Ugrás a tartalomhoz

Cák

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cák
A műemlék pincesor
A műemlék pincesor
Cák címere
Cák címere		 Cák zászlaja
Cák zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásKőszegi
Jogállásközség
PolgármesterTóth Szabolcs (független)[1]
Irányítószám9725
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség307 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 16″, k. h. 16° 30′ 53″47.354561°N 16.514700°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 16″, k. h. 16° 30′ 53″47.354561°N 16.514700°E
Cák (Vas megye)
Cák
Cák
Pozíció Vas megye térképén
Cák weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cák témájú médiaállományokat.

Cák (németül: Zackenbach) község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Kőszegi-hegység térképe

A kőszeghegyaljai falu Szombathelytől 25 kilométerre északnyugatra, Kőszegtől 6 kilométerre délnyugatra fekszik, a Kőszegi-hegység keleti lábánál.

A szomszédos települések: délkelet felől Kőszegdoroszló, dél felől Kőszegszerdahely, délnyugat felől pedig Velem; a legközelebbi város a 6 kilométerre északkeletre fekvő Kőszeg, melynek csak külterületeivel határos a község.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak közúton közelíthető meg, a Kőszegtől Kőszegszerdahelyig vezető 8719-es úton. Központja zsáktelepülésnek tekinthető, mivel az csak a 8719-es útról leágazó 87 127-es mellékúton érhető el.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén már a római korban laktak emberek, erről tanúskodnak a határában előkerült római kori sírok. A 8. század végéről származik az a két frank szárnyas vaslándzsa, melyet szintén ott találtak.

A település először 1279-ben villa Chak néven szerepelt fennmaradt dokumentumban. Kezdetben a velemi Szent Vid-vár tartozéka volt, majd a rohonci uradalomhoz tartozott. A 13–14. században a Németújváriak birtokolták. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond Garai Miklósnak adományozta. A későbbiekben Morgenwerder Jakab, Mátyás király tüzérmestere, a Baumkirchner-család, majd a Batthyányak voltak a birtokosai. 1532-ben a török pusztította, 1573-ban és 1606-ban pedig a keresztény katonaság égette fel. Sok ház leégett, és három jobbágy is a lángok martaléka lett.[3]

Vas vármegye 1857. évi kataszteri térképén[4] "H.N. von Czák" fejléccel, amely minden bizonnyal cáki házszámokra és háztulajdonosokra utal, a következő lista található (a listát a cáki Felső-erdőnél helyezte el a térkép készítője):

H.N von CzakH.N von CzakH.N von Czak
1. Héra János21. Kovats Mihály41. Porkolab Karoly
2. Horváth Mihály22. Szalay Márton42. Varga Marton
3. Héra István23. Héra Mihály43. Gazdok István
4. Pontos János24. ifj. Héra Mihály44. ??? János
5. Horwath János25. Horváth László45. Molnar János
6. Abert János26. Horváth János46. Horváth Mihálné
7. Hólósy István27. Molnar István47. Sipos Martonné
8. Porkolab Istvánné28. Szigethi Pál48. Horváth János
9. Hód István29. Mészáros Ferenc49. Hod István
10. Sipos István30. ??? István50. Holzman János
11. Haramia István31. Tóth Ferenz51. Sebestian János
12. Rudy István32. Czigödi István52. Kovats János
13. Kiss Ferenc33. Gazdag Márton53. Varga Ádám
14. Héra János34. Nedelski Éva
15. Horváth István35. Szalay György
16. Abért Mihály36. Horváth János
17. Varga István37. Horváth Mihály57. Héra Ádám
18. Héra Ádám38. Héra Ádám∅ Héra Márton
19. Abért Sándorné39. Varga János∅ Hod Márton
20. Gazdag Mihály

A községre súlyos csapást jelentett a szőlőültetvényeket a 19. század második felében elpusztító filoxérajárvány. A lakosság ekkor a gyümölcstermesztésre, mindenekelőtt a gesztenyetermesztésre állt át. A falu északi részén működő kőbánya és a fakitermelés is segítette a lakosok megélhetését.

Vályi András szerint "CZÁK. Czáka, Czakenbak. Magyar, és elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Battyáni, Ő Eminentiája, lakosai katolikusok, fekszik a’ Köszegi járásban, Szerdahelynek szomszédságában, földgye soványas, határja szoross, bora meglehetős, eladásra jó alkalmatossága lévén, második Osztálybéli."[5]

Fényes Elek szerint "Czák, magyar falu, Vas vmgyében, a rohonczi uradalomban, 183 k., 176 evang. lak. Van szőlőhegye, erdeje. Ut. p. Kőszeg."[6]

Vas vármegye monográfiája szerint "Czák magyar falu, 57 házzal és 291 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kőszeg. A község a XIII. században Szt.-Vid várához tartozott és Németujvári Miklós volt a földesura. A község utczáján egy csermely folyik végig, mely a falu erdejében ered. Határában két kőbánya van. A rohonczi uradalomhoz tartozott."[7]

1910-ben Cáknak 313 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

1940-ig a település neve Czák volt, majd egyszerűsödött a ma használatos elnevezésre. A községben 1960-ig egyéni gazdálkodás folyt. Az 1951-ben alakult termelőszövetkezet (tsz) Kőszegdoroszlón kezdte meg működését, majd 1968-ban Kőszeg-Hegyalja MTSZ néven folytatta a gazdálkodást a környező 5 falu, Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Velem és Bozsok területén.

1950-ben felső tagozatos iskola épült a településen. 1960-tól körzeti orvos is van a községben. A temető ravatalozója 1972-ben készült el. 1980. szeptember 1-jén helyben megszűnt, illetve Kőszegszerdahelyre költözött a már korábban alsó tagozatosra szűkült iskola. Ugyancsak 1980-ban megalakult a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, amely 1997-ben alapító tagja volt az Írottkő Natúrparknak.[3]

2009. június 24-én egy másfél napos esőzést követően a Kőszegi-hegységből a falura lezúduló árvíz több utcát és hidat megrongált.[8]

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Ördög László (független)[9]
  • 1994–1998: Tóth Miklós (SZDSZ)[10]
  • 1998–2002: Pontyos György (független)[11]
  • 2002–2006: Pontyos György (független)[12]
  • 2006–2010: Pontyos György (független)[13]
  • 2010–2014: Paukovics Józsefné (független)[14]
  • 2014–2019: Paukovics Józsefné (független)[15]
  • 2019–2024: Tóth Szabolcs (független)[16]
  • 2024– : Tóth Szabolcs (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
285
271
259
268
286
293
299
296
307
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 11,7% németnek, 0,7% cigánynak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,8%, református 3,3%, evangélikus 13,1%, felekezet nélküli 11,3% (17,9% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 84,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% németnek, 1% szerbnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,2% volt római katolikus, 8,7% evangélikus, 3,8% református, 0,7% görögkatolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Péter és Pál római katolikus templom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu 1697-ben már Kőszegszerdahely filiája volt, s volt egy leromlott állapotú temploma is. 1733-ban a régi Szent Péter és Pál-templomból már csak egy torony állt. 1757-ben még megvolt omladozó régi tornya, de 1786-ban már sem temploma sem papja nem volt Cáknak.[3]

1894 őszén Szombathelyi Hidasy Kornél megyés püspök szentelte fel a Ludwig Schöne bécsi építész által tervezett új Szent Péter és Pál-templomot. A Kőszeg és Vidéke 1894. 47.02.2. számában így ír: "A templom munkálkodott: Schapfer Pál, Paller András, Lauringer János, Wilfinger József, Petán Mátyás, Tangl Adolf, Güntner János, Eberhard Sándor és Huber József, Gál József, Gruber Adolf, Lemke Károly.... A mellékoltár a czáki nők gyűjtésének eredménye, úgy a szép zászló is. Az egyházi ruhákat a szerdahelyi plébános szerezte. Az új csillárt pedig özv. Weiszenbeckné asszony Kőszegről ajándékozta..." Dr. Seregély István kőszegszerdahelyi plébánosi szolgálata (1974-1981) idején, 1976-ban a plébános irányításával a plébániához tartozó többi templommal együtt Kőszegszerdahely, Velem, Cák és Kőszegdoroszló lakói a cáki templomot is felújították. Legújabb felújítása 2012 augusztusában fejeződött be.

Cáki pincesor

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Szabadtéri Néprajzi Múzeumát az ősi műemlék pincesor alkotja. A 18–19. századi talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű, zsúpfedelű épületeket kezdetben bor, később gyümölcs tárolására használták.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Cák települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 16.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. 1 2 3 [Cák Község Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2002.]
  4. ↑ http://archivportal.arcanum.hu/kataszter/
  5. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  7. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  8. ↑ Némethy Mária (2009. június 24.). "Házakat, pincéket, öntött el a hegyekből lezúduló áradat - árvíz Kőszeg környékén". Vas Népe. 2009. június 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 4. {{cite journal}}: Unknown parameter |quotes= ignored (súgó)
  9. ↑ "Cák települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  10. ↑ "Cák települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3.
  11. ↑ "Cák települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 7.
  12. ↑ "Cák települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 7.
  13. ↑ "Cák települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 7.
  14. ↑ "Cák települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2019. december 4.
  15. ↑ "Cák települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 7.
  16. ↑ "Cák települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
  17. ↑ Cák Helységnévtár
  18. ↑ Cák Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Cák légifotója

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cák&oldid=28935321”