Dombostelek
| Dombostelek (Плоске) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Polena község | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 89311 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombostelek témájú médiaállományokat. | |||
Dombostelek (ukránul: Плоске) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szolyvától északnyugatra, Szarvaskút és Kispálos közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Ploszkó helységnév ruszin eredetű. A falu neve a fekvésére utaló ukrán/orosz плоский = lapos, sima, kopár melléknév származéka. A település 1889-ben egyesült a szomszédos falvakkal, ekkor kapta magyar nevét. Jelenlegi ukrán nevét a történelmi név visszavételével kapta.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu a 16. század végén települt a Nagy Pinye-patak völgyében, 1597-ben „Ploszkó” néven említik. Hamarosan azonban elnéptelenedett, mert Rákóczy Ferenc 1648-ban kenézséget adott a Lizanecz családnak. Ekkor „Ploszko” alakban írják. A 17-18. században is még a Lizanecz családnál van a kenézség.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PLOSKO. Orosz falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gr. Schönborn Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Munkátsi Uradalomban, határja meglehetős termésű.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ploszkó, orosz falu, Beregh vgyében, ut. p. Munkácshoz északra 4 mfdnyire, közel az ungi határszélhez: 148 gör. kath., 5 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Savanyuvize nagyon dicsértetik; erdeje sok, de földe sovány. F. u. gr. Schönborn.”[2]
A település 1889-ben egyesült a szomszédos Kisbisztra és Ploszkópatak falvakkal, ekkor kapta a magyar „Dombostelek” nevet.
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 585 lakosából 14 magyar, 28 német, 543 ruszin volt; ebből 12 római katolikus, 546 görögkatolikus, 26 izraelita volt.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. március 10.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. március 10.
