Szaknyér
| Szaknyér | |
 | |
| Szaknyér - Harangtorony | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Járás | Körmendi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Hada Ibolya (független)[1] |
| Irányítószám | 9934 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 44 fő (2026. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 17,41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 16° 31′ 59″46.866667°N 16.533333°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 16° 31′ 59″46.866667°N 16.533333°E | |
 Szaknyér
Pozíció Vas megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szaknyér témájú médiaállományokat. | |
Szaknyér község Vas vármegyében, a Körmendi járásban. 293 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése.[3]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu az Őrségben, az Őrségi Nemzeti Park területén fekszik, Körmendtől 22 kilométerre délre, Őriszentpétertől 16 kilométerre keletre, Hegyhátszentjakabtól 1 kilométerre nyugatra.
Közúton északi irányból, Őrimagyarósd nyugati külterületei felől, a 7448-as útból kiágazó, öt számjegyű, 74 169-es számú mellékúton, Hegyhátszentjakab felől, a 7447-es útról letérve pedig egy számozatlan önkormányzati úton közelíthető meg.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu a középkorban Szatmér, Szatmir alakban fordul elő az oklevelekben, ez valószínűleg a személynévi eredetű Szatmárral hozható összefüggésbe. Az Őrséghez tartozott. IV. László állítólagos 1280. évi kiváltságlevelében Szaknyér is szerepel. 1391-ben Zsigmond király a Vas vármegyei zalaewr nevű őröket felmentette az őri szolgálat alól, földjeikkel és mindenféle ingatlanukkal Lévai Cseh László temesi ispánnak adományozta.[4] A 15. században is a Lévai Cseheké volt, majd a 15. század második felében az Újlakiaké lett. Később a Batthyányak németújvári uradalmához tartozott. A törököktől való félelmük miatt 4 évig nem mernek visszatérni elmenekült lakói. Ezekben az években a kis falu jobbágylakossága 50 főre becsülhető.[5] A földeket ugarváltásos rendszerben művelték, de a falu határa nincs nyomásra osztva. Az ugarföldeket rendszertelenül fogják művelés alá. A földjükből megélni nem tudnak, kénytelenek eljárni aratni, csépelni távolabbi helyekre.
Mária Terézia megkoronázásának tiszteletére hársfát ültettek a falu keleti végén. A 3,6 m törzsátmérőjű fa ma is látható.
Vas vármegye monográfiájában „Szaknyér, ősrégi nemesi község, 30 házzal és 169 magyar lakossal. Vallásuk ev. ref. Postája Viszák, távírója Csákány.”[6]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Spilák Emil (független)[7]
- 1994–1998: Spilák Emil (független)[8]
- 1998–2002: Spilák Emil (független)[9]
- 2002–2006: Hada Ibolya (független)[10]
- 2006–2010: Hada Ibolya (független)[11]
- 2010–2014: Hada Ibolya (független)[12]
- 2014–2019: Hada Ibolya (független)[13]
- 2019–2024: Hada Ibolya (független)[14]
- 2024– : Hada Ibolya (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 49 | 48 | 49 | 60 | 50 | 47 | 44 | 43 | 44 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak mondta magát (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,7%, evangélikus 21,6%, református 56,9%, felekezet nélküli 2% (3,9% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 98%-a vallotta magát magyarnak, 8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38% volt református, 24% római katolikus, 10% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 4% felekezeten kívüli (22% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Harangtorony
- Mária Terézia hársfa
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Szaknyér települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 24.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. 396. oldal Borovszky Samu, Bp. 1898.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet. Bp. 1894..
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. 98. oldal Borovszky Samu, Bp. 1898.
- ↑ "Szaknyér települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Szaknyér települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 4.
- ↑ "Szaknyér települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 18.
- ↑ "Szaknyér települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 18.
- ↑ "Szaknyér települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 18.
- ↑ "Szaknyér települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 28.
- ↑ "Szaknyér települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2011. december 28.
- ↑ "Szaknyér települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 9.
- ↑ Szaknyér Helységnévtár
- ↑ Szaknyér Helységnévtár
