Bögöt
| Bögöt | |||
| Szt. Ferenc templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Járás | Sárvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hencsei Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9612 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 365 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 76,15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,99 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Gyöngyös-sík[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Bögöt weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bögöt témájú médiaállományokat. | |||
Bögöt község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Gyöngyös-sík keleti peremén fekszik, Sárvártól körülbelül 8 kilométerre nyugatra. Két legközelebbi szomszédja: nyugat felől Porpác mintegy 2,5 kilométerre, délkelet felől pedig Csénye 5 kilométerre.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község főutcája a 8458-as út, ezen érhető el Sárvár és a 88-as főút felől is.
Közigazgatási határai között, belterületétől szűk egy kilométerre délre áthalad a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal és a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal is. Itteni közös megállási pontjuk Porpác vasútállomás Bögöt területén van, a község központjától mindössze másfél, Porpácétól pedig bő 3,5 kilométerre.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bögöt első okleveles említése 1325-ből maradt fenn,[4] de a honfoglalókra jellemző török eredetű neve régebbi keletkezést feltételez. Az ásatások során előkerültek a Savariából Arrabonába vezető római hadiút maradványai is. Lipp Vilmos már 1875-ben bögöti halmokról, római kori temetkezésről és útról számolt be. A település határában ezek a vaskori halomsírok ma is megtalálhatók.
1325-ben kelt írásokban a bögöti és csabi nemesek 1287-ben írásba foglalt birtokcseréjére hivatkoztak. Ezek szerint a falu már az Árpád-korban is lakott hely volt. A középkorban köznemesek birtokolták. 1321-től a bögöti, a vépi, és a váti nemesek közötti birtokügyekről maradtak fenn adatok. Egy 1475-ben kelt írás a bögöti Tankó család birtokát, a Bögöt határában fekvő Bot-Simon-ülését említi. 1549-ben egytelkes nemeseké volt a falu.
Mai római katolikus temploma állítólag középkori eredetű, de többször átépítették. A török kort átvészelt falu házai a mai belterület alatt, a katolikus templom körül állhattak.
A középkorban a település területén lehetett az egykori Kápolnafölde község is. A jáki apát 1321-ben említette Kápolnafölde nevű birtokát, ahol Szent Egyed tiszteletére épült kápolna állt; e birtokát a monyorókeréki birtokért cserében bögöti Kázmér fiainak adta. A töredékben fennmaradt határjárási leírásban szerepel a Szombathelyre vezető Öttevény út is. A római kori utat ezen a néven a 19. századig nyilvántartották a szomszédos Váton. Kápolnafölde a 15. században a Váti családé volt. Korán elnéptelenedett, 1438-tól már csak pusztaként szerepelt fennmaradt írásokban. Hajdani helye a nyugati oldalon lévő mai Nagy-erdő-dülő területén lehetett.[5]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Farkas László (független)[6]
- 1994–1998: Farkas László (független)[7]
- 1998–2002: Farkas László (független)[8]
- 2002–2006: Farkas László (független)[9]
- 2006–2010: Farkas László (független)[10]
- 2010–2014: Farkas László (független)[11]
- 2014–2019: Farkas László (független)[12]
- 2019–2024: Hencsei Tamás (független)[13]
- 2024– : Hencsei Tamás (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 398 | 393 | 384 | 405 | 386 | 381 | 379 | 363 | 365 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,8% németnek, 3% cigánynak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,7%, református 0,8%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 0,5% (15,5% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% németnek, 1,6% cigánynak, 0,3% szerbnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt római katolikus, 0,8% református, 0,5% görögkatolikus, 0,3% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 2,8% egyéb katolikus, 6,2% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A római katolikus templom középkori eredetű, de többször átépítették. Bejárata fölött látható a falu első világháborús hősi halottainak emléktáblája. A második világháború hősi halottainak önálló emlékmű állít emléket. Az ezredfordulóra készült el a templom előtti területen az Y alakú, Assisi Szent Ferencet, I. Szent Istvánt és feleségét, Bajor Gizellát ábrázoló fa emlékmű.
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Bögöt települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ "Archivált másolat". 2009. június 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. január 8.
- ↑ [Bögöt Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2007.]
- ↑ "Bögöt települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Bögöt települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
- ↑ "Bögöt települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 5.
- ↑ "Bögöt települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 5.
- ↑ "Bögöt települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 5.
- ↑ "Bögöt települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2019. december 3.
- ↑ "Bögöt települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 5.
- ↑ "Bögöt települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
- ↑ Bögöt Helységnévtár
- ↑ Bögöt Helységnévtár
