Gorond
| Gorond (Горонда) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Gorond község (2020–) | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1550 | ||
| Irányítószám | 89656 | ||
| Körzethívószám | 3131 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5630 fő (2008) | ||
| Népsűrűség | 1 306,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 109 m | ||
| Terület | 4,31 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 22′ 43″, k. h. 22° 34′ 05″48.378611°N 22.568056°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 43″, k. h. 22° 34′ 05″48.378611°N 22.568056°E | |||
 Gorond
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gorond témájú médiaállományokat. | |||
Gorond (ukránul: Ґоронда[1]) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Munkácstól délnyugatra, a Latorca déli oldalán, Nagylucska és Iznyéte közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve magyar köznévként a folyók árteréből 1-2 méterre kiemelkedő, települések kialakítására és földművelésre alkalmas magasabb térszínt jelent.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GOROND. Goronda. Orosz falu Bereg Vérmegyében, földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai görög katolikusok, fekszik a’ Kaszonyi kerűletben. Határbéli szántó földgyei gabonát teremnek, makkos erdeje van, de sovány a’ határja, piatzozása sints meszsze, Munkátson két mértföldnyire, a’ második Osztályba tétettetett.”[3]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Goronth vagy Gorond, orosz falu, Beregh vmegyében, Munkácshoz dél-nyugotra 1 1/2 mfld: g. kath., 12 zsidó lak. Jó határ. Makkos erdő. F. u. gr. Schönborn.”[4]
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Український правопис: редакція 2019 року (PDF). Українська національна комісія з питань правопису. 2019. 2019. szeptember 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. június 25.
{{cite book}}: More than one of|accessdate=és|access-date=specified (súgó); More than one of|archivedate=és|archive-date=specified (súgó); More than one of|archiveurl=és|archive-url=specified (súgó) - ↑ Boros 9. o.
- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- ↑ Boros: Boros László: Mátészalka természeti földrajza. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4
