Bozsok

Bozsok
A Szent Anna-templom és a falu hősi emlékműve
Bozsok címere Bozsok zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Járás	Kőszegi
Jogállás	község, 1934-ig nagyközség
Polgármester	Dr. Szelinger Ferenc (független)
Irányítószám	9727
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	369 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	16,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	20,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 19′ 29″, k. h. 16° 29′ 26″47.324761111111, 16.490419444444
Bozsok Pozíció Vas megye térképén
Bozsok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bozsok témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bozsok (németül: Poschendorf, horvátul: Božok) község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése

Kőszegtől 9 kilométerre nyugatra, Szombathelytől 22 kilométerre északnyugatra fekszik a Kőszegi-hegység déli lábánál, az Arany-patak mentén, közvetlenül az osztrák határ mellett. Területének északnyugati részét erdővel borított hegyek alkotják; határában emelkedik a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, az Írott-kő is. A hegyek lábánál szőlők és gyümölcsösök vannak, a határ délkeleti része pedig mezőgazdasági terület.

A szomszéd települések a határ magyar oldalán: észak felől Velem, északkelet felől Kőszegszerdahely, délkelet felől Perenye, délnyugat felől pedig Bucsu. Nyugat felől a legközelebbi település az Ausztriához tartozó Rohonc (Rechnitz), alig 5 kilométerre; északnyugaton pedig határos még a Lékához (Lockenhaus) tartozó Hosszúszeghuta (Glashütten bei Langeck im Burgenland) településsel is.

Megközelítése

A településen nagyjából kelet-nyugati irányban végighúzódik a Lukácsházától (a 87-es főúttól) az országhatárig vezető 8718-as út, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Déli szomszédjával, Bucsuval a 8717-es út köti össze.

A környék nagyobb városai közül Szombathely felől a 87-es vagy a 89-es főúton érhető el, lukácsházi vagy bucsui letéréssel, Kőszeg felől pedig a 8719-es, majd Kőszegszerdahelytől a 8718-as úton.

Vasútvonal nem érinti.

Története

Bozsok légifotója

A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is éltek emberek. A kelták idején a közeli Szent Vid várához tartozott. A Sibrik-kastély helyén egy római castrumot sejtenek a történészek, mely az egykori vízvezeték őrzését is ellátta. A római korban innen vezették a vizet a tartományi székhely Savaria városába. Ennek a vízvezetéknek egy feltárt darabja ma Bucsu község határában látható. A népvándorlás időszakából a község határában egy, az Irtási-dűlőben 1874-ben kiszántott hun aranycsat maradt fenn. A falut átszelő Arany-patak vízében a középkorban feltehetően aranyat mostak. A település első írásos említése 1273-ből maradt fenn IV. László egyik oklevelében, villa Bosuk néven.

A 13. században Szent Vid várával együtt a Kőszegi család tulajdona volt. Később a Németújváriaké, majd 1405-től a Garaiaké lett, 1445-ben pedig III. Frigyes német-római császár foglalta el. Visszafoglalása után a király egyik hívének, Bornemissza Jánosnak adta, akitől az hozomány címén Bagossy Mihály táblabíróé lett. A hagyomány szerint a mai Sibrik-kastély Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt; a birtokkal együtt az is a Bagossyaké lett. 1532-ben, Kőszeg várának ostroma idején a törökök a környező falvakkal együtt Bozsokot is elpusztították, s az teljesen elnéptelenedett. Az elpusztított lakosság helyére később németek és horvátok települtek. 1538-ban a szarvaskendi Sibrik család kapta királyi adományként. A Sibrik-kastély első írásos említése 1554-ből maradt fenn. Helyén korábban nemesi udvarház állt, amelyet 1614-ben a török veszély miatt várkastéllyá alakítottak. 1616-ban a Batthyány család is birtokot vásárolt a Bagossy családtól. A falu két kastélya közül a déli részen fekvő a Batthyányiaké, az északi a Sibrikeké volt. A Batthyány-kastélyban 1698-ban II. Rákóczi Ferenc is vendégeskedett. 1708-ban itt volt Esterházy Antal kuruc generális főhadiszállása. 1813-ban még I. Ferenc császár és felesége is meglátogatta.

Vályi András így ír a községről:"BOSOK. Buschendorf. Horvát, és német falu Vas Vármegyében, birtokosa Gróf Batyáni Uraság, a’ kinek szép kastéllya vagyon itten. Ebben tőlte életének utólsó 256esztendeit özvegy Palatinusné Gróf Battyáni Lajosné Aszszony, született Kinszky Gróf Aszszony. Igen gyönyörű a’ fekvése Rohontztól egy, Kőszegtöl két órányira. Meglehetős termékeny földgyei vannak, réttyei jók, erdeje tűzre, és épűletre elég, szőleje rész szerént a’ határban, rész szerént kivül, malmai szint úgy; Köszögön, és Rohonczon piatzozása, első Osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Bozsók, horvát falu, Vas vármegyében, Kőszegtől délre 1 1/2 óra, 714 kath., 2 evang. lak. Kastély. Szép szőlőhegy és erdő. F. u. a rohonczi uradalom és a Sibrik nemzetség."

A falu a 19. század végére teljesen elmagyarosodott. 1910-ben 706 magyar lakosa volt; Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

1984-ben a Sibrik-várban forgatták a Különös házasság című magyar filmet.

A Rohonccal szomszédos határátkelőhely 1991. június 2-án nyílt meg, s akkor 6-22 óra között üzemelt. A határátkelő megnyitásával egyetemben helyreállításra került a Bucsu községbe menő út, amelyet a határsáv korábban elzárt. A Schengeni egyezményhez való csatlakozásunkkal a határállomás jelentősége megszűnt. 1993-2001 között itt forgatták a Kisváros című televíziós sorozat egyes jeleneteit. 2009-ben felújították a Rohoncra vivő utat is.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kutics László (független)
• 1994–1998: Kiss László (független)
• 1998–2002: Sziklai Edéné (független)
• 2002–2006: Sziklai Edéné (független)
• 2006–2010: Sziklai Edéné (független)
• 2010–2014: Darabos Béla (független)
• 2014–2019: Darabos Béla (független)
• 2019–2021: Darabos Béla (független)
• 2022–2024: Banga Anikó (független)
• 2024– : Dr. Szelinger Ferenc (független)

A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a 2019 őszén megválasztott településvezető 2021. április 8-án elhunyt. (A két időpont között eltelt, szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt nem lehetett új választást kitűzni Magyarországon.) Az időközi választás tulajdonképpen tét nélküli volt, mert a polgármesteri posztért csak egy jelölt indult.

A 2024. június 9-i önkormányzati választás után Bozsokon egyáltalán nem lehetett eredményt hirdetni, elegendő számú jelölt hiányában. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2024. szeptember 15-én tartották meg, ezen már elegendően indultak (a polgármesteri posztért ketten, a négy képviselői helyért heten), így ez a választás már érvényes, és egyben eredményes is volt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:

Lakosok száma	343	337	341	360	371	367	357	359	369
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025	2026

Adatok: Wikidata

A település lakossága az 1870 és 1950 közötti időszakban nagyjából 700 fő körüli volt. Az 1950-es évektől folyamatosan csökkent a népesség. 1960-ban: 556 fő, 1970-ben: 455 fő, 1990-ben: 418 fő, 2001-ben: 377 fő.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 5% németnek, 0,6% horvátnak, 0,3% örménynek mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,8%, református 1,5%, evangélikus 1,8%, felekezet nélküli 3,5% (14,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 94,9%-a vallotta magát magyarnak, 5,1% németnek, 1,1% horvátnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59% volt római katolikus, 1,1% református, 1,1% evangélikus, 0,3% görögkatolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 7% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).

Nevezetességei

A Sibrik család kastélya

Az egykori Batthyány-kastély kapuja

• Sibrik család kastélya (ma kastélyszálló). A kastély 1614-ben római castrum vagy középkori nemesi udvarház alapjain épült, évszázadokon át a család tulajdona volt. 1702-ben és 1815-ben átépítették. 1906-ban Végh Gyula író megvette és felújította. Őt 1951-ben kitelepítették, s kastélya a megyei tanács üdülője lett. A kastély vendégei között sok híres ember is megfordult, köztük Illyés Gyula, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Simon István, Devecseri Gábor költők, Sinkovits Imre színművész és Kovács Margit keramikusművész. Weöres Sándor itt írta "Bozsoki emlék" című, Devecseri Gábor pedig "Búcsú Bozsoktól" című versét. A kastély és 7 hektáros szép, védett parkja ma is üdülőként működik.
• A Batthyány-kastély romokban áll, de falai helyenként még emeletnyi magasságban állnak. Az egykor négy saroktornyos, vizesárokkal övezett várkastély építési ideje ismeretlen. Annyi tudható, hogy egykor szintén a Sibrik családé volt, és a Batthyányak 1616-ban zálogbirtokként szerezték meg, majd később a tulajdonuk lett. Falai között számos neves vendég megfordult. Rákóczi Ferenc 1698-ban innen keltezte Eszterházi Pál nádorhoz írt egyik levelét. A Rákóczi-szabadságharc alatt előbb császári, majd kuruc főhadiszállás, a 19. század elején pedig gróf Althan Ferenc királyi főudvarmester tulajdona volt. 1813-ban I. Ferenc császár és felesége is meglátogatta. A kastély 1832-ben gróf Althanné halála után vált lakatlanná, és a pusztuló épület 1841-ben villámcsapás következtében égett le. Romjai ma is tovább pusztulnak. A kastélyhoz tartozott cselédházak még állnak.
• A templom közelében álló toronyromokat kolostorromnak is tartják, azonban a középkori toronyrom egy régi castellum megmaradt északnyugati sarka. 1603-ban Sibrik Máté ősi kastélyaként, de 1616-ban már csak mint romot említették a tornyot. Műemléki védelem alatt áll, a Rákóczi utca 24. udvarán keresztül látogatható.
• A Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templom középkori eredetű, műemléki védelem alatt áll. Mai formájában 1630-ban épült, 1743-ban felújították, 1773-ban pedig bővítették.
• A falu déli részén lévő és szintén műemléki védelem alatt álló Szent József-kápolna 1775-ben épült.
• A Szent Flórián és a Nepomuki Szent János szobrot 1996-ban állították az elpusztult régi szobrok helyett.
• A Savariát ellátó, csillámpalából és terrazzóból lévő római vízvezeték helyreállított szakasza mintegy 1 méter mélységben, nyersmész és téglatörmelék összeégetésével készült idomokkal. Belseje mésztej kiégetésével előállított mázzal van bevonva. A bozsokiak a vezeték több kilométer hosszú szakaszát egykor kiszedték, és felhasználták lakóházak építéséhez.
• A bozsoki borászat eszközeit bemutató bozsoki borház a Rákóczi utca 133. alatti, 1819-ben épült régi lakóházban működik. Szüret idején vásárt is rendeznek az udvarán.
• A község határában, a Kőszegi-hegység legmagasabb pontján, az Írott-kőn egy 1913-ban épült kilátó áll. A kilátóhoz tanösvényes turistaút vezet. (A hegycsúcs az "írott kő" nevet egy, a kilátótól mintegy 40 méterre osztrák oldalon lévő szikláról kapta, amelyen a terület egykori birtokosaira utaló, "kőbe vésett írás", a CBE betűk (Comes Batthyány Esterházy) olvashatók.)
• Sajátos természeti látnivalók a Széleskő, az Asztalkő és a Kalapos-kő (587 m) nevű sziklaalakzatok, melyek magányosan állnak az erdő borította hegygerincen.

Híres emberek

• Itt született 1931. május 8-án Hofer Miklós építész.
• Itt hunyt el 1951. július 21-én Végh Gyula művészeti író, műgyűjtő, festő, múzeumigazgató, utazó.

Galéria

• 
  A Batthyány-várkastély légi fotón
• 
  Pusztavár légi felvételen
• 
  A Sibrik-várkastély a magasból
• 
  A templom madártávlatból
• 
  A Szent Anna nevére szentelt római katolikus templom
• 
  Toronyrom a Szent Anna templom mellett
• 
  Az Írott-kő kilátó
• 
  Lakóház (Rákóczi utca 2.)
• 
  A bezárt határátkelő, a Kisváros című tv-sorozat forgatási helyszíne

Testvértelepülés

Bozsok testvértelepülése:

• Zetelaka, Románia, 1999.

A település az irodalomban

Bozsok (a szomszédos Bucsuval és Rohonccal együtt) érintőlegesen említésre kerül Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényében: négy alkalommal is ezen a tájon szökött át az osztrák-magyar határon a legendás nyomozókutya életét bemutató kötet egyik bűnöző (embercsempész) szereplője, akit végül a negyedik határsértése után a vépi vasútállomáson elfogtak.

Források

• Kuntár Lajos: Bozsok – útikönyv.

További információk

• Bozsok.lap.hu – linkgyűjtemény