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hvar települései – Vrbanj (angolul)
- Stari Grad város hivatalos oldala (horvátul)
- Stari Grad turisztikai irodájának honlapja (horvátul), (angolul)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Vrbanj című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
